Ha szemed előtt kedvet találtam valaha, Apollo,
Ments-meg minden bajtól, mellyek itt következnek:
A’ nagy elmék büszkeségétől, a’ kicsínyek’ irígységétől;
A’ fanaticusok’ gajdolásától, az iskolák’ zsargonától;
Az eszes’ rostájától, az eszetlen’ dicséretétől;
Az olly Criticustól, ki soha nem olvasa deákot, görögöt.
A’ pedánttól, kik dicsekszenek hogy minden héten olvassák
Hadd legyek emberséges ember poetai érdem nélkül
Mint eggy lármás, érthetetlen, félkegyelmű poeta.