Kazinczy Ferenc összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

Magyar Ország a’ Deákoktól, Hungariának, vagy Ungariának neveztetett, minden kétség nélkül a’ mi eleinkről az Hunnusokról vagy Unusokról, a’ kik az napkeleti Ásiából, a’ Caspium Tengere mellől, az ötödik Százban ki-indúlván, itt telepedtek-le, el-foglalván hatalommal Magyar, Erdély, Tót, ’s Horvát Országokat.

A’ Német-is ezen okból nevezi Magyar Országot: Das Königreich Ungarn, a’ Franczia: le^* Royaume d’ Hongrie,^* a’ Tót: Uhersska Kragna.

Ez az Ország (melly az 48. Polus alatt fekszik) határoztatik

Északról, Lengyel Országtól, és Silesiától.

Napkeletről, Erdély, és Oláh Országtól.

Délről, Servia, és Tót Országtól.

Napnyugotról Austria, és Horvát Országtól.

Első a’ Tatra, Montes Carpatici. Ennek oldalán télbe nyárba hó vagyon, mivel a’ nap nem vetheti sugárait ennek völgyeibe. Teli van ez hideg forrásokkal, mellyek a’ leg-nagyobb kősziklákból folynak-ki. Egy nagy hirű Tudós azt irja, hogy, midőn ezeken a’ hegyeken járt vólna, talált egy zöld szinű tóra, a’ mellyből valami dészkát ki-rántván és meg szemlélgetvén, hajó darabnak találta; és innét azt hozta-ki, hogy annak a’ tónak a’ tengerrel közösülése légyen. Legnevezetesebb az vólna, hogy az Országot el-osztja Lengyel-Országtól.

A’ második a’ Fatra, Liptó Vármegyében; ez ugyan nem olly magas mint a’ Tatra; mindazáltal hires arról, hogy az Országnak tzimere közzé számláltatik.

A’ harmadik a’ Matra Heves Vármegyében, melly nem annyira magas, mint hoszszú.

Vannak még több hires hegyek-is, úgy mint a’ Budai, Tokaji, Tartzali, Tóltsvai, Tályai, Ujhelyi, Liszkai és az Hegyallyaiak; de azok nem annyira magasságokról, mint borokról hiresek az egész Europában.

A’ Tokaji mind azáltal elég magas, melly arról hires a’ Historiákban, hogy annak tetején Turzol fel-hajtván egy kantsó bort, lovát meg-sarkantyúzta, és a’ hegytetejéről meg-indulván, ott állapodott-meg, a’ hol Tartzal épittetett. Ezen a’ helyen még akkor falú se vólt, hanem annak a’ jeles szaladásnak emlékezetire épittetett a’ Turzol nevéről Tartzal.

Első a’ Fertő, Mosony Vármegyében, mellyet Deákúl Lacus Peisonis neveznek, Németül Neusieder See.

Második a’ Balaton, melly, mivel igen hoszszú, Mare Hungaricum, az az, Magyar Tenger nevet kapott, 12. mértt földnyi a’ hoszszasága.

Grán, Vág, Rába, Hernád, Szamos, Körös, kisebb folyó vizek.

Ez az Ország IV. kerületre van osztva, ugy-mint:

I. Duna mellyéki kerület,

II. Dunán túl-való kerület,

III. Tisza mellyéki kerület,

IV. Tiszán túl-való kerület.

Némellyeknek pedig tetszik az Országot kétfelé osztani, a’ kik fel-földet felső, az ál-földet pedig álsó Magyar Országnak nevezik. A’ felső Magyar Országon értik némellyek a’ Duna mellyéki, és a’ Dunán túl-való kerületet; az álsón pedig a’ Tisza mellyéki, és a’ Tiszán túl-való kerületet.

De mi kerületenként és Vármegyénként járjuk és szemlélgessük. Annak okáért lássuk

Itt van azért

I. Posony Pisonium, vel Posonium, Preßburg, Szabad Királyi Város, melly igen szép helyen épittetett a’ Duna partján. A’ várban, (melly egy mellette lévő hegynek tetején vagyon,) tartatik Szent István Királynak, a’ Magyarok első Keresztyén Királyoknak, Második Sylvester Római Pápától küldettetett arany koronája, és kettős ezüst keresztje, Királyi páltzája, pallástja, kesztyűje, sarúja, és pántzélya, mellyekben a’ koronázáskor, a’ koronázandó személy fel-öltözik. Itt szokott lenni az Ország Gyűlése, az az, a’ Diæta. Itt van a’ Felséges Hely-tartó Királyi Tanáts, vagy a’ Locumtenentiale Consilium, mellynek Præsese a’ Felséges Albert, Saxoniai Hertzeg, és Felséges Királyné Aszszonyunknak veje. Itt vagyon a’ Kamara és a’ Kommando-is. Vagyon itt a’ Szent Ferentz, Szent Klára, és Szent Ursula szerzetjén lévő Apáczáknak templomok és klastromok. A’ Város keritésén kívül vagynak Capucinusok, Trinitariusok, Misericordianusok, és a’ Szent Ersébet szerzetén lévő Apátzák-is. A’ Vár lakó Residentziája a’ Felséges Albert Hertzegnek, és Kristina Fő-Hertzegnének. Ez a’ Város anya Városa az egész Országnak, melly hires a’ Király hegyről, mellyen a’ leg közelebb koronázott Király lovaglani^* szokott. A’ Városnak vagyon két Kaszárnyája, és két szép Typographiája. A’ Lutheranusoknak van itt oskolájok, Magyar, Német, és Tót Templomok.

II. Nagy-Szombati Tyrnavia, szabad Király Város és a’ benne lévő sok templomok és oskolák miatt Kis-Rómának neveztetett. Épittette ezt Kunigunda, Harmadik Béla Király Felesége. Universitást fundált Cardinalis Pázmány Péter, Második Ferdinand Tsászár pedig lábra állitotta, és a régi Jesuiták keze alá bizta. A’ Dicasterialis Törvényes Táblájával ezen kerületnek hires lehet ez a’ Város, nem külömben Lajos Királynak itt történtt haláláról; Sambuk Jánosnak, ama’ fő Philosophus, Mathematicus és Poëtának itt lett világra jöveteléről; úgy Tzéglédi Istvánnak, Kassai Prædikátornak, haláláról. Ebbe a’ Városba Zsidónak és Tzigánynak lépni se szabad; mellyet 1683. Tökölyi Imre meg vévén, földig égetett. 1704ben pedig Fejedelem Rákóczy Ferencz itt meg-veretetett.

III. Szent György Szabad Királyi Város, Piaristák oskolája.

IV. Bázing Szabad Királyi Város.

V. Modor Szabad Királyi Város, a’ Benedictinusok klastroma; a’ Lutheranusoknak oskolája, és Superattendenseknek lakó helye.

VI. Galantha Gróf Eszterházyak kastélyával kevély.

VII. Tsalóköz-sziget, Schütt, ebben a’ szigetben veretettek-meg az Hunnusok, az V. Nagy Károly Tsászár által. Ez bővségéért és szépségéért arany kertnek és gyümölts Paraditsomnak neveztetik. Mátyás Király ebben mulatozott.

VIII. Vajkán (Sedes Vajkensis) laknak az Esztergomi Érseknek Nemesei, a’ kik magok Palatinusától, és több Tisztjeitől igazgattatnak.

IX. Királyfalva Gróf Pálfi János kertjével méltán kevélykedik.

X. Nagy-Lévárd ékes a’ Kolonits Familia kastélyával.

XI. Szentz a’ Mólnár Albert hazája, a’ Suche Hausról hires.

XII. Maria Völgy, a’ Paulinusok klastromáról nevezetes.

Ebben a’ Vármegyében a’ Fő Ispányság a’ Méltóságos Pálfi Házhoz köttetett.

I. Szakólcza Szabad Királyi Város, második Bélának születése helye, ditsekedik Typographiával.

II. Nitra a’ Piaristáknak Collegiuma, a’ Franciscanusok klastroma, az ide-való Püspöknek Residentiája. Az ide-való Püspökséget fundálták a’ régi Magyarok; Szent István Király pedig meg nagyobbitotta. Geysa Király annak utána jószággal-is meg-ajándékozta, Káptalant fundálván.

III. Ujvár Neuhäusel. tiz ostromot állott-ki. 1725ben ő Felsége parantsolatjából el-rontatatott.

IV. Bajmotz Præpositura, fördővel, és sáfránnyal kedveskedik.

V. Privigye népes hely, a’ Piaristák oskolája és posztó fábrika.

VI. Holits a’ Király mulató helyével, és portzéllányával kevély.

VII. Sassinban a’ Paulinusoknál tartatatik a’ Boldog Szűz Mária tsudálatos képe.

VIII. Galgócz és Leopold-Vára, Leopold-Stadt, erős hely,

IX. Ghymes Gróf Forgáts kástélya, és a’ familia magát innen nevezi.

X. Komjáth ugyan Gróf Forgáts kastélya.

XI. Selye a’ Catholicusoknak Collegiuma.

XII. Nagy-Tapoltsán vásáros hely.

XIII. Vág-Ujhely, Præpositura.

Ezen Vármegyebéli Fő-Ispányság a’ Nitrai Püspökséggel együtt szokott lenni.

I. Trentsin Szabad Királyi Város. Ékes ez az Illyésházy Familia kastélyával, az Catholicusoknak Collegiumával és pompás templomával. Az Augustana Confessiót Tartóknak vagyon itt kis oskolájok és templomok.

II. Betzkov keritett hely, mellette van a’ Bolondotz vára.

III. Puchov posztó fabrika.

IV. Illaván vár vagyon.

V. Letava és VI. Lednitze két vár.

VII. Kis-utza Ujhely, népes helység.

I. Árva magas hegyen épültt vár vólt, a’ hová rekesztette Mátyás Király Cancellariusát illy sententiával: Arva fuisti, Petre, Arva eris, & in Arva morieris.

II. Velitsna.

III. Kubiny.

IV. Twardossin.

Sovány Tót helységek.

I. Szent-Miklós Nicopolis, oskolájával, és kereskedésével tette magát elő.

II. Rosenbergen rakják-le a’ sót és itt van a’ Piaristáknak oskolájok.

III. Német Liptse.

IV. Botza számos népü Tót helység.

V. Verbitza, a’ régi Jesuitáknak oskolájok.

I. Mosótz vásárával hires.

II. Szent Márton népes és vásáros hely.

III. Szklabnyitza. és IV. Blatnitza két hires vár.

V. Znio a’ régi Jesuiták oskolája.

VI. Netzpál Lutheranusok temploma és oskolája.

VII. Stuben. meleg fördő.

I. Brezno Bánya.

II. Libet Bánya.

III. Zolyom három Szabad Királyi Városok.

IV. Korpona Piaristák oskolájáról és gyümöltséről hires.

V. Radvány Radvánszky Urak két kastélyaival ékeskedik.

VI. Besztertze Bánya, Szabad Királyi Város veres rézéről, héti vásárjáról, és szép épületiről hires.

I. Körmötz Bánya igen kis város magában, úgy hogy két templomon, egy Franciscanusok klastromán, és egy váron kívül alig van benne harmintz ház. De a hustát kipótolja a’ Város kitsinységét, holott mind a’ Romano-Catholicusoknak, mind a’ Lutheranusoknak templomok vagyon, ezen kívül ispitály-is.

A’ Kamara-is itt vagyon, nem külömben pénzt-is vernek itten, a’ Grán meszsze foly ettől.

II. Uj-Bánya. Königsberg, Szabad Királyi Bánya Város, mellyet mivel a’ hegyek körösköröl el-fognak, kőfalakkal nintsen be keritve.

III. Szent Kereszt

IV. Verebély

V. Nagy-Sarló az Esztergomi Érsek-alatt vannak.

VI. Szent Benedeket, az Esztergomi Kánonokok birják.

VII. Léva Mező Város.

VIII. Bársról neveztetett a’ Vármegye.

I. Selymecz Bánya, Schemnitz, Semnicium, Szabad Királyi Bánya Város. Hires lehet arról, hogy a’ Város alatt lévő földet egészen ki-ásták az értzekért, és hogy az egész város gerendákon áll, mellyekre az átsok szorgalmatosan vigyázni tartoznak.

II. Rima-Szombat szép népes tágas Mező-Város, a’ Rima partján épittetett, vásárjáról hires. Többnyire a’ Helvétziai Confessiót tartók lakják.

III. Tsabragról nevezi magát a’ Kohári Familia.

IV. Bozzok Convent és Præmonstratensis Præpositura.

V. Ság a’ vólt Jesuiták Collegiuma.

VI. Raho, és VII. Osgyán két kástély.

I. Losontz, a’ nagy sár miátt Lutetia Hungarorum népes és vásárjáról hires helység. Az H. C. tartóknak vagyon itt oskolájok és templomok.

II. Szétsény Gróf Forgáts keze alatt van, várával ékes.

III. Fülek várával hires.

IV. Balassa Gyarmatról nevezi magát a’ Gróf Balassa Familia.

V. Vad-Kert. az Esztergomi Érsek helysége.

VI. Buják Hertzeg Eszterházy Miklós helysége.

VII. Nográd ez előtt hires város.

I. Pesten, Pesthum, Pestinum, Szabad Királyi Város Budának által ellenébe fekszik. Itt van a’ Septem-Viralis, és a’ Királyi Tábla. Ugyan itt láthatod a’ nagy emlékezetű VI. Károly Tsászártól az meg-nyomorodott katonák számára épittetett ispitályt. Ez ékes még a’ Piaristáknak oskolájával, templomáival, és szép épületjével. A’ várostól nints igen meszszére a’ Rákos mezeje, mellyen a’ Királyokat választani szokták régenten a’ mi eleink. Ebben a’ városban a’ Duna ki-öntésével 1775. esztendőbéli Februarius havának 16. 17. és 18. napján a’ lakosoknak, kivált a’ hustáton 171000. forintra betsültt kárt tett.

II. Buda, Ofen, Szabad Királyi Város, énnekelőtte,^* mig Hazánkat Magyar Király kormányozta, a’ Királyoknak lakó-helye vólt. A’ Vár közepén vétetett Hunyadi Lászlónak feje; kinek ötse Mátyás annak-utána nagy hatalommal urálkodott, és lakott ezen várban. Hires ez a’ város a’ régi Jesuitáknak Akademiájokról, Szent Gellert hegyéről, fürdőjéről, és Typographiájáról. 1771. Felséges Királyné Aszszonyunk MARIA THERESIA leküldé nagy pompával Szent István Magyar Királyunknak meg-nem rodhatt jobb kezét Budára, az Udvár Templomába.

III. Vátz népes Püspöki város, az ide-való Püspöknek lakó helyéről, a’ Theresianumról, a’ Piaristáknak oskolájáról és typographiájáról hires.

IV. Gödöle Gróf Grassalkovits Antal ő Nagysága pompás vára, mellyben bámúlva ’s tsudálkozva járhatsz. Itt láthatod a’ Nagy Sándor fejér márványra ki-faragott valoságos képét, ugy az Eugenius Herczeg ágyát székeivel együtt.

V. Aszód. Podmanitzky Urak pompás Udvara, mellyben mindenféle nummismákat szemlélhetsz.

VI. Pilis hajdanában hires város; most Generális Beleznay Miklós és Obrist Lieutinant Beleznay Mihály ő Nagyságok kastélyai ékesitik.

VII. Tzegled.

VIII. Kőrös.

IX. Ketskemét.

X. Pataj népes gázdag Magyar Helységek.

XI. Kalotsa az Érseknek lakó helye, mellyet a’ Törökök igen el rontottak; de Gróf Tsáky Érseksége alatt lábra állott.

XII. Vissegrad romlott vár.

XIII. Tsépel szigetje, insula Leporum, Szent Klára Szerzetjén lévő Budai Apátzák innen neveztetnek.

XIV. Sólmár a’ Királyoknak hajdan múlató helye vólt, de már igen el-romlott.

XV. Eugenius hegye, Eugeniusberg, Eugenius Hertzeg mulató helye.

XVI. Tököly innen származtak a’ Tökölyiek.

XVII. Rátzkövi Eugenius Hertzeg kástélya.

I. Báts Püspöki Város, a’ Kalotsai Érsek alatt vagyon.

II. Zombor és Baja kövér helységek.

I. Futak közép szerű hely.

II. Titul alatt foly a’ Tisza a’ Dunába.

I. Köptsin, Kitzee, népes helység.

II. Oroszvár Carlburg.

III. Ovár ő Felsége vára és a’ Piaristák oskolája.

IV. Mosóny, Mieselburg, népes hely, itt állanak-meg a’ gabonás hajók.

V. Fél-Torony, Halb-Thurn, a’ Király múlató helye, és a’ Fátzán madarak kertje.

VI. Nezíder, Neusiedel, népes hely.

VII. Galos, kövér földi helység.

VIII. Szent Miklósnak szép kastélya ván.

IX. Leben Apátúrság.

I. Kis-Márton, Eisen-Stadt, szabad Királyi Város, Hertzeg Eszterházy pompás palotájával, és Páraditsomával fénylik.

II. Soprony, Oedenburg, Szabad Királyi Város az oskolát ennek előtte a’ Jesuiták igazgatták. Vagyon itt az Augustana Confessiót tartóknak oskolájok és templomok. Vagyon itt gesztenye erdő, és Typographia.

III. Fraknó, Forchtenstein, Hertzeg Eszterházy vára.

IV. Raba-Köz, a’ Raba szigetje, itt van Kapuvár Hertzeg Eszterházy vára.

V. Rust, Szabad Királyi Város.

I. Körmönd.

II. Rohontz Gróf Batyányi jószága.

III. Güssingen, Német-Uj-Vár, népes város.

IV. Pinka-felda szép és nevezetes helység, mind mulató, mind vadas kertjéről.

V. Szombathely, Stein am Unger, Szent Márton Püspök hazája, és a’ Kánonokok lakó helye.

VI. Kőszeg, Szabad Királyi Város, a’ Dunan túl-való kerületnek Dicasterialis Törvényes Táblájáról nevezetes.

VII. Dömölkön vagyon a’ Boldog Szűz Mariának képe, ez a’ Benedek Apátúrságról és a’ nagy butsú-járásokról nevezetes.

VIII. Szent-Gotthárdnál igen meg-veretettek a’ Törökök 1664. esztendőben.

I. Kanisa nagy erősség 1702. el-rontatatott.

II. Lindva Hertzeg Eszterházy jószága.

III. Stridon egy völgyben épittetett helység, a’ mint mondják, Szent Hieronymus hazája.

IV. Tsaktornya nevét a’ Méltóságos Tsáky Familiának köszönheti, borral és élettel gazdag.

V. Sümeg az Veszprémi Püspök mulató helye.

VI. Legrád ennek előtte igen erős helység.

VII. Keszthely Festetich Familiának jószága.

VIII. Szala-vár hajdan erős vár, most közép szerű helység.

IX. Egerszeg, Szaladinum, ez előtt erős vár vólt.

X. Kopornakon^* Apátúrság vagyon.

I. Pápa népes helség, hajdan erős vár vólt, de 1702. meg-rongyosodott.

II. Palota Mátyás Királynak kedves mulató helye, és a’ Törökök ellen erős vár vólt.

III. Veszprém Püspöki Város. 1702. el-pusztitatott a’ vára, a’ Veszprémi Püspöknek lakó helye.

IV. Vásonykő Kinisi^* Pál hazájáról hires.

V. Tihány váráról, és a’ Szent Benedek Apátúrságáról nevezetes.

I. Hedervár Gróf Vitzy familia jószága.

II. Nagy Győr, Jaurinum, Szabad Királyi Város, a’ Győri Püspöknek, és Kánonokoknak lakóhelye, a’ régi Jesuiták itt Akademiát kezdtek épiteni. A’ Franciscanusoknak, és Carmelitáknak templomok, és klastromok vagyon. 1595ben a’ Török ezt a’ várost meg-vette; de két esztendők alatt Méltósságos Generális Pálfi Miklós által onnat el-kergettetett.

III. Szent-Márton S. Benedicti Archi-Abbatia, de S. Monte Pannoniæ, legfőbb Apátúrság Magyar Országban, mellyet Geysa, Szent István Király attya, épiteni kezdett; Szent István pedig el-végezett, és nagy szabadsággal meg-ajándékozott.

I. Komárom 1751. esztendőtől fogva Szabad Királyi Varos, ott fekszik, a’ hól a’ Vág a’ Dunába foly. Ebben a’ városban van az a’ vár, mellyet még soha meg nem vehetett az ellenség. A’ régi Jesuitáknak, Franciscanusoknak és a’ Trinitariusoknak van itten templomok, és klastromok. 1763. esztendőbéli Juniusban nagy föld-indulást szenvedett,^* ötödik László Király itt született.

II. Táta, Totis, ennek várában Mátyás Király sokat lakott. Abban a’ helyben, mellynek tetején épittetett a’ város, igen szép veres márvány vagyon.

III. Neszmélyben holt-meg Albert Tsászár 1439ben, a’ midőn Budáról Bétsbe ment vólna.

I. Párkany régen erős vár, 1684 esztendőben itt veretetett meg a’ Török.

II. Bátorkészi gazdag népes helység.

III. Esztergom, Gran, Strigonium, Szabad Királyi Város, az Esztergomi Érseknek, a’ ki ez előtt Primás is vólt, és a’ Kánonokoknak lakó-helye, a’ régi Jesuitáknak Collegiuma. Itt született Szent István Király és itt kereszteltetett-meg, mellynek emlékezetire itt fundálta az Érsekséget. 1683ban innét el-kergettetett a’ Török.

I. Tsóka-kő, Petra Monedulæ, rongyos vár.

II. Mór népes falu.

III. Székes-fejér-Vára, Stuhlweissenburg, Alba Regalis, Szabad Királyi Város, igen erős erősség vólt hajdan, de 1702. el-rontatott. Szent István Király ezt választotta koronázására, és el-temettetésére, és első Ferdinand Tsászárig mind itt koronáztattak. A’ régi Jesuitáknak Collegiumokon kivül vagyon itt a’ Franciscanusoknak, és Karmelitáknak-is klastromok, és templomok. 1543ban Soliman Török Tsászár ezt el-foglalta.

I. Simon-Tornya erős és népes helység.

II. Földvár Szent Ilona Apátúrsága.

III. Tolnán tartott második Lajos Király Gyűlést 1518ban.

IV. Székszárd nevezetes Apátúrság.

I. Koppan.

II. Somogy.

III. Bábotsa ez előtt erős, de már most gyenge három várak.

IV. Sziget ennek előtte erős vár vólt. Hires ez 1566ban Soliman Török Tsászárnak itt történtt haláláról.

V. Itt vagyon a’ Balaton tava, mellynek hoszsza 12. mértt földnyire terjed-ki.

I. Péts, Quinque-Ecclesiæ, Fünf-Kirchen, Püspöki Város. Az benne lévő öt Basilikáról Deákul és Németül öt Templomnak neveztetett. A’ Püspöknek és a’ Kánonokoknak lakó helyéről, és a’ vólt Jesuitáknak Collegiumáról hires.

II. Péts Váradján Præpositúra vagyon.

III. Siklós a’ Sigmond Tsászár tömlötztetéséről,^* és váráról hires.

IV. Nevezetes hely Moháts a’ Magyar Országi Historiákban második Lajos Királynak 1526dikban történtt siralmas meg-győzetetéséről, ki-is 22000. emberével együtt itt el-veszett. A’ honnan így szóllott egy Poëta.

De 1687. Leopold Tsászárnak a’ Törökökről vett hires győzedelméről-is nevezetes.

I. Késmárk, Cæsareopolis, Käßmarkt, seu, Kayßmarkt, vel etiam Kayßersmarkt, Szabad Királyi Város, ide gyűltt Sigmond Tsászár és Jagello Wladislaus. Az Evangelicusoknak vagyon itt oskolájok, és templomok.

II. Lőtse, Leutschovia, Leutschau, Szabad Királyi Város, itten-is van az Augustana Confessiót tartóknak oskolájok és templomok.

III. Szepes-Vár nagy kősziklán épitett vár, mellyben született Zápolya János. Ennek alatta vagyon.

IV. Várallya, mellytől nem meszsze van egy forrás,^* mellynek a’ vizébe ha a’ fát belé vetik, kővé válik.

V. Szomólnok itt ásák a’ veres rezet hires a’ tziment vizéről.

VI. Tsötörtök hely, Donnerst Marckt, Quintoforum, Fanum S. Ladislai. Itten vólt annak előtte a’ Kamára, mellyet Kassára vittek-által.

VII. Abrahams Dorf, Abraham-falva, népes falu, azok közzül a’ tiz Lantsa-hordók közzül-való, a’ kik a’ Királyt a’ hartzban lantsákkal követték. Mellyért nagy szabadságot nyertek.

1. Lublyo 2. Podolintz 3. Kniz 4. Béla 5. Mátyásfalva 6. Szombat-hely Georgenberg 7. Felka 8. Poprád 9. Strása Michelsdorf 10. Menyhard-falva 11. Lubitza, 12. Ruskontz, 13. Durand-falva 14. Igló 15. Várallya 16. Olaszi: mellyeket Sigmond Tsászár ’s Magyar Országnak Királya Uladislausnak Lengyel Királynak el zálogositott 1412. de a’ mostanában országló Koronás Királyné-Aszszonyunk MARIA THERESIA, ő Felsége viszsza nyerte 1772 esztendőben Gállitzia és Lodomeria országival egyetembe a’ Lengyel Országtól.

IX. Podolintz közép szerű helység, melly a’ Piaristák oskolájával és a’ Szent Mária tsudálatos képével ékeskedik.

X. Drusbak fördőjével hires.

I. Eperjes, Fragopolis, Szabad Királyi Város, Tisza mellyéki kerületnek Dicasterialis Táblájával, a’ vólt Jesuitáknak és Lutheranusoknak oskólájával ékeskedik.

II. Bártfa Szabad Királyi Város a’ Tatra alatt fekszik. Az Evangelicusoknak vagyon itt oskolájok.

III. Kis-Szeben Szabad Királyi Város.

IV. Sárosnak a’ vára magas hegyen épültt.

V. Sebes közép szerű helység.

VI. Só-vár sós kútjairól hires.

I. Zemplény ennek előtte váráról igen hires vólt, most inkább hiresedett-el vásárjáról.

II. Terebesre járnak sóért.

III. Sátor-allya Ujhely jó borával kedveskedő tágas helység.

IV. Sáros Nagy Patak, ennek előtte Fejedelem Rákótzy Ferentz várával, és a’ vólt Jesuitáknak oskolájával; most pedig a’ Trinitariusoknak klastromával, és a’ Helvetziai Confessiót tartóknak Collegiumával tette magát elő.

V. Lelesz Káptalanjáról, és a’ Præmonstratensis Præpositurájáról hires.

VI. Tálya.

VII. Tokaj.

VIII. Tartzal.

IX. Mád.

X. Zombor.

XI. Tóltsva.

XII. Keresztúr.

XIII. Liszka.

XIV. Szerents.

XV. Szada.

XVI. Szántó. Hegyallyai Városok, mellyeknek bora egész Magyar Országban, sőt más országokban-is hires. A’ többi közt Tokaj hires, a’ holott a’ Piaristáknak oskolájok, a’ Capucinusoknak klastromok van. A’ sót, mellyet Maramárosból hóznak a’ Tiszán, itt rakják-le.

I. Oroszvégen lakik az Orosz Püspök.

II. Vinna egy magas hegyen épültt erős, de már el pusztúltt vár.

III. Unghvár a’ vólt Jesuitáknak oskolájok vólt. Nevezetes ez még vásárjáról-is.

IV. Palótz Barkótzyak kastélya.

I. Kassa, Cassovia, Kaschau, felső Magyar Országnak leghiresebb városa, ez alatt foly-el a’ Hernád és a’ Tsermel pataka foly a’ városon keresztül.

Az Akademiát annak előtte a’ Jesuiták igazgatták, melly 1657ben fundáltatott. Bátori Sófia Fejedelem Rákótzy Ferentzné épittetett itt a’ vólt Jesuitáknak pompás két tornyú templomot. Kinek Urától úgy mint Fejedelem Rákótzy Ferentztől meg-vétetett, és az ő keze alatt igen épültt. Vagyon itten jól el-keszittetett fegyveres ház és két kaszárnya.

II. Jászó Káptalanjáról hires, a’ Jászai Præpost keze alatt van.

III. Felső, és

IV. Álsó Metzenzőf, ennek lakosai Német Nemzet, a’ kik igen éktelenül, ’s azért-is érthetetlenül ejtik a’ szókat, ugy, hogy még a’ jó tiszta Német-is nagy nehezen meg-értheti és kiveheti értelmét beszédjeiknek, szavaiknak p. o. geht ma Vaßa adjatok nékem vizet. Woper a Krug Valami kantsó, korsó. Vo von thal mi végre, mi okból. Igen jó munkás és erős emberek, a’ kik ’sindel hasogatással, árkoknak ásásával, és többnyire vassal keresik élelmeket.

V. Szikszó nevezetes és népes helység. A’ tornyát, a’ mint mondják (melly négy szegeletű kövekből áll,) még a’ Gothusok épitették. A’ Törököt kétszer verték-meg a’ miéink itten.

VI. Göntz népes helység.

VII. Szepsi tágas helység.

VIII. Ujvár, Aba-Ujvár Várát meredék hegy tetején épittette Aba Palatinus.

I. Torna hajdan igen erős vár, de már most tsak Gróf Keglevich szép kastélyával fénylik.

II. Szilitze hires barlangjáról, mellyben nyárban igen nagy hideg van, télben pedig igen meleg.

I. Murány hires és nevezetes a’ Historiákban, nagy ’s meredek kő-sziklán épültt várával, mellyet Gen. Vesselényi Ferentz más fortéllyal meg-nem tudván venni, Szétsényi Máriának szerelme által vett-meg.

II. Tsetneken leg jobb vasat ásnak.

III. Kraszna-Horkán szép formájú vár láttatik.

IV. Dobsina papirosával, és Tzinobriumával kedveskedik.

V. Rosnyó szép város, a’ vólt Jesuitáknak oskolájával hires vólt az előtt; most nevezetes aranyával, veres rézével, kénessőjével, és Tzinobriomával.

VI. Gömör az Evangelicusoknak templomok, és oskolájok vagyon itten.

VII. Putnok népes helység.

I. Szendrő közép szerű helység.

II. Diós-Győr első Mária Királynétól épittetett hely.

III. Miskóltz^* népes és tágas város, jó borával, és élettel kedveskedik, a’ Helvetziai Confessiót tartóknak oskolájok vagyon itt.

IV. Ónod a’ Kurutzoknak 1707. itt történtt siralmas öszve-gyűlések miatt nevezetes.

V. Keresztes népes város.

VI. Aszaló jó helység.

I. Eger, Erlau, Agria, Püspöki város, itt lakik az ide-való Püspök, melly Barkótzi Ferentz ő Excellentziája Püspökségétől fogvást mind ez ideig igen épül. Az Egri Káptalan hires az Országban. Egy Metset, az az, egy Török torony láttatik a’ városban. A’ Fort contre tristesse, az az, a’ mint a’ hely neve mutatja, Szomorúság ellen-való helyét Gróf Barkótzy Ferentz ő Excellentiájának el-hányatta Gróf Eszterházy Károly ő Excellentiája, a’ mai Püspök.

II. Gyöngyös a’ Matra hegye alatt fekszik, népes helység. A’ vólt Jesuiták Collegiumáról, vásárjáról és boráról hires.

III. Hatvan ennek előtte nagy erősség, most Gróf Grassalkovits Ur jószága.

IV. Poroszló tágas helység.

V. János-hidjának Præpositurája vagyon.

VI. Szólnok Tisza partján épültt erős hely.

I. Thúr erről neveztetett a’ Vármegye Túruntál Vármegyének.

II. Betse, Betsetek Tisza partján épültt Mező-Város.

I. Szentes tágas és népes falu.

II. Tsongrád nagy és népes helység.

III. Vásárhely Gróf Károlyi jószága.

IV. Szeged Szabad Királyi Város, Piaristák oskolájával, barom vásárával, halával és életjével igen hires.

I. Temes-vár, Tömös-vár, Temesium, a’ Töröktől sokat szenyvedett 1552. a’ Töröktől el-foglaltattatott; de 1716. innét el-kergettetett. Ebben a’ városban vólt a’ Jesuitáknak oskolájok, és a’ Franciscanusoknak klastromok. Itt van az Administratio-is, és a’ General-Commandó-is itt. Ugy a’ Görög Püspök-is itt lakik.

II. Lippa, Lipp, igen kitsiny, mindazáltal erős erősség, melly 1716. ismét a’ Magyarok kezek alá jött.

III. Fatsád várával ékeskedik.

IV. Lugos erős helység.

V. Karánsebes hajdan erős és hires város.

VI. Almás jó helység.

VII. Versetz népes helység.

VIII. Uj-Palánka, és

IX. Pantsova föld sántztzal erős.

I. Tsanád a’ Püspök lakó-helye, mellyet fundált Szent István Király. Itt valaha Diæta-is tartatott, és Kun, az az, negyedik László Király itt temettetett-el.

II. Egresen Apátúrságot fundált második András Király.

III. Makó kövér földű Magyar Város.

I. Tót-Váradja erős vár.

II. Ó-Árad romláshoz közelit.

III. Uj-Árad erős vár, a’ Görög Püspök helye.

IV. Solymos rongyos vár.

I. Gyula hajdan a’ Török ellen hires vár.

II. Ötsöd,

III. Békes,

IV. Gyoma jó földű Magyar helyek.

V. Tsaba,

VI. Szarvas népes Tót helységek.

I. Nagy-Várad, Groß-Wardein, Magno-Varadinum, Püspöki város, ez alatt foly-el a’ Körös, hires erős várával, Szent László Királynak, és Sigmond Tsászárnak tetemivel és fürdőjével hires. 1692ben a’ Török innen el-veretetett. Cardinális Pázman Péter itt lett e’ világra; a’ Paulinusoknak, és Franciscanusoknak van itten klastromok.

II. Debretzen, Szabad Királyi Város, melly, mind a’ Piaristáknak oskolájával, mind a’ Helvetica Confessiót tartóknak Collegiumáról, leg főbbképen Dicasterialis Törvényes Táblájáról hires. Ez a’ Város annakelőtte, se Bihár Vármegyében nem vólt, se Szabóltsban, hanem ő Felsége parantsolatjából egyikhez kellett magát kaptsolni. Debretzen azért magát Bihárhoz kaptsolta. Lonyai Ferentz Ur irtt erről következendő fellyül-irást:

III. Bihár föld-váráról hires.

IV. Szent Jób Apátúrságáról és sántzáról nevezetes.

V. Telegd kertjével hires.

I. Somlyó Bátori István, Lengyel Országi Királynak, és Bátori Sofianak, Fejedelem Rákótzy Ferentznének születéséről hires.

II. Valkó-vár hajdan erős vár.

III. Nagy-falú népes falú.

I. Tasnád népes tágas hely.

II. Hadad Vesselényi Familia innét nevezi magát.

III. Zilaj^* kősziklán épült vár.

I. Kővár magas helyen épültt, de már el-pusztúltt vár.

II. Berkesz közép szerű helység.

III. Kapniknak arany, és ezüst kis bányája van.

I. Nagy-Bánya, Rivuli Dominarum, Királyi Bánya Város.

II. Felső-Bánya, Királyi Bánya Város, gazdag arany ’s értztzel.

III. Medjes, Aranyos-Medjes népes és tágas helység.

IV. Erdőd ennekelőtte erős vár vólt, de az Erdélyi habórúban földig rontatott.

V. Szathmár-Németi Szabad Királyi Város.

VI. Nagy-Károly tágas helység, Gróf Károlyi kastélyával, és a’ kegyes Atyák oskolájával, ugy Typographiájával hires.

I. Kalló népes kövér földű helység, a’ Vármegye házával fénylik.

II. Nyir-Bátorból származtak a’ Bátoryak.

III. Etsed^* erős vár, de 1701. el rontatott.

IV. Kis-Várda a’ Tiszától nem meszsze épittetett.

V. A’ hét Hajdú város. 1) Nánás, 2) Dorog, 3) Hatház, 4) Vámos-Pirts, 5) Böszörmény, 6) Szoboszló, 7) Pólgár.

I. Kankóvár, és

II. Nyaláb hegyen épültt várak.

III. Nagy-Szőlős Prinyiek kastélya.

I. Munkátstsal ditsekedhetik ez a’ Vármegye, melly győzhetetlen vár, magas kősziklán épitetve; ennek a’ kősziklának alatta van a’ város, mellyben lakik az Görög Püspök.

II. Vári jó helység.

III. Beregszászról neveztetett a’ Vármegye.

I. Huszt magas kősziklán épültt erős várával ékes.

II. Viske jó^* fonó szövő Németek lakják.

III. Róna-Széken 2000. kő-sót ásnak esztendőnként.

IV. Sziget ékes a’ Vármegye Székével, és oskolájával.

V. Maramáros erős vár.

I. Árók-Szállás népes kövér földű helység.

II. Jász-Apáti igen tágas szép hely.

III. Jász-Berény nagy helység, a’ Léél kürtjéről hires.

I. Madarasz népes hely.

II. Kartzag-Uj-Szállás kövér földű helység.

I. Kún Sz. Miklós.

II. Szabad-Szállás, és

III. Filép-Szállás tágas és népes helségek.

Magyar Ország, Polgári állapotjára nézve, két rendből áll, tudni-illik, a’ Királyból, és az Ország Tagjaiból.

Ez időben birja és igazgatja kedves hazánkat, még pedig örökös jussal a’ Felséges Austriai Ház. Melly örökös Jussába szállott Leopold Tsászár alatt 1687. mivel annak előtte a’ Királyokat Pesten, a’ Rákos mezején, szokták választani.

Leopoldnak nagy érdeme és a’ Magyarokhoz mutatott szivessége kénszeritette és inditotta a’ Magyart arra, hogy az Országot által-adná a’ fiú ágra nézve Leopoldnak. Melly érdem és szivesség ebben állott: a’ Magyar tehetetlen lévén meg-felelni a’ Törökök fene karjoknak, melly Buda városát közel 150 esztendeig birta, Leopoldhoz folyamodott és nem minden haszon nélkül tőle segitséget kért; ki-is készen vólt a’ Magyarokat óltalmazni, és a’ Törököket az Országból ki-hajtani.

Ezen szivességéért Leopoldnak 1687. esztendőben tsak a’ fiú ággal közöltetett ez a’ Hatalom, és ez az Ország: de VI. Károly Tsászár, nem hagyván maga után férjfit, az^* a’ leány ággal-is közöltetett 1723.

A’ Király hatalma kiterjed a’ következendőkre.

1. Ő tehet valami paraszt személyt Nemessé, a’ Nemest Gróffá ’s Bárová.

2. Ő adhat a’ fő Papoknak Papi jószágokat, a’ Nemes Embernek örökös fundusokat, és fő Tisztséget.

3. A’ Király hirdethet Ország-gyűlést, katonákat fogadhat, és közönséges fel-ülést parantsolhat az Országban; vagy frigyet köthet az ellenséggel.

4. Ő reá száll a’ mag nélkül meg-holtt Nemes Embernek egész öröksége, és a’ Papi jószágnak jövedelme.

5. Nem külömben a’ pénz verés, a’ sóval-való kereskedes, a’ puskapor készités, és a’ Postáknak, Harmintzadóknak felállitása a’ Királyi magános jusra tartozik.

6. Egyedül ő adhat Gratziát a’ halálos raboknak.

Ezeket pedig, t. i: a’ következendőket az Ország Statusinak meg-egyezésekből tselekszi:

1. Uj Törvényeknek szabását, vagy a’ régieknek meg-változtatását.

2. A’ Portiónak szaporitását, vagy kissebbitését.

3. A’ Palatinus választását.

4. Az Idegeneknek a’ Magyar Nemesek közzé-való vételet.

5. Valamelly Városnak Királyi várossá-való tételét.

A’ Király hatalma alatt vannak, mind a’ Nemesek, mind a’ Nemtelenek.

A’ Nemesek kétfélék, Papi és Világi Nemesek.

A’ Papi Nemesek közzé számláltatik minden Római Catholica hiten lévő szerzetes, a’ kiket rövideden Venerabilis Clerusnak neveznek.

A’ Prælatusok alatt értetik: az Érsek, Püspök, Abbas és Præpost.

A’ Clerus Privilegiuma ez.

1. Magok személyekben a’ külső forumtól szabadosok.

2. A’ közönséges adótól, és szolgálattól üresek.

3. A’ Királyi Dézma őket illeti, mellyből Sedecimát adnak a’ Plebánusoknak.

4. Az halálos raboknak van nálok menedék helyek.

A’ Világi Nemesek közzé számláltatnak.

I. A’ Magnások, a’ kik Fejedelmek, Grófok, Bárók és Püspökök.

Ezeknek Privilegiumai a’ következendők:

1. Ők viselnek az Országban fő Tisztségeket, és első voksok vagyon a’ Dietán.

2. Van Jus gladii, az az: Főben járó Törvény Székek a’ Király engedelméből.

3. Magok Causájokban Prokátort tehetnek.

4. Különös Királyi levéllel hivatnak a’ Diætára, ott a’ fő Táblánál ülnek és dijok 400. forint.

II. A’ köz Nemesek, a’ kik, vagy Possessionatus Nemesek, az az, a’ kiknek Jobbágyok van, vagy Ármálisták, kiknek Privilegiumai ezek:

1. Egyedül a’ Királytól függenek.

2. Meg-fogni, büntetni, ’s jószágaikban meg-kárositani nem lehet, hanemha, tzitáltatván, törvényesen meg-nyeretetnek.

3. A’ Portiótól, Katona tartástól, vámoktól, és egyébb szolgálatoktól üresek.

4. Dézmát nem adnak; de magok ’soldjokon az Országért tartoznak hadakozni.

5. Magok jószágokban annak hasznával szabadosan élhetnek.

6. Jobbágyaiktól Kilentzedet vehetnek.

7. Örökös jószágot birhatnak az Országban; Vármegyei Tisztségeket viselhetnek. Dijok 200. forint.

8. Ha idegen Országba tzitáltatnék, nem köteles, hogy mennjen.

A’ Nemtelen háromféle. Ugy mint

1. Királyi Városnak lakosai.

2. Liberæ Migrationis, vagy Szabad menetelűek.

3. Subditi, Jobbagyones, Jobbágyok.

Ezek

1. Örökös jószágot személyek szerént nem birhatnak.

2. A’ Nemes Emberrel nem törvénykezhetnek: hanem a’ Szabados Városbéliek helyett a’ Tanáts, a’ Jobbágyok helyett a’ Földes Urak folytathatják törvényesen azoknak ügyeket.

Az Ország igazgatásának háromféle módja van, t. i: az Ekklesiai, Hadi, és Polgári.

Az Ekklesiai dolgok igazgattatnak az Érsekek és Püspökök által, kik a’ magok Dietzésiseikben Káptalanjaikkal együtt folytatják az Ekklesiát, házasságot, Testamentomokat illető dólgokat, és a’ Papoknak életekre vigyáznak.

A’ hadi dolgok igazgattatnak a’ Bellicum Consilium által, a’ melly mostan Bétsben vagyon.

A’ Polgári külső Dolgokat igazgatja:

1. A’ Diæta.

2. A’ Királyi Cancellaria.

3. A’ Felséges Királyi Helytartó-Tanáts.

4. A’ Királyi Kamarák.

5. Az Ország Törvény Székei.

Az Ország Gyűlése, avagy a’ Diæta tartatott régenten Pesthez nem meszsze a’ Rákos mezején; most pedig Posonyban, a’ hová Királyi Levelekkel hivatatnak az Ország Statusai.

Az Ország Tagjai négy Statusokból állanak

1. Status Ven. Clerus vagy a’ Papi Rend.

2. Status Magnatum, a’ Méltóságos Urak.

3. Status Nobilium, a’ Nemesek Statusa.

4. Status Regiarum & Montanarum Civitatum, a’ Királyi és a’ Bánya Városoknak Statusa.

Ezen Statusok különös palotában ülnek két Táblához. Mellyeknek egyike, t. i: a’ Felsőbb vagy fő Rendek Táblájának; a’ másika pedig az alsóbb, vagy Nemesek Táblájának neveztetik.

I. A’ Főbb Táblához ülnek illy renddel:

Első a’ Tábla Præsese a’ Palatinus, kinek jobb kezéhez ülnek a’ két Érsekek, a’ két Érsekek, a’ Püspökök, a’ Szent Márton fő Apátúr, és a’ Paulinusok Generáljok. Bal kezéhez az Ország Bárói, a’ Szent Koronának két őrizői, és a’ fő Ispányok. Ugyan ezen palotában ülnek a’ Magnások a’ Táblán kivül.

II. Az Alsóbb Táblához ülnek.

Előszer a’ Tábla Præsese a’ Personalis, hol ül a’ Királyi Tábla, a’ Papi Rend, a’ Vármegyéknek, és a’ Királyi Városoknak Ablegatusi különös Táblákon.

A’ Diætán folytatatnak

1. A’ Király Propositíói.

2. A’ Portió nagyobbitása, vagy kissebbitése.

3. Uj Törvény szerzés, vagy a’ régi Törvénynek meg-változtatása, és más egyébb közönséges dolgai az Országnak. Mellyek mind a’ Király helyben hagyása által végeztetnek-el.

A’ kik a’ Diætán meg-nem jelennek, ha Magnás, 800. forintot; ha Nemes, 400. forintot fizet; a’ ki pedig engedelem nélkül a’ Diætáról el-mégyen, két annyira büntettetik.

A’ Királyi Cancellária Bétsben vagyon, melly az Országnak, mind közönséges dólgait, (a’ hadi dólgokon kivül) mind magános dólgait folytatja; és a’ Király nevében minden parantsolatokat ád-ki.

A’ Felséges Locumtenentiale Consilium Posonyban vagyon. Ennek Præsese a’ Palatinus. Most Præsese a’ Felséges Albert Hertzeg, lévén mellette^* 22. Tanátsos Uri személyek.

Ez viszi végbe,

I. A’ Diæta végezéseit.

II. Az Országnak Majorkodasait, és Polgári dólgait, a’ Törvényes dólgokon kivül, ez szokta igazgatni.

A’ Kamarák vigyáznak a’ Királyi jövedelmekre, mellyek négy rendben vagynak.

1. A’ Posonyi Kamara, melly vigyáz az Alsó Magyar Országnak jövedelmére.

2. A’ Szepesi Kamara, a’ melly Kassán vólt, ez vigyáz a’ Felső Magyar Országnak Királyi jövedelmére.

3. A’ Körmötzi Kamara, melly a’ Bányákra, és pénz verésre vigyáz.

4. A’ Tömösvári Kamara, melly vigyáz a’ Banátban lévő jövedelemre.

A’ Király jövedelme van,

1. A’ Korona javaiból, mellyek a’ Királyi Bánya Városok, a’ Kunok, és Jászok, a’ Diós-Győri, Ó-Budai, Vissegrádi, és egyébb Dominiumok.

2. A’ Fiscalis, és vacans Püspöki jószágból.

3. A’ Bányákból, Sóból, Harmintzadókból, Vámokból, és az Ország adójából.

Az Ország Polgári Törvény Székei kétfélék: Nemeseké, és Nemteleneké.

A’ Nemeseknek négy Törvény-székek vagyon, ugy-mint.

1. A’ Septemviralis Tábla: a’ melly kétszer esik egy esztendőben, a’ mellyben a’ Præses, a’ ki a’ Palatinus, 18. Assessorokkal együtt a’ Királyi Tábláról apelláltt Causákat végképpen decidálja; a’ honnan fellyebb appellálni nem lehet.

2. A’ Királyi Tábla, Tabula Regia, Pesten vagyon. Ennek Præsese a’ Personalis, ki-is több Assessorokkal együtt vi’sgálja a’ Nemeseknek fontos ügyeket; és mind azokat, mellyek az alsóbb Székekről ide hozatatnak.

3. A’ négy Dicasterialis Táblák, az Országnak négy Kerületi szerént: az 1. Nagy-Szombatban 2. Kőszegen. 3. Eperjesen. 4. Debretzenben. Mindenik Tábla áll egy Præsesből, négy Assessorokból, és egy Notáriusból.

Ezekre a’ Táblákra tartoznak kiváltképen ezek:

1. Az adósságnak vi’sgálása, ha 1000. forintnál több.

2. A’ joszágban való Successiók, és Divisiók, és

3. A’ Tutorok tutorságának meg-vi’sgálása.

4. A’ Vármegye Táblai, mellyek minden Vármegyékben vagynak; mellyeknek fejei ’a’ Fő-Ispányok.

A’ köz lakosoknak Törvény Szekeik.

1. A’ Királyi Városbélieknek az ott lévő Tanáts, a’ honnan a’ Causák vitetnek a’ Tárnok-székre, melly Budán vagyon, vagy a’ Personalis eleibe.

2. A’ Mező Városbélieknek, vagy falusiaknak első Törvény-székek az ott lévő Tanáts, a’ honnan appellálni lehet, vagy a’ földes Urra, vagy a’ Vármegyére:

1. A’ Magyarok élnek a’ Tripartitummal, mellyet egyben szedett Verbőtzi István. Nevezik ezt Corpus Juris Hungaricinak. Ez approbáltatott 1514ben Felséges Király Uladislaus által.

2. Az Diætán végezett Decretummal.

Hazánkban a’ Helységek háromfélék.

1. Szabad Királyi Városok, Liberæ Regiæque Civitates.

2. Szabad és Mező-Városok, Oppida, és faluk Possessiones.

3. Jobbágy Helységek, Prædia.

A’ Királyi Városok három rendben vagynak:

1. Királyi Bánya-Városok. Ezek katonákat nem tartanak.

2. Tárnok Mester alatt lévő Királyi Városok.

3. A’ Personalis igazgatására bizott Királyi Városok.

A’ Királyi Városoknak Privilegiumi ezek:

1. Egyedül a’ Királytól függenek.

2. Magok földöken tartatnak Nemeseknek, és a’ Diætára különös Királyi levéllel hivatatnak.

3. Törvénykezhetnek akármelly Nemesekkel, és köz név alatt örökös jószágot-is birhatnak, de már ez-is igen meg-szorittatott. 1542. Art. 33. és 34.

4. Van Jus gladii.

5. Vámot nem fizetnek.

A’ Szabad Városok négy félék.

1. Jász és Kun Helységek, mellyek földes Urak és Vármegyék alatt nintsenek. Fő Birájok a’ Palatinus, kinek képében egy Palatinalis fő-Kapitány, és három Districtualis alsóbb Kapitányok által igazgattatnak.

2. Hajdú Városok, Szabólts Vármegyében, a’ kik különös Széket tartanak egy Kapitány alatt.

3. Érseki Nemes Helységek, vagy Prædialisták, mint Vajka, és Verebély, a’ kiknek különös Palatinusok és Vitze-Ispányok vagyon.

4. Vagynak más szabados Helységek-is, a’ kik magok Privilegiumokkal élnek, és nem a’ földes Urtól, hanem a’ Vármegyétől függenek.

Jobbágy Helységek azok, a’ mellyek földes Urak alatt vagynak, Nonát, Decimát, javaikból adnak, és mind a’ Vármegyének, mind a’ földes Uraknak, rendes szólgálatokat tenni tartoznak.

Négy külömböző Vallás vagyon Magyar Országban, ugymint:

1. A’ Romano-Catholica, vagy Pápista.

2. Az Evangelica, vagy Lutherána.

3. A’ Reformáta, vagy Kálvinista.

4. A’ Görög, vagy Orosz Vallás.

A’ Dominans, vagy helyesebben, a’ Dominantis Religio a’ Pápista, mellyet a’ Papi Rend tanit és igazgat.

A’ Papi Rendre tartoznak a’ következendők:

I. Az Esztergomi Érsek, a’ ki egyszer’smind Primás-is, ez alatt van hat Püspök, ugymint:

II. A’ Kalotsai Érsek, a’ ki egyszer’smind Bátsi Püspök, ez alatt van három Püspök, ugymint.

1. Bátsi.

2. Váradi.

3. Tsánadi.

III. Az Apátúrok, kik között fő a’ Szent Márton, Abbates.

IV. A’ Præpostok, Præpositi.

V. Káptalanok, Capitula.

VI. Konventek, Conventuales.

VII. Szerzetesek, Religiosi.

VIII. Plébánusok, Plebani.

IX. Apátza Szűzek, Virgines Claustrales.

Három Academiája van Hazánknak, ugymint,

1. Nagy-Szombati.

2. Búdai, és

3. Kassai.

Második Vallás az Evangelica, mellynek hat főbb oskolája vagyon, ugymint a’

1. Posonyi 4. Késmárki

2. Sopronyi 5. Lőtsei

3. Eperjesi 6. Gömöri, és négy Superintendense.

Az harmadik Vallás a’ Reformata vagy Kálvinista, ennek van két főbb oskolája, tudni-illik, a’ Pataki és Debretzéni.

A’ Pataki Collegiumnak fő Curatora T. N. és Vitézlő Szathmáry Király György Ur, a’

Professorai: Szentesi János,

- - - - - - - - Szent-Györgyi István,

- - - - - - - - Őri Filep Gábor, és

- - - - - - - - Szilágyi Márton.

A’ Debretzéni Collegiumnak fő Curatora T. N. és Vitézlő Vay István Úr, a’

Professorai: Szathmáry Paxi István,

- - - - - - - - Varjas János,

- - - - - - - - Hatvani István

- - - - - - - - Sinai Miklós:

És négy Superintendense. Vagynak ezen kivül négy kisebb oskolák, ugymint:

1. Losontzi. 3. Ketskeméti. és

2. Miskóltzi. 4. Körösi.

A negyedik Vallás a’ Görög, mellyet többnyire a’ Rátzok, Oroszok és Oláhok követnek. Ezek kétfélék:

I. Unitusok azok, a’ kik a’ Római Religióhoz állottanak, kiknek a’ fejek a’ Szvidnitzai és a’ Munkátsi Püspökök.

II. A’ Dissentiensek azok, a’ kik a’ Római Valláshoz nem állottanak, és a’ Karlovitziai Érsektől függenek.

A’ ’Zidó Vallásnak a’ Királytól és az Országtól nyertt szabadsága nints, hanem tsak a’ földes Urak engedelmekből gyakoroltatik; de a’ Bánya-Városban a’ ’Zidó nem lakhatik.

Magyar Országnak tzimere egy kétfelé osztatott pais, mellynek veres mezejű jobb részén láttatik négy fejér linea, melly a’ nagy négy folyó vizeket jelenti, ugymint: a’ Dunát, Tiszát, Drávát, Szávát. A’ pais veres mezejű, másik felén láttatik három hegyen egy korona, a’ mellynek közepében áll egy fejér Érseki kettős kereszt.

Most hatalmasan úralkodik, és hazánkat békességesen, és anyaiképen igazgatja Felséges MÁRIA THERÉSIA, Felséges első FERENTZ TSÁSZÁRNAK el-maradott özvegye, ki-is 1717. esztendőbéli Majusnak 13. napján születetett és Attya halála után a’ Királyi székben ült 1740ben, meg-koronáztatván 1741ben nagy böltsességgel kezdett az Ország igazgatásához, kinek Symboluma: Justitia, & Clementia, Igazsággal ’s kegyelmességel.