1804. Januarius 1. Gyűrűt áruló zsidó. Dél után Varga Ferencz emberünk’ temetése. Csóka Jánosnak nyomorúlt predikátziója ’s Mata Imrének a’ nép előtt kedves versek.
15d. Debreczenbe. Sárosiné gondolván hogy szokás szerint meg fogok nála jelenni, igen későn jött a’ házhoz, ’s érezteti velem kegyeinek megfogytát. Én a’ Philosophot jól játszom; még pedig bántás nélkül. Végre szelidűlni kezd; tenyeret nyújt csókra, simúl, tapad; de mind ez csak félig értettetik, ’s nem engedem magam’ megmarasztatni. A’ fellobbanásokat, úgymond, el lehet szenvedni, ha a’ szív az marad a’ melly volt. Mentem. Bálba. Marist béviszem ’s leültetem eggy neki illő hellyt. Rhédey Lajos, Szlávy János, Gróf Teleki Jóska ott. – 16d. 8 pár disznót 320 vf. eladok. – Erzsit, Sárosinénak szobaleányát megkérik. Az Asszonya nem engedi, hogy szolgáló nélkül ne maradjon. Én éreztetem a’ dolog igazságtalanságát. Egyedűl azon tartalék által indítatik, hogy ezt is makacssága jele gyanánt ne vegyem. Bál ismét. – 17d. Fő Hadn. Fazekas Urat ma látom először. – 19d. Kapitány Pogány Lajos és Hári Péter szigethi Prof. – 28d. Kincses és Báthy Marishoz. Laczi Regmeczre indúl.
Februárius 11d. Az Esperest Fazekas István és Szántó János Tractualis Nótarius érkeznek. – Mata Imre Rector közönségesen szerettetett itt az alnép által. Kedves volt az anyámnál is. Én pedig, ha magam maradtam a’ háznál, mindég megtartottam velem ebédelni ’s vacsorálni. A’ Pap, Csóka János, nem szerette. Eggyik oka az volt, hogy a’ Rector szép versű búcsuztatójit a’ halottas Auditórium éppen olly gyönyörködve hallgatá, mint a’ Tiszteletes Úr’ szomorú morális Prédikátziójit, mellyek Philosophusnak kedvesek, becsesek lehetnek, de köz nép mulattatni akar, nyílván való únalommal. Az emberi elme’ tehetségeit hármonisan kellene mívelni; ’s Prédikátor Uraimék jól tennék, ha a’ száraz Morál’ tanítása közben holmit elegyítenének, a’ mi az imaginatiót ’s ingeniumot is occupálja. Fráter Pál is ellensége volt, mert a’ keze alá járó fija meg vala bántva. Sok Földes Úr csak azért haragudt reá, mert az Anyám’ háza szerette. A’ Pap declarálta, hogy vagy a’ Rectornak kell elmenni, vagy ő megyen. Igy lévén a’ dolog, én a’ Rector védelmezése mellett mindent elkövettem, ’s azt kívántam, hogy ha csak ugyan el kell mennie, menjen, de ne tétessék vétkesnek. Vis et nequitia quidquid oppugnant ruit. Ezek, tudván, hogy a’ Nép kívánja megmaradását, olly ravaszsággal vették ki vótumát, hogy az ő plánjok a’ köznép által is secundáltassék: a’ Fő Curátor, Fráter Antal, pedig Testimonialist adott neki, hogy magát tökélletesen jól viselte, de úgy, hogy elébb ígérje meg, hogy magát megmarasztatni nem fogja. – Mata exament tart. A’ két Visitátor úgy vitte a’ dolgot, hogy az examen jó ne lehessen. Mata okosabb vala mint gondolták; Eggy declaratiót ada bé, hogy ő nem akar megmaradni, ’s igy becsülettel mozdúlt-ki hívataljából. – Ezen Gyűlésen még eggy más rendes dolog is adta-elő magát. Nemes Eperjesi György asztalos Mester a’ Templomban a’ cathedra’ koronája körűl dolgozott. A’ morális Predicatziókat módból mondani szerető Predikátor az embert zaklatta, ’s vele kevélyen bánt. Az asztalos fizetést kívánt, a’ Pap tűzbe jő, ’s ollyat mond, a’ mire Eperjesi e’ szót felelte: Az Ecclésia velem nem bán emberűl. – Hát az Eccl. disznó? kérdé haraggal a’ Pap. ’S Eperjesit a’ Fő Cúrátornál béadja, ellene a’ Gyűlésen tanú lesz, ’s Bíró is egyszersmind. – A’ Pap által igazgatott gyűlésben Eperjesit, a’ ki magát vétkesnek recognoscálni nem akarta, az Ecclesiától eltiltják. Én ennek is pártjára keltem; capacitálni akartam a’ Papot, hogy tanú, Vádló ’s bíró nem lehetett; hogy a’ morál és keresztyénség azt kívánja, hogy eggy gondolatlanúl ejtett szó illy keményen ne büntettessék etc. etc. haszontalan vala. Mondtam neki ’s a’ Fő Curátornak, hogy ne engedjék arra a’ gyalázatra jönni a’ dolgot, hogy Eperjesit az Esperes tégye majd vissza: de nem használt. Meg lett a’ mint mondtam. Elolvastatott az Eperjesi Instantiája. A’ két Papi-Ember nem akarta hinni, hogy az Eccl. azt a’ Végzést hozhatta volna. A’ Pap és a’ Fő Curátor kéntelenek voltak megvallani, hogy a’ dolog nincs külömben. Az Esperest Eperjesit visszatette az Eccl. kebelébe. Fráter Antal declarálta, hogy ővele Eperjesi eggy széket nem űl. Az nem használt. Declarálta, hogy ő többé az Ecclesiáért leg kissebbet sem tesz. Az sem használt. – ’S a’ morális Tanító majd megpattant mérgében. – – A’ gonoszság Mata felől azt mondotta, hogy azért jártatom hozzám ebédre, vacsorára, hogy ha Maris tőlem viselős lesz, a’ Rectorra foghassam. Szégyeljem e ezt feljegyezni? Pedig tudták, hogy 1.) Mata nekem purizál, 2.) hogy egyedül enni igen bajos. – Az Eccl. Curátora, Gazsi György, ezt a’ jámbor életű embert az által is igyekezett gyalázatba keverni, hogy eggy ide való fiatal özvegy kapujába éjjel eggy kereket állítatott-fel, a’ mi kurvák’ czégére, mert a’ Rectornak ennél állott eggy hordó bora, még férje’ életében. Szerencséjére a’ Rectornak és az özvegynek, ez eggy tiszta-életűnek ismért Asszony volt, ’s az egész falú tudta, hogy a’ Rector Ádám Sárival van szerelmes eggyetértésben, kit el is venni szándékozott. – Nemtelen ellenségei győztek, mert a’ Rector csakugyan eltolatott. De az Isteni Gondviselés pártjára kél a’ jó embernek, ’s pótolékot ád neki minden szenvedésért. Imé 1805-ben már Élesdi Predikátor leve, hol mindenektől szerettetik.
Ezeket lépésim mentsége végett jegyzem-fel, és azért, mert az a’ cselekedetem, hogy eggy jó embert, a’ mennyire rajtam állott, elnyomatni nem engedtem, örökké örömömre fog válni.
Ma láttam életemben a’ legelső Napfogyatkozást. Ez szertelen’ nagy volt: de a’ felleges ég miatt csak kevés pillanatig látszhatott tisztán.
Martius 5d. Bátyám Kövér Imre Úrtól kölcsön veszek 100 ftot – Nyiri Istvánt megfogadom kocsisnak. Fizetése ez: 12 Vf. 3. pár csizma. 1. köböl vetés. 1. guba. 1. kalap. 1. nyakravaló. 2. öltő fejér ruha. 1. ujjas rekli. 1. alsó puszli. 1. nadrág.
7d. Asszonyám jő, ’s hozza a’ Munkátsról elbocsátott Plezsnyálszky Ferenczet inasomnak.
16. Laczi jő, Báthi itt van. Laczi nem engedi magát megcsókolni. 17. Laczi Váradra.
18. Boda Ferencz Gulyásunk a’ hús ételben megfúl. 20d. Csóka felette eggy szeretetlen Predikátziót tart.
21. a’ kőmíves rakja az udvarnál lévő pinczét. Nyíri István kocsisomnak lakadalma.
Aprilis 2d. A’ Semlyéni Csapszéket Salamon és Ábrahám Áron arendálja 1525 Rft – a’ Mészárszéket Fráter Antal 21 Rf. – a’ boltot Jákob 15 f.
3d. Ábrahámnak 300 ftot adok költsön.
5d. Irtóztató szélben indúlunk Kólyra. Újra ültettem a’ tavaly ősszel ültetett 3 jegenyét a’ szőlőben. A’ szilvásban violákat eczetnek. – 8 nyitó per 34 x.
6d. Rhédey Lajosné, szül. Kácsándy Teréz meghal.
8d. Mata Imre búcsúzó Predikátziót mond.
12d. Báró Huszár… Váradon, éjjeli 11 órakor agyon szúrják. Ez az ember a’ pénz és successio miatt, elvette Gróf Kornis ..... nem gondolván azzal, hogy lehellete büdös, és annyira sánta, hogy minden lépése eleven szánakozást indít. Félre csapott, ’s sok ideig eggy Váradi szép özvegy vala szerelme (Baranyi Péterné, szül. Szlávy Mária) Hogy titkos szerelmét csendesen vihesse, megrontotta hitvese’ Principiumit ’s theoriáját, ’s szabadságot engedett neki, hogy úgy éljen a’ mint akar. A’ rút de gazdag elhagyott Asszony pénzen vásárolt szerelmet; Tiszt, Deák, Cseléd minden jó volt neki. – Baranyinét a’ Causar. Regg. Director, Consil. Majláth György Úr, a’ Minister Gr. Majláth Jósef Excell. testvére, megkérte ..... – Bné hozzá ment. Huszár az olta alacsonyabb sorsú Szépekkel múlatgatta magát. Most eggy Patikárius Gerhárdné, Kassai születésű Balázs Mancza, volt kedvese. (Gr. Csáky Antalnénál szolgált, mint szobaleány, ’s szolgálatjára volt pénzért az egész Publicumnak. – Húszár ezt vezette ki a’ Comoediából, nála vacsorált, ’s a’ mint a’ legnagyobb záporban 11-kor haza ment volna, a’ hídon megtámadtatik, ’s eldől. A’ gyilkos semmijét el nem vitte, és igy nem pénz miatt öletett-meg. Húszár kiált, ’s roskadozva által megy a’ hídon, ’s 30 lépésnyire a’ hídhoz eldől. A’ város házánál strázsáló Mesterember legények közzül kettő oda szalad, részegnek gondolja az eldőltet, ’s nem mér hozzá nyúlni. Húszár alig érthető szóval ezt mondja: Én vagyok, Báró Húszár, ne féljetek, emeljetek-fel. Ezek Hajdúkért szaladnak: de míg ezek előjöttek, Húszárnak elállott a’ szava ’s megholt.
Felesége más nap dél előtt is, dél után is kikocsizott, elszórni bánatját, ’s Narcissusa ........ mellette ült. – Nagy volt a’ gyanú, hogy ez ölette vagy ölte-meg Húszárt, hogy az özvegyet elvehesse.
A’ Váradi Publicumnak Világhoz tudó része igen szánta Huszárt. Becsűletes ember volt, a’ legjobb characterű ember. Kár volt értte. Gyilkosa nem Narcissus volt, hanem valami sárgaepés zelotypus. Képére tartozik ennek a’ becsűletes embernek az a’ két kétséget teljességgel nem szenvedő anekdót, melly itt következik.
1. Huszár belé szeret Prof. Vitkóczinéba, ’s járni kezd a’ házhoz. Vitkóczy kéri hitvesét, hogy eggy kétséges moralitású ’s reputatiójú embert távoztasson-el a’ háztól; az neki nemcsak nyugodalmának ’s hitvese jó nevének, hanem erszényeknek is ártalmas. – Nem használt. – Vitkóczy magával is szóll Huszárral. – Az sem használt. Huszár, mint Gavallér, nevette az ollyat, sőt ingereltetett általa. – Vitkóczy eggy nap összve akad Huszárral a’ hídon, szó esik közttük, ’s Vitkóczy ollyat mondott valamit Huszárnak, a’ mit Gavallér satisfactióvétel nélkűl nem hágy. Huszár tehát eggy estve eggy Secundánssal, köpenyegbe burkolva, Vitkóczira mégyen, elébe tesz két töltött pisztolyt, ’s közel eggy óráig ijeszti, hogy el nem megyen, míg néki elégtétet nem ád. Végre elúnván a’ nem-gavallér ember, vonogatózásait, a’ két vitéz neki áll V…nak, ’s a’ maga tulajdon szállásán megbotozza. – Ez után H. arra bírja V…nét, hogy férje ellen indítson elváló pert a’ Szent Szék előtt; ’s midőn annyira ment a’ dolog, hogy a’ Bírák már ítélni akartak benne, H… a’ Patikáriusnéval kezdette-el szerelmét, ’s az asszony mind kedvesét elvesztette, mind férjét. – Most tehát nagy vala a’ gyanú, hogy V… volt a’ gyilkos; de ez megmutatta, hogy ő akkor este 7 órakor tért eggy deákkal haza valamelly Professor társától, kinél a’ hideg kilelte, ’s egész virradtig ágyban feküdt. – A’ Váradi elegánsok’ publicuma azt mondotta, hogy az a’ hideglelés a’ fogadott gyilkosok tettét maszkírozta, hogy úgy a’ gyanút egészen elhárítsa magától; csakhogy fogadott gyilkosoknak nem volt semmi nyoma.
2. Az ez’ idei bálban két fiatal-ember meglát eggy fellépő Asszonyt, kívánságra gyúlad, ’s az a’ kérdés esik közttök, ha lehetne e boldogúlni? Nehezen! mond az eggyik, mert nagyon félti a’ férje. – a’ hang a’ közel álló B. Huszárnak füléhez ér, ’s ez megszóllal: Menjünk az Asszonyhoz és ha férje legkisebb gorombaságot tesz, botozzuk-meg! Igy beszéllte ezt nékem Bihari Assessor Baranyi József Úr, a’ ki akkor nap’ Bál-Commissárius volt.
14d. Rhédeyné koporsóba tétetik, ’s 15d. herczegi pompával eltemettetik. Debr. Predikátor Földvári, Prof. Budai predikál és perorál, Csokonai pedig cathedrából olvassa-el pajkos verseit. Actiója hisztrióhoz illett. A’ temetés’ czeremoniáját a’ Magyar Merkúrnak Dr. Sándorffy írta meg. – Én Nagy Gábor Úrral mentem-bé Váradra ’s Dienesnek ebédlőjében háltunk mind ketten. Olly világos volt a’ szoba, hogy a’ hold fénye mellett a’ nagy betűvel tett nyomtatást el lehetett olvasni. Az én ágyam a’ középső ablakban, fejjel a’ kert, lábbal bé felé. Látni fogjuk majd mit fogtak reám, ’s mivel vádolt Dienes. – 21d. Laczi indúl Linczbe, hol Regementje (a’ Kerpené) feküdt.
Május 1. Baranyi József Úrral együtt Conscriptornak neveztetvén, Bagoson Debr. mellett, hozzá fogunk a’ munkához. – 2d. Bé Debreczenbe konyhára valót vásállani. – Sárosiné sír. A’ mint sétálunk, eggy szép formájú kis ház mellett mentünk-el. Mann könnte in dieser Hütte glücklich sein: aber alte Leute verändern ihre Launen, Grillen, Grundsätze nicht. Ezt nem-kért mentségképpen mondotta. Nem tudván mi van begyemben, azt hitte, hogy a’ Lückenbüsseri játékot ismét kedvem érkezik játszani. – 3d. Csokonait kivívénk. – Németh László barátom’ képe – 4d. Major Juricskay, későbben Hesszen-Homburg Rgmtbeli kapitány Makay Úr, ’s 6d. gróf Haller Pál és az ifjú Juricskay Kassára; Balás Cam. Fiscális pedig Dr. Lonovicsot házasítani Debr’be. – 8d. Vége a’ Conscriptiónak Bagoson. – 9d. Monostor-Pályiban Hathvani Pálnál, 11. Paksi Kis András Úrnál, kinek felesége Hathvani Istv. Profnak leánya.
15 és 16d. Hosszú-Pályiban Praesese valék az Úri széknek, Consil. Tokodi ki nem érkezvén.
20d. Pünkösd Vasárnapja. Kezdődik a’ Maris históriája, mellyet külön fogok megírni, hogy a’ beszéd folytában menjen ’s meg ne szaggattassék.
21d. Marist beküldöm Debreczenbe Nagy Gáborral. Asszonyám küld Dienesért, a’ ki 22dben érkezik, vélem rég olta fojtogatott gyűlölségét ’s Vice Ispáni felsőségét igen világosan érezteti, ’s 23dban mégyen.
24d. Én Hosszú-Pályiban folytatni az ott félbeszakadt Conscriptiót. Ebédet Domokos Lőrincczel. Asszonyám Debrbe; Marist kihozza; Dr. Szent Györgyi nekem stafétát küld. A’ Létai erdőben tévelygek ’s hálok.
25d. 7 órakor reggel Semlyénbe érek. Dél után én Hosszú-Pályiba, Asszonyám Regmeczre.
27d. Bé Debreczenbe. Ebéd Fő-Notár. Komáromy Györgynél. Doboziaknál vacsora.
28d. Derecske. A’ Bíró Bányai Istvánhoz, a’ Notarius Gál Istvánhoz a’ Predikátor Soltész.
31d. Úrnapja. Sinay Sándor ebédet nekünk és a’ Hohenzoller Regementbeli Tiszteknek. Ezek közt verekedés támad. Én idejében el. – Az oskola Rectora, Obernyik József, leíratja nekem Sylvesternek Grammaticáját.
Június 2d. Kerekibe éjtsz. Obristlieutenant Csanádyné Asszonyhoz.
3d. Váradra. A’ Felix bányájában ebéd. – 7d. El a’ ferdőből éjtsz. Derecske. – 9d. első cseresznye.
15d. Derecskét elvégezénk. – 16d. Tépét. – 17d. Kereki. – 18d. Várad. Ma eskettetik fel VNotar. Szarka. – 19d. Sánta József Perceptor Úrnál ebéd. Ott Fráter István, kivel rútul öszvekapok. Pirúl gyengessége miatt. – 20d. Miskolczinál ebéd, vacsora Thúrzónál Kapit. Makaival. – 21. Gróf Haller Ferencz kánonoknál ebéd. Oda jő Generalis Wilhelmy és Gr. Sauer. Ez azt állitja, hogy dogma nélkül nincs morál. Ma plenipotentiát vallok. – 22d. Az inasom azt a’ hírt hozza, midőn lovaink már fogva voltak, hogy Conscriptióra menjünk, hogy a’ Semlyéni kocsistól, a’ ki József öcsémet hozá be Váradra’ azt a’ hírt hallá, hogy Asszonyám azon való Confusiójában, hogy Patakon négy lova a’ Bodrogba fúlt, halálra betegedett. – Nem úgy vala. Józsi azért jött, hogy Dienestől négy Vármegye katonáját kérjen, a’ kik Marist Linzbe vigyék Laczihoz. – Én magamtól arra a’ gondolatra jutottam, hogy jobb lesz félbe szakasztani a’ Conscriptiót, ’s az anyámat vigasztalni menni. Viradtáig Böszörmény. – 23d. Liszkára. – 24d. reggeli két órakor Liszkára – Maris fogva tartatik. Nem boldogulhatok kéréseimmel. Éjtszaka Kázmérba. – 25d. Asszonyám levelet küld a’ Grófnénak, hogy tartóztasson péntekig. De én vissza Regmeczre. A’ kapu előtt állok-meg, ’s Újhelyig mégyek. Onnan vissza Regmeczre. – 27. Rátkai jő, és bizonyságot tesz arról, hogy nagy Prókátor és emberséges ember (sarcasmus). – Dél-után Józsi érkezik és szabad kiömlést enged a’ maga paraszt erkölcseinek ’s gaz lelkének. Én az ő szitkaira csak feleltem: Nekem nincs fegyverem goromba ellen, ’s míg ő fél óráig önti a’ maga szitkait, fenyegetéseit, én egész phlegmával levelet írok. – 28d. Kázmérba. 29. Patak, Rakamaz. 30. Nyíregyháza, Mihálydi.
Július 1. Semlyén. 3. Vacsora és ebéd Szentgyörgyinél. 4d. Báró Vay Miklósnál. 5d. Derecskéről Esztárra. Baranyi József Úr érkezik. 6d. Esztáron conscrib. 7d. Erdődy László és Patai Pál Kardszagra. Hodosi Sámuelhez. 8d. Ebéd Hodosinál. 9d. Szunyoghy Katalin, özv. Mészáros Dánielné ebédre. Dél után által Pocsajra. – John levele érkezik az én portrém próbanyomtatásával. 11d. Vajdára 13. Halászni Diószegre. Dömsödinél Jankán. 14. Dél után Váradra 15d. Sándornéhoz, és az Augartenbe. Prof. Vitkóczy és Valkovszki és Kovács. – 16d. Sándornénál ebéd. Rhédey. Illyési József és Kristófinál Kapitány Makayval. Hatvani oda ’s a’ Sashoz. – 17. Eggy 60 esztendős pereczhordó felakasztja magát a’ Kőrös parton. – 18., 19., 20. Pocsajon conscribálunk. Baranyi József Úr kivitette nyoszolyáinkat, ’s reggel felé érzettem, hogy fejem lágyja megfázott. – 22d. Esztárra. Erdődy Lászlónénak szül. Patay Magdolnának neve napja. Jő a’ kocsisom a’ hírrel, hogy Dienes Nyíri János béresre 71. Sófi gazdasszonyra 51-t vágatott, ’s Péchy Lajost elzáratta ’s keményen megverette. V. Ispánhoz illő dolgok! – 24d. Bé Debreczenbe. A’ Dobozi háznál ebéd. Az ebéd után szunnyadni ledőlök, ’s midőn felköltem rángatást érzek szememben. 25. Baranyi József barátom elmegyen Váradra. Én Konyáron conscribálok. Estve a’ Nótáriussal (Vári a’ neve) a’ dinnye földre. Ott eggy raj méhet fogunk. Vissza jővén félre rándulni érzettem a’ számot. – 26d. Már nem szólhaték jól; a’ b. és f. betűk mindég bal felé repültek ki ajakomon, ’s alig lehetett annyi erőm, hogy kimondjam. 27d. Vissza Derecskéről. Ott a’ Sylvester copiáját öszvehasonlítottam az Originállal. – 28d. A’ Konyári Chirurgus kimondja tartalék nélkül, hogy a’ guta sújtott meg, ’s kénszerít, hogy szaladjak segédért Szentgyörgyihez. Ez elretten, ’s Senecai vigasztalásokkal vigasztal. 31d. Baranyi József Úr kikísér Semlyénbe. Az Anyám látta bajomat, tudakozta Baranyit, mi ért, ’s nem szánt.
Augustus 1. El Semlyénből. 2d. Gáborján. Ebéd Váncsodra, Száraznéhoz. 3d. Gáborjánt elvégezzük. 4d. 5d. Kereki. – 6d. Péterszegen conscrib. Itt a’ Predikátor Kis Imre Úr, a’ B. Vay Miklós chemicusának atyja; eggy szeretetre méltó öreg. – 8d. Várad. Báró Prónay Gábor és Szirmay Ádámné. Barcsay Kriska tegnapelőtt érkezett Sánta Főszbiróhoz.
9d. Rhédeynél ebéd. – Hirgeist Ferencz Bécsben meghal.
13d. Oroszi Pál Úr által az Album Kis Jánosnak verseihez elindúl. – 15d. Kis-Pércsre éjtszaka. 19. El Sárándról, ’s Semlyénbe.
Asszonyám hidegen fogad. Miolta velem ezek a’ hallatlan bántások esnek, nevezetesen miolta a’ gutával megüttettek, szünetlenűl azon törtem magamat, hogy az illy Igazgatók kezei közzül miképpen emancipálódhatnék. Láttam, hogy az ujjabbi bántások másod ízben üttethetnek meg a’ gutával, ’s mit kezdek osztán akkor? Elvégeztem magamban, hogy megházasodom. De kit? Sárosinét nem óhajtottam többé, ’s nem volt senki a’ kiről gondolkozhattam volna. Bár valakit találhatnék, mondám, a’ kiben fél annyi tökéletesség volna, mint Gróf Török Sophieban! – Csak egynehány nap múlva lökődött fejembe az a’ gondolat, hogy hát ha magát próbálnám elnyerni? Sem nem reméltem semmit, tudván mint függ Etoilon, sem nem mertem a’ próbát, sok okokon tartozván háladatossággal azon ház eránt, ’s érezvén, hogy bennem sem nagyot, ’s ragyogót, sem szépet ’s ifjút nem talál. Letettem róla. Elválván 19ben Baranyi Józseftől, a’ ki a’ Váradi Fixumok miatt 14 napi pihenést kívánt, Vámos-Pércs és Semlyén köztt az a’ gondolat támada bennem, hogy azalatt Kázmért megjárhatom. Útamnak, mondám, legalább az a’ haszna lesz, hogy leteszek minden gondolkozást Sophie felől, ’s nem álmodozom hasztalan plán felől. – Más nap reggel elindúltam.
20d. éjtszaka Nyiregyháza. 21. Tokaj ’s éjtsz. Ruszka. Itt harmad napig mulattam. 24. Pálházán ebédeltem Domokos Sámuel Úrral, ’s estvére Kázmér. 25d. Lajos’ napja. A’ malomhoz. József berkébe Bodó Lajos szbiró ’s Esküdtje, ’s Pápai Sigm. és Rácz Sigm. Fiscalis érkeznek az Úri-székre. A’ Plebánushoz vizitre. Első declaratióm Sophienál. – 26d. Zápor éjjel. Reggel Sophie kopog az ajtómon. A’ Grófné dél után beszéll velem. – 27d. Mennek a’ Magistratualisok. A’ Gróf szóll. Sophiet ide ígéri. A’ kis szobában már a’ kenyérsütés felől is foly a’ szó. Estve ki a’ Bikkpatakig Pepivel és Susieval. – 28. El Kázmérból a’ Gyűrűvel. Krainikot várom 30dikig. Ekkor teszek jelentést nála és Klárinál. – 31d. El Ruszkáról. Maris a’ falú végén vár. Felveszem a’ szekeremre ’s eggy darabig velem jő. – Kérben hálok. Mérára Pukyhoz, a’ ki a’ Fáy Károly néma fijával akkor érkezik Pestről.
September 1. El Kérből. Tokajban írom a’ jelentő leveleket Miklós öcsémnek, Kisnek, Némethnek, Virágnak. Ott vala Gróf Grzembszki Excell. A’ Dorogi csárdában háltam. – 2d. Estvére Debreczenbe. Szentgyörgyi éppen Báró Vay Miklóshoz hívattatik a’ General Frimont szállására. Oda vele. – 3d. Batthyáni Aloysius és Tihavszky.
B. Vaynál ebédelnek. Én is ott. Poenaeque deum! – 4d. Asszonyámnak jelentem, ’s fogadásom szerint írom a’ levelet Kázmérba. – 7d. Váradra indulok. Vajda. – 9d. Kereki, hol Kerekjártó Urammal jövök öszve. Onnan Ujfalúba conscribálni Baranyi József barátom nélkül. 12d. Által ebédre Kovácsiba Bessenyei Györgyhöz. – 14. el Ujfaluból. Sophienak első levele a’ Debreczeni postán. Az estvét Dobozi Lajosnál. – 15d. Examen a’ Collegiumban. Puky István és Komjáthy Ábrahám ott. 16d. Várad. 17d. Gyűlés az Ausztriai Császárság titulusán való öröm miatt. A’ Váradi püspök, Miklosi Ferencz, maga pontificál. Ott ebéden. Minthogy Váradon azt mondták, hogy az én technáimnak eggy jele az, hogy a’ Sophie elvétele felöl eltöltöttem a’ világot, még a’ Püspöknek is béjelentem, hogy eggy leányával mátkás vagyok. Meg nem értette ’s kevésbe múlt, hogy nem neheztelt. – Gyűlés 18dban. 19d. A’ kalvinistáknál van a’ Te Deum. Diószegi Predikátor és Esperes predikál igen helyesen. 20d. ebéd az Oláh Püspöknél, a’ ki maga pontificált. Ki Pocsajba. – 21d. 2dik levele Sophienak. – 24d. Asszonyám 500 f. ád. Indítom Frantzot a’ kocsimmal Kassára Turnus Sattlermesterhez. Jő a’ szép Nincsi angyali levele; kinek 25dben felelek. 30d. Csóka János először ma hirdet-ki Semlyénben.
October 1. Francz jő Kazmérból. 3d. Zemplén Vgyének Restauratiója. Ebben Ord. V. Ispán Lónyai Gábor; K. Péter Subst. V. Ispán kimarad, még pedig nem is candidáltatván. 4d. Indúlok Kázmérba, éjtsz. Pazony. 5d. Patak, Kázmér. Sárga damaszk plusch. 6d. Sétálunk az erdőbe. 7d. Bistére kocsizunk. 8d. Kassára Pepivel. Szilváson betérünk. Theréz azzal a’ tanáccsal ereszt-el, hogy ójjam magam még a’ fél gorombaságoktól is. Mit der ersten welche Sie Ihrer Sophie, oder Ihre Sophie Ihnen anthun würde, ist alles, alles verdorben. ’S Theréznek igazsága vala. De hadd tegyem-fel hát ide ma, az az 27d. Deczemberben 1805, hogy íme 14dik holnapját élem házasságomnak, és még sem én nem tettem azt az én kedves Sophiemnak, sem a’ jó Sophie nem nekem. – 9d. Báró Wécsey Miklósnénál, szül. B. Orczy Máriánál a’ kertben. 10d. Vissza Kázmérba. Betegen fekszem a’ Generálisné képe alatt. 11d. Almáért. Soeur [?] Staníslas. 12d. el Kázmérból. 16d. El Ruszkáról. 17d. Semlyénbe érek. 20d. Halászon 93 Rf. eggy fekete herélt lovat. – 23d. pedig Szabó Mihály Debr. lókupecztól 220 Rf. két kanczát, mellyeket 1805nek elején eladtam veszteséggel. – 25d. Kólyra. Józsi Asszonyámat szörnyű tűzbe hozá, hogy én Bárczay Ferencznek azt írtam, hogy kevélyen fogok lenézni a’ testvéreimre, mert én Mágnás leányt vettem. A’ gyalázatos! hazudott. Csak az olly ember fejében támadhat az efféle gondolat, a’ ki Asszonyám vallása szerint azt mondotta, midőn elvette Ragályi Máriát: Az én oldalom mellett bizony nem hált volna, de az csiklándoztatott, hogy Consil. ’s Ord. V. Ispánnak a’ leánya. Bárczay Ferencz producálta az én levelemet, ’s abból látta Asszonyám, hogy én neki csak ezt írtam: Mit mond erre, ha majd meghallja, az az ember, a’ ki azzal vádolt, hogy frájczímert akarok elvenni? – Comáromy Ferencz azt a’ gondolatlanságot követte-el, hogy itt Kólyon, elbeszéllte az Anyámnak, hogy Ruszkáról eljővén Augban, Marist felültettem a’ szekerembe. ’S az Anyám ezen annyira felindúlt, hogy Semlyénbe kísérvén Kólyról, hogy innen lakodalmamra indúljak, olly szitkokkal vált-el tőlem, hogy kéntelen valék felemelvén szekerébe, elébb térni vissza a’ szobába, mint a’ kocsi az udvarról ki felé indúlt. Annakutánna azt mondotta a’ hegyen Miklós öcsémnek, hogy bánja, hogy meg nem veretett.
Itt elfogyott diáriumom. Kassára mentem, kezemhez váltani szekeremet ’s kifizetni a’ Mesterembereket.
November. 11dik November tizenkét óra tájban a’ Mise’ végével Kadlubják Pál Kázméri Plebánus megesket. Sophie előre intett, hogy ne engedjem magamat komoly elmélkedésekre süllyedni; ’s midőn az oltárhoz kelle menni, eltolván a’ V. Notarius Nedeczky Imre karját, a’ ki vezetni akará, az enyémbe öltötte kezét, ’s úgy menénk az oltárhoz. Immatriculált Nyoszolyó Úr Krainik József Sógorom, Nyoszolyó Asszony pedig B. Wécsey Miklósné képében, a’ ki meg nem jelenhetett, beteges lévén, Báró Geizler Józsefné, szül. Szentmiklósi Mária volt. Tanúk pedig B. Wécsey Leopoldina ’s Náni ’s Splényi Caton ’s Krainik Theréz. – Vendégeink: B. Splényi Manczi kisassz., Kátón testvérjével, B. Wécsey Leopoldina és Náni. Krainikné húgom, Theresie leányával. B. Geizler és Geizlerné, Mihály Öccsével. Mocsáry .... Szirmay Antalnak Antal fijával .............. Sophienak tintafolt a’ száján. – 12d. Bistére, mivel Klári húgom ott várt. Sophie ott sír. – 13d. Szilvásra. – 16d. Megtudván, hogy Józsi Balajtról, az Ipa’ temetéséről, tegnap haza érkezett, más nap, az az 17dben, a’ Grófné bennünket oda visz. Józsi döfölőzik, hogy neki nem kell olvasó ember. Sophie tudakozza, hogy millyen embert kiván tehát társalkodására? Tanulatlant! felele. Sophie: Ich bleibe bei meiner razza. – 18d. Kassára indúlunk. Szilvást hálunk. A’ szegény Csörgő sokat cseveg; azt mondja, hogy azt hitte feje’ fájásában, ich sey ein Büffel oder Rhinoceros. Az anyja, mikor megházasodott, Szentek’ képeit függesztette az ágyok’ felibe. Jól tette Asszonyám, úgymond, soha sem térdepeltek előttük annyit, mint most fognak. – Oda jött éjjel Stabs Chirurgus Mekler Úr, kivel Regete Ruszkán eggyütt ebédlénk. 20d. Kassa. Theréznél felvezettem Sophiet. 21d. Oda érkezett Polyxén is. Ma érkezik a’ Gróf Batthyani Antalné ajándéka, a’ Párisból hozatott diadéme. – 23d. Pepivel Szomotorra. Szőlőskén hálunk. – 26d. Ujhelyben Gyűlés. Ottan Jékelfalusi 2000 ftot ád az árváknak. Lónyai Gábor engem is deputál ezen Materiában. Vissza Kázmérba. – 27dben Pepinek levele érkezik Kassáról, hogy menjen, ’s megkapja Wécsey Miczit. – 28d. Sophie és én be Újhelybe Pepiért, hogy a’ jó hír szertelenül meg ne illesse. 29d. A’ Grófné indúl Pepivel Kassára, ’s gyűrűt vált. 30d. én Regmeczre a’ juhaimhoz. Józsi hírem nélkűl belőlök 9 darabot levágatott. Nyúzva leltem a’ kamarában. Eggyet elvittem Kázmérba.
Deczember 1. Öletem a’ juhokat ’s besózatom. – 3d. Sophie és én Bistére. Ott Szentmiklósy Józsefné. 4d. Délután Regmeczre számlálni a’ juhbőröket. – 5d. A’ Sophie kanapéja érkezik Kassáról. 6d. Szentmiklósy Józsefné és Dr. Meczner ebéden Kázmértt. – 8d. Azt irván Asszanyám, hogy míg fel nem jő, le ne vigyem Sophiet, mert maga hoz-le bennünket, Sophiet Kázmért hagyom, magam megindúlok, nem tudván mire vélni, hogy nem jő. Estére Újhely. – 9d. Kenézlőn Asszonyám Józsival és Málival érkezik. Józsinak hirt viszek feleségéről, gyermekéről, ’s nem felel, nem szóll. Estve patakon szurkálni kezd. Dissimulálom. – 10d. Regmeczre. Ott hálok. A’ Pepi csődörét Kázmérba küldöm, ’s kérem Sophiet, légyen jelen, holnap érte mégyek. 11d. A’ Grófnéval és Sophieval ebédre Regmeczre. 12d. Sophie igen rosszul van. Már kezdjük gyanitani, hogy terhes. 14d. Regmeczre magam, ’s 15dben vissza. 16d. Asszonyám Kázmérba jő. – 18d. Mi Regmeczen ebéden. Az első Kassai Püspök Szabó András Úr installatiója. – 21d. Regmecz és Újhely. – 23d. Szemere László Urnál ebéden Lasztóczon; éjtszakára Gálszécs, hol az ifjú Kocsi-Horváth Úrral, Juhász barátom barátjával, ismerkedem. – 24d. Szirmay Pálnál ebéd. Beretőn vacsora. – 25d. Cseben Misét, ebédre Pazdics. Szirmay Andrásné nagy részt vesz boldogságomban, ’s megérti, hogy mit tesz nekem Török Lajos, vejének lenni. Szirmai Jeanette, Tamásnak felesége, régi barátsága szerint fogad mind engemet, mind Sophiet, ’s keresztanyának kinálkozik. 26d. Beretőn múlatunk. Ott Hadnagy .......... 27d. Körtvélyesre. 28. Miglészre ’s Kázmérba.
1805. Januarius 1. Pepivel Regmeczre. 2d. Markó hozott juh árában 22 Vft, Hufiovszky 42. Timkó – 20 x. Hideg András Csörgei Szűcs fizetni fog Sarlóskor a’ bőrökért … Vft. 3d. Regmeczen 4d. Vissza Kázmérba. Voltam Regmeczen negyedfél nap. – 6d. Sophie és én Regmeczre szánon. Befordúlván a’ kapun a’ szán a’ jeges sik úton felfordúl, én és Manczi sérelem nélkűl dőlünk-fel, de Sophie az orra alatt sebet kap, az a’ varrás, melly az ajakot a’ felső fogak’ sora közepéhez ragasztja, elszakad. Sophie vérrel elborítva lép be. A’ Józsiné’ frajczimerét elveszi eggy Lutheranus Esztergályos. Német lévén, a’ Felső Regmeczi Pap meg nem tudta esketni, Papirosból mondta-el a’ hitet. – 7d. Pepi és Meczner Parnóra, a’ Gróf Kassára. – 9d. Négy szekér indúl a’ Sophie holmijével Semlyén felé. A’ Gróf érkezik Kassáról. – 11d. Pepivel ebédre Regmeczre, osztán vele Ujhelybe. Vissza Regmeczre éjtszakára. Jósi éjjel kihallgatja, mit beszéllek Aszonyámmal. Asszonyám mondja, hogy Ragályi Mária megszóllalt: Az én Atyám, ha Gróf nem volt is, derekasabb ember volt, mint a’ Gróf. Avagy mértük e Sophie és én magunkat ő hozzájok? Alacsony gyanúk! – 13d. A’ Gróf és Grófné, Sophie, Susie, majd Szemere Lászlóné a’ két kisasszonynyal, ’s a’ Bisteiek ebédre Regmeczre. Én vissza Kázmérba. – 14d. Pepi jő ’s megy Parnóra, ’s engem Regmeczre küld, mert úgymond, Józsi az Asszonyámmal irtóztató históriákat kezd. 15d. Regmeczen. Csendesen tűröm a’ Józsi gorombaságait. 16d. Sophie reggel jő Pepivel. Pepi Ujhelybe megyen, Sophie estig Regmeczen. 18d. Sophiet ebéde Regmeczre hozom. Miklós érkezik. Sophie Kázmérba visszamegy éjtszakára. Este Józsi sok gorombaságai után Asszonyám ellen tesz eggyet. Ekkor szóllalok-meg legelsőben; lakadalmam’ napja olta minden bántásait hallatlanná tettem. Végre két kezét csipeje’ tájékára tévén, mellyel nekem rugaszkodik. Ideje volt, hogy megmutassam, hogy ha úgy kell, úgy is tudok, mert a’ tavalyi László napi phlegmámat meg nem értette, és azt írta Klárinak, hogy meg sem mertem motszanni; ’s kaputrokjának gallérába kaptam. Az Anyám közinkbe jött, ’s azonnal eleresztettem. Ragályi Mária előjött, ’s Klári húgomnak szemrevetést csinált, hogy Te, Klári azt mondtad, hogy én olly csúf vagyok, hogy csudálkozol, mint szerethet az Uram. Klári tagadta: az pedig bizonyos, hogy Józsi a’ feleségét rútnak vallotta. – 19d. Józsi megyen. Miklós velem Kázmérba, ’s mindketten vissza Regmeczre. 20d. Én reggel Kázmérba, mert a’ Splényi ház oda várattatott. Azalatt Kazinczy Péter előhivatott, ’s megcsinálták az Arendát. – 21d. Miklós megyen. – 23. Francz és a’ Sophie portékáját vivő négy szekér megérkeznek. – 24. Regmeczre Pepivel ebédre. Ebéd után vissza. – 25d. Pakkolás. 26d. Ebéd Regmecz; éjtszaka Ujhely. Lónyai Gábor Sophiet meglátogatja. – 27d. Patak. – Csobaj. – 28d. Nagy András Úrtól ezer Rftot felveszek három esztendőre. Nánáson Oláh Mihálynál ebéd, éjtsz. Böszörmény. – Meghal Csokonay Mihály. – 29. Debreczen. Temetik Csokonait. Jelen valék temetésén. – 30. Semlyénbe értem ebéd után.
Február 1. Ebéd Susi húgomnál. Kövérhez, Péchy Mihálynéhoz, a’ Paphoz. – 3d. Ebéden Péchy Mihályné, Fráter Antalné, Kövér és Dobsa, ’s Péchy Klári. – 4d. Susi itt, Sophie hány. 7d. Lovaglunk. 8d. A’ Postamester itt ebédel. – 10d. Sophie igen rosszúl van; Franz megy Szt.-Györgyiért. A’ Zsidó szabó itt dolgozik. – 14d. Maszli indul Regmeczre. – 15d. Szántó ....... Fiscalis Temes Vármegyéből. – Mózes Zsidótól két szép tehén borjústól. Csanády Sámuelné Assz. Kerekiben meghal. 18d. Franz ismét megyen Dr. Szentgyörgyiért. 20d. Szentgyörgyi nem jő. – 22d. Piskoltra két borjútlan fiatal bivalyt venni. ára 200 Vft. – Vettem itt eggy Luczi nevezetű, Nyári-Rapp szinű, hat esztendős vemhes kanczát is. Vemhe Aprilisben lett meg; 250 Rfrt. 23d. Gulyás Szilágyi György’ lakadalma. – 27d. Franzot felindítom Kázmérba.
Martius 2d. Szuli béizen, hogy megyen. Helyébe megfogadjuk Csegő Évát. – 3d. Asszonyámnak jut az ez idei erdővágásból 157 szál fája, 18 rakás gallya. – 7d. Miklósi András szegény Deák ide vetődik; megtartóztatom, hogy holmit tisztázzon. – 8d. Franz érkezik Kázmérból. – 10d. Semlyénben Communio. Délután a’ Notárius iker gyermekeinek Sophie és én – ’s a’ pap ’s a’ papné keresztatyjai leszünk. Az enyémet Nagy Józsefnek hivják. – 11d. Árkoltatni kezdek a’ Czigányokkal. Sophie gyalog ki. A’ Postamesterné meglátogat. – 12d. Sophieval ki lovaglunk. – 13d. A’ Budai Zsidó. Dél után lóháton ki. – 14d. A’ Postamester praesentálja a’ Tőkénéék [?] 60 frttal megterhelt ’s valahol a’ Postán feltört levele boritékját. Dél után Mhfalvára Osváthnéhoz. 17d. Osváth Úr itt. 19. Sophie ma először Keserűbe. – 20d. Sárosiné visszaküldi levelemet. Buczynak első levele. – 21d. lovagolni a’ tisztaviz felé. – 23d. Ebéd Vajda. Ott Margitai. Dobozy Mhnénak Edvárd fija születik. – 24d. Dél után Váradra. Baranyi József ajándékkal jő. Sophie itt érzi meg keble’ gyümölcsét, a’ Dienes kandallója mellett. – 25d. Sophie gyónni. Általjárja a’ hideg. Estve én Hodosinéhoz, Rhédeihez, Domokos Jakabnéhoz. – 26d. Délig a’ Gyűlésben. Sophieval a’ Püspökhöz; ott Bogáthi Pál. – Beőthynél, Hodosinál, Tiszánál, Domokosnénál. 27d. Manczi Úzát, kit soha nem látott, megismeri a’ nálam lévő képről. – 28d. Semlyénbe. Jő Halmágyi László ’s a’ Batsányi levele retour.
Aprilis 3d. A’ fakó kanczám a’ Rhédey Fer. csődörétől eggy fakó csődört ellett. Alonzonak neveztem el. 8d. 9 eke; 9d. 15; – 10d. 10 eke szánt. – 12d. Ma szóllal-meg a’ béka. Antal inas el. – 13d. Katkó el. – 14d. Húsvét. Sophie templomba Keserűbe. 15. Badart a’ bor mellett csaknem halálra kínozzák. Miklós jő. A’ B. Wécsey Miklósné halálának hírét hozza a’ Grofné levele. – 18d. Sophiet a’ borjús Homály nevű tehén megtürköli, de sérelem nélkül. – 22d. Zi István behajtja a’ Debreczeni vásárra a’ két ökröt. Megrészegszik; eldől; a’ két ökör elvész, de megtalálkozik. – 23d. Érkezik a’ Kis János szép epistolája. Ragályi Tamás’ első levele. 25d. Diószeghi Sámuel Debr. meghal. 27d. Ungvári Saláta György és Váradi Grunzó Muzsikus czigányok. Estve meglett a’ Kóra, a’ Luczi kanczám leánya. Magassága más nap reggel 3”. 1/2’ 29d. Péchy Imre Úr jő a’ Kövér és Dobsa dolgába felhányni a’ leveleket. 30d. mégyen. Ki vele a’ ménesre.
1. Csörgő Pál, ’s 2d. Apr. Cons. Luby Károly †.
Május 1. Indúlunk Kázmérba. Lúgos. Mihálydi. 2d. – Gróf Török Józsefnek, a’ Sophie’ testvér bátyjának, lakodalma Báró Wécsey Máriával Kassán. Nyiregyházán öszvejövünk Gróf Klobusiczky Ferencznével, szül. Gr. Viczay ........ val. Tokaj. – Kér ..... 4d. Ruszka. – 6d. Kassára. Rettlnél. 7d. A’ Püspöknél. 8d. Kázmér. – 10d. Sophie rosszúl; sír. 11. a’ Gróf Kassára. A’ kedvest a’ tarka Luzsinszky, a’ derest a’ fekete. – 14d. Pepi feleségestül. 15d. Sophie napja. 17d. Pepi is én is el Kázmérból. Patak, Szeghi; – 18d. Nyíregyháza, Mihálydi. 19. Acsád, Semlyén. – 20d. Asszonyám Váradról. Utánna Ormós Antal Vármegyei Assessor. – 21d. Consil. Lónyai László †. 27d. Franz Sibóra a’ Luczival és Kórával. 28d. Levél Sophietól. – 29d. Thercsit és Vinczét küldöm Kázmérba. 30d. Ma hágja meg Cicero a’ szürke Spanyol csődör, Zsibón a’ Luczit. Fried jelenti, hogy kezénél van az 500 ftom.
Június 2d. Pünkösd Innepe. Asszonyám Templomba. Erzsi utánnam jő nézni, ha nem Péchy Sándornéhoz megyek e? 3d. Dobsa Fő-Curátor lesz. – 4d. Asszonyám indúl Regmeczre. Kövér Imrénél hágy nekem eggy levelet, mellyet ez nekem csak 7dben ád-meg. Ma írom a’ Krakkai Orthográphia elibe a’ Praefatiót. Franz jő Sibóról, ’s hozza a’ B. Wesselényi Miklós levelét. 5d. Nagy Gábor Úr, a’ ki Májusnak ...... tartotta lakadalmát Lukács Jeanettel, nálam. 8d. Nagy Gábor úr vissza Debreczenbe. Az Eccl. Gyűlése azt végzi, hogy a’ templom’ falát ki kell dőjteni. Kifizetem a’ Postaköltségemet, mely Febr. 1-ső napja olta máig tészen 25 f. 58 xrt. – 20dik Juniusig Semlyénben és a’ Kólyihegyen többnyire Sylvesternek a’ Grammaticáját készítem. Ekkor nap jő Vincze Kázmérból, ’s hoz eggy fatalis levelet Asszonyámtól execratiókkal rakva, ’s szitkokkal. Irja a’ Grófné is, hogy a’ Gróf mint járt midőn vévén az én Péter Bátyámnak szólló levelemet Regmeczre általment, hogy Asszonyámmal barátságosan szólljon. Én azonnal indulok Ujváros felé, hogy Miskolczon Gróf Józseffel legyek ’s Kázmérba vigyem. 22d. Ujvároson temették az Oskola Rectort, a’ ki a’ Hortobágyon csolnakázván Lónyai .... kifordult a’ csolnakból, ’s odaveszett. Ott Szatthmáry Dániel úrral ismerkedtem-meg. – 23d. A’ Polgári töltésen 257 élettel megterhelt szekér állott. Harmad napig is kéntelen voltam volna várakozni, míg átmehetek. Azért megfordúltam. Polgáriban a’ fogadóban sem zab, sem széna, sem fű. Irtóztató vízáradás, millyet soha sem említenek. Eggy óráig mentem eggy lovas kalaúz után a’ nádas tón. – 24d. Nánáson öszveakadok a’ Miskolczi Orosz Pappal Bukovszki Tódorral. Életet ment venni, 20 Rft adtam neki kölcsön. Éjtsz. Rakamaz. – 25. Ebéd Patak; éjtsz. Kázmér. – 26d. Francz veszekedik az inassal, azt vérbe keveri. Levonják. Eleresztem. – 27d. Nemes legény, Gergely László, Lasztóczról szolgálatomba lép. – 29d. Péter Pál napja; Méhraj és cseresznye. Nagy história. Péternek levelet írok. – 30d. Péterhez. Ebédnél lelem Asszonyámat és Józsit. Péter előmbe adja szóval az Asszonyám propositióit. Én Pepihez Ujhelybe. Onnan írok Péternek, hogy adja ki írásban a’ propositiókat. Sophiet ismét kilelte a’ hideg.
item 1. Jul. – –
Július 1. Daykának verseit purizálom. 2d. Sophiet másodízben kileli a’ hideg. – 3d. A’ Regmeczi kocsis hozza a’ Péter levelét, és az Asszonyámét Péterhez. Felelek modestiával, de egész resolutióval. A’ Grofné Szilvásra ment. – 4. Sophiet 3-szor leli a’ hideg. – 5. Én hánytatót. D’Ellevaux jő a’ Moszkva katona inassal. – 7d. Két órakor Ruszka felé. – 8d. Csobádon hálok. – 9d. Salczai fogadó. Miskolczi Nagy János káplár Dobozy Lajos alatt szolgált. – Miskolcz Dr. Rácz Gróf Józsefnél, Filszki Ur és Theresa leánya. – 10d. Mrazekné és Quirschfeldné. Szatthmáry Mihály Pesti Prókátor Ur. Molnár Chirurgus és Barkasi. – Ragályi István és János. Bárány és a’ Mindszenti Plebánus Brezoviczai Horváth Bugariu Gáspár. 11d. éjtsz. a’ folyásnál. 12d. Ujváros mellett Péchy Imre szembe jő velem. Semseyhez ment. – 17d. Mihályfalvára, Rhédey Lajos miatt, a’ ki a’ Kötélverő Mihály és Béres András tehene dolgában ki van küldve. Megegyeznek a’ felek, elrettenvén a’ Rh. előadásától. A’ Vármegye Archivuma bizonyság ezen istentelenűl vitt dologban. – 19d. József királyfi ’s Palatinus, Debrből érkezik, ’s a’ nagy nyárfán túl mintegy 100 lépésnyivel az árnyékban lovakat fognak szekerébe. Riethaller Kánonok köszöntötte meg. A’ Herczeg Károlyba, ’s onnan Máramarosba. Kövér Imrével Álmosdra P. Imréhez. – 21d. Erzsók Asszonyt felpofozám a’ spionkodásért. – Vincze kocsisomat Asszonyám eltiltja, hogy Kólyról haza ne merjen jönni. Én ezt nem tudván, 22d. Mihályt utánna küldöm, ’s jön 23d. A’ sok eső miatt csak ma kezdenek aratni, 25-ig arattatok. 26. és 27d. Kötöztetek. 31d. sietek Kázmérba, közelitvén a’ Sophie lebetegedése. Kövér Imre Bátyám száz Rftot ád költsön.
Augustus. 1. Kállóba háltam. Ebéd Királytelek, Tokaj, Patak. – 2d. Délre Kázmér. 3d. Vinczét küldöm vissza. – 4d. Kárner küldi a’ Dayka’ kézírásait. 5d. A’ Palatinus Patakon hál. 6d. A’ Grófné Sophie és én Szőlőskére. Csak Péter van otthon. 7d. Én Nedeczkinél ebédlek. Vissza menvén Sophie a’ kert előtt ült, ’s bágyadtságot érzett. 8d. A’ leányom reggeli 5 órakor, anyjának öt óráig tartott szenvedései után megszületik. A’ bába nem volt jelen. Értte küldénk Újhelybe ’s Kelecsenbe Bernáth Jánosnéhoz. Borosné ’s Sitanyiné forogtak körűlte. – 9d. Kadlubják Pál Kázméri Plebánus a’ Templomban, B. Splényi Manczi kisasszonynak karjain, ki B. Wesselényi Miklóst és Miklósnét repraesentálta, megkereszteli Iphigenie nevezet alatt. – 12d. Sophie leánykorában, sőt már midőn terhes volt is azt hitte, hogy nem lesz nyájas anya. Ma közelítvén az ágyához, beszélli, hogy mit álmodott: Gyermeke már sétált vele. » Szeretsz engem?« kérdé Izsitől. »Szeretem Mamácskát!« felele a’ gyermek. »Fogsz tanulni?« – »Fogok Mamácskám!« Sirtam, nevettem. – Álmában magyarúl beszélt vele. – 14d. Én Szemere Lászlóhoz ebédre. Izsinek elesik a’ köldöke. – 15. Ma csókoltam meg legelébb a’ lyányomat. Eddig rettegtem hozzá nyúlni, mint ha üvegből lett volna. Splényiek jőnek. A’ bába, Frau Ernestine, a’ ki a’ szűlés után 1 órányival jött, Újhelybe megyen. – 17d. Sophie sokáig nem vizelhetvén, és e’ miatt hasa nagyon megdagadván, ma éjjel nagy mértékben kezd vizelleni. Hasa egyszerre meglohad. 18d. Geiszlerné. Pepi estve érkezik. A’ Debr. vásárban melly .... kezdődött, Dr. Szentgyörgyi már vette az én, lyányomnak születése’ napján Asszonyámnak, Susinak, Doboziaknak, Kövér Imrének, Nagy Gábornak írt leveleimet, ’s elosztogatta, Így tudta meg Pepi benn a’ bállban Nagy Gábortól a’ hírt, ’s olvasta a’ Kövérnek írt levelet. – Izsi ma kap először ingecskét, de ma kristilyt is. – 19d. Izsi igen igen rosszúl. A’ bába reá fogja, hogy Herzfreisja van, készítik a’ halálhoz. – A’ gyermek jobban lesz. 20d. Szent István napja. B. Geiszler. A’ Lasztóczi Plebánus. – 21d. Mecznert kihozom a’ gyermekhez. – 22d. Frau Ernestint elviszik. Klári húgom érkezik. – 23d. Krainik Klárinak szül. napja. 24d. Pepi ’s Pepiné Lajos napjára. 26. Pepiné Manczival Kassára. Pepi Ujhelybe. – 31d. Ma éjjel engem kilél a’ hideg. A’ B. Prónay László Exc. jutalma ma itéltetik Kis Jánosnak, Pánczél ..... és Pucz Antalnak.
September 1. Pepi ma reggel Kassára, ’s nékem hágy 100 f. 4d. István Molnár meghal vizi kórságban. – Meczner hozzám kijő. – 5. Megértvén tőle, hogy Péter igen rosszul van, de nem akart Orvost hozatni, oda küldöm Mecznert. 7d. Manczi, Laczi és Vincze indúlnak Semlyénbe. – 11d. B. Prónay Sándor levele, ’s az a’ hír, hogy October 13d. Diaeta lesz Pozsonyban. – 19d. Izsi rosszul; felső ajaka megdagadt. 20d. Ma legelébb a’ Hegyalján Kázmér mellett. Jósi Bistére megy, ’s felküldi a’ Maszli által hozott Nyíri Ferencz levelét. – 22d. Sophie és Izsi a’ Grófnéval Szilvásra. – 23d. Berecz Mihály Csörgei em bert Semlyénbe a’ bivalyokért. 27d. Kassára indul a’ Szekér. Levél Hannuliknak. Septben mindég Jegyzéseket dolgozok Daykához. 29. A’ Grófné, Sophie, Susie, Izsi, én Bistére. Ott látom, Mocsári Péter Obristlieutenant Urat, 30. Lónyai Gábor ’s Gróf Desőffy József Zempléni követeknek választatnak.
Octóber. 1. Gubics az az Berecz Mihály jő Semlyénből a’ bivalyokkal ’s 5 fejér tehennel. Napjára fizettem neki 30 xrt. utánna mingyárt jő Vincze Manczival, ’s hozza Kisnek Epistoláját nyomtatva, ’s Blaschkének Victóriáját ’s Darthuláját. – 2d. Schindlmayernak küldöm ez Epistola német fordítását. Fabchichnak ma először. Trattner 23 ftot kér Sylvesternek árkusától. – 7d. Eladtam két tehenet 64 Vf. – 9d. Bujánovics Edvárd ide tér be. 10. Sophivel és Izsivel Ruszkára. 11. Sophie és Izsi Kassára. Csercsi és Klári két szép fő kötőcskét Izsinek. – 13. Sophie jő. A’ nagy szélben esőben mind Sophie mind Izsi betegek. 14d. Sophie ’s Izsi pihennek. Jő Bárczay Ferencz – Farkas Pál leányai. – 15d. Theréz napja. El Ruszkáról. Izsi a’ kocsiban a’ mozgó rojtat nézi, ’s anyja pántlikájába ölti kis kezét. – Bodnár Antal levele Dayka eránt. – 17. a’ fakó nyerges lovam megdöglött. – 18d. Péchy Imre Úr levele, ’s 19d. a’ Cancelláriusé. Ebéd után el Kázmérból. Éjtsz. Patak. – 20d. Szegiben Kolozsi Józsefné. A’ Kuczorgón Koczog István a’ fogadós. – 21d. Dorog. Debreczen. 22. Debreczen. Szentgyörgyi a’ Diószegi szüreten. – 23d. Semlyénbe. – Asszonyám már Kólyon szüretelni. Én 24d. délután indulok Zsibóra, hol még soha nem voltam, meg sem álmodván, millyen útak várnak. Éjtszakára Pirba, Rhédey Susannához, özvegy Diószeghy Sámuelnéhez. Ez már a’ szőlő alatt volt. A’ Piri Pred. Tóth Pál sokat beszélt Schiller felől. Megigérte nekik, hogy az Aestheticában privatissimákat ád, ha 12 tanítványra szaporodik a’ számok. Ez meglett. Azután azt tette conditióul, hogy ne kivánjanak tőle bizonyos órát, hanem a’ mikor ő fog izenni, hogy jöhetnek, jelenjenek meg. Az éjtszaka is megtörténhetett volna Schillertől és így abbahagyák. Ez a’ beszéllő látta az ő Maculatumjait is. Tele volt correcturával, és gyakorta egész árkusokat megkeresztezett. – 25d. Tasnádon Vay Mária kisasszonynál ebéden. Éjtsz. Szakácsiba. – 26d. Hután ebéd általellenben Sarmasággal. Eggy vén Asszony tudott valamit magyarúl is, ’s az vala tolmácsom. A’ rozs és málé kenyérben eggy darab krompély volt gyúrva. – Az Oláh a’ férjet barbátonak híja. – Hutától kezdve Baksáig talán 5 akasztófa egymás után. – Baksa alatt a’ nagy viz. Ballán hálok. – 27d. Szakad az eső egész nap. A’ völgyek mind vizben vannak. A’ széna majd rendén, majd boglyában úsz. Még ma is láttam eggy föld aratatlan zabot. – Napleszálltakor Keresztúrba érek. Szénási János Úr szállást ád. Dicséri B. Wesselényit a’ többek közt azon oldalról, hogy jobbágyai eránt sok kegyességeket mutat ’s velek igen emberi módon bán. Azonban összve kap eggy oláh emberével, ’s kikergeti a’ szobából. Uram, úgymond, én ezeket úgy elvágatom, úgy elkinoztatom, ’s még sem tudom szoktatni engedelmességre. – Éppen ez is a’ módja gondolám, ’s hallgattam. – A’ kandalló mellé űlénk. Ujságlevelek eránt tudakozódtam. Nem tartott. De, magyarázd meg, mondta nekem, mint támadott ez a’ háború? – Nem akarván eggy illy fejű ember’ orrára biggyeszteni, hogy Bonapartét a’ Boulognei partokról akarta elvonni az Anglus, azt mondám inkább, hogy az Európai Fejedelmek nehezen szenvedik, hogy ő magát Császárrá koronáztatta. – Koronáztatta? kérdé elrémülve Szénási. – Én nem kevésbbé rémültem el az ő elrémülésén; mert hogyan tehettem volna fel, hogy annak híre, az elmult esztendőnek 2-dik Decembere olta Keresztúrba is el ne hasson? Azt véltem, hogy az ember reá szoktatta magát mindent csudálva hallani. – Kért, hogy mondanék többet felőle. Mondtam, hogy a’ Pápa koronázta meg. – A’ Pápa? Mellyik Pápa? A’ miénk? – Elsüllyedtem. B. Orczy Lőrincz Generális juta eszembe; a’ ki mintegy 9 esztendővel az 1764-diki Diaeta után Kassára utazott, Abaujnak Gyűlését tartani, ’s Erdő-Telken Gróf Buttlernél megszállott. A’ Personális, Koller a’ Diaeta után csak hamar megholt, de azt Buttler nem tudván, kérte a’ Vendégét, hogy ha Pestre visszatér, mondaná meg Kollernek etc. etc. Szent Isten! kiálta Orczy; hogy nem lehetek én illyen boldog! Magyar Országon lakik, ’s nem tudja, hogy megholt a’ Personális. – Másnap 28d. nyolcz ökör vont bé Zsibóra. – Eggy Kucsó nevű faluban abroncsot vonogatott eggy Oláh legény. Megpillantván a’ kocsit, ijjedve vett süveget, ’s folytatta munkáját, nem is mervén pillantani a’ Fél-Istenre. Boldogtalan, és mások hibája által elromlott ága az emberi fának! – Itt a’ házak fedelét igen magasra szokták hagyni; magassága annyi, mint szélessége, ’s néha 1 réfnyivel még több. Úgy kevesebb szalma kell reá, azt mondják, ’s jobban megfekszik. Zsibóra 2 órakor értem. Ebédhez ülénk. Fiscalis Kis Lajos, ’s festő Prof. Neuhauser; Faragó, Csűrös. – A’ lovak köztt legszebb a’ sárga Caesar, és az ezüst szürke Armidór, mindketten a’ tavaly megdöglött öregebb Caesarnak fijai. – Eggy cseresznyepelly Jupiter a’ leggörbültebb nyakkal, a’ mit valaha láttam. Eggy setét barna Galant. De osztán a’ már nem ifjú Andalusó, Philosophe és a’ kehes vén Cicero. – Eggy fejér igen hosszú serényű, igen csunya cseh fejü, behorpadott hátú, de felette szép actiójú Bucephalos. – Két holdas és kesely lábú pelly Ánglus. – Eggy Jenny nevű Kancza, és eggy szürke Kancza magában nem ékes, de igen szép csikókat hozó, mellyért Gr. Károlyi hétszáz az az 700 aranyat igért, de úgy nem kapta meg, mint Gróf Festetics nem két ezer aranyért, az az kilencz ezer ftért, tavaly az Armidórt. W. azt mondja, hogy nincs ló, melly annyit érjen; de ő a’ faj miatt nem adja ki kezeiből. – Eggy fekete Brutusnál nem láttam szép lábemelőt. – Bábolnán tavaly 4 kanczát hágata meg, a’ Császárnak különös engedelmével, az akkor tájban érkezett igaz spanyol lovak által. Fekszik ez Győr mellett. Az út és discretio 700 ftba került. Csak eggy kancza kapott csikót, még pedig fakót mint a’ csődör volt, és csödört. Famosónak nevezte, mint az atyját hívják. – Lovász-Mesterét maga tanította. Az is, komornyikja is Obris nevű jobbágyának gyermekei. – 31d. Anglus kertjét jártuk meg, még pedig sár lévén apró lovakon. – Ebédlőjét, vagyis Száláját, Neuhauser most festi. Plafondján Curtius ugrik le verticalis erányzatban…
November. 2dikban el Zsibóról. W. kikisért a’ csikós óllig. Luczit és Kórát elhoztam. Úgy tetszik Cicero nem hágott sikertelenül. Setét éjjel érkeztem Haraklányba. – 3d. Szakadt az eső; nagy volt a’ sár. Estve felé értem bé Krasznára. Kocsisom előre hírt vitt érkezésem felől. Csereynek épületje most készül: most egy roskadozó kis faházban lakik. Előmbe jött. Képében igen sok van a’ Miklós Öcséméből; Grófnéja pedig a’ Jászai Horváthnéhoz hasonlít, a’ Szentimrei kisasszonyhoz. Mindketten szeretetre igen méltó lelkek. Kertje, melly rész szerint egyenes útakra van szedve, rész szerint tekergősökre, és a’ mellynek nagy disze a’ telelő ház, tömve állván a’ narancsfákkal ’s külföldi termésekkel, ’s a’ csikós kert múlattatott leginkább. Bibliothecájában lehetetlen volt múlatni a’ falak’ fagyossága miatt. Boldogúl éltem itt másfél napot, ’s 5dben Csereynek 6 lovain Somlyóra mentem. – Cserey két Gyógyi alma csemetét, két Gleditschiát, két Platanust adott szekerembe, ’s eggy csuporban eggy tő Chrysanthemum Indicumot. Az ő stúdiuma a’ természet két Országa, a’ Plánták és a’ kövek. – 5d. Somlyón Szentmarjai Lászlóné, szül. Becsky Özv. Asszonysághoz szállott velem Cserey. Két leánya van; eggyik kap. Perczelné, a’ másik Tóni kisasszony. Ez ismeri Sophiet és szereti. Melly kedves vala nékem ily hosszas távollétel után látni valakit, a’ kivel róla szólhattam! Itt mulata Oberster Erősné. Reám vetett Kassai régi ismeretségünk után. Tóni kisasszony hosszú fejér hagymát és egy marok igen szép és még jobb izű, de felette apró krompéllyal eresztett el. – A’ Somlyai Oláh forspontos a’ Zoványi timsós izű ferdővizhez vitt bé. Búcsúzván tőlem, megköszönte nemcsak az igen zsiros fizetést, mellyet én az út nehéz voltához alkalmaztattam, hanem még azt is, hogy nem zaklattam. Szegény Oláh! mit lehetne belőled nevelni, ha kínzóid tudnának hozzá! Nem közös e tevéled is a’ virtus’ érzése? – 7d. Mindég esik az eső; későn érek Margitára. Ott vásár. – 8d. Székelyhíd. 9d. Semlyén. Szőlőmet Asszonyám megszedette. Lett 29 cseber 1 kanta. Szüretkor is 13 Rftal ment öreg csebre a’ bornak; melynek alkalmatosságával feljegyzem, hogy ez’ idén Augustusban Tokajban nem kaptam bort a’ Fogadóban’ és hogy itczéjét a’ cselédeim osztán valamelly háznál 21 xrral fizették; mostan pedig (Xbris 1805) a’ Hegyalján széltében 14, 16, 18 x az újbor, a’ lőre pedig 5 xr. – Soha ezelőtt lőrét nem árultak. – 11d. Házasodásom első visszafordúlt ünnepe. Sophie nélkül ültem azt ma. – 13d. Felejthetetlen napja Bécsnek. Ma dél előtt 11 órakor jöve bé a’ Városba Herczeg Mürát. Hulin Commendánsává tétetett a’ Városnak. – Ma kapom meg Gessznernek tájfejtéseit és 52 Schu. Prospectjeit. – 18d. Meghalljuk Debreczenben, hogy oda Bécs; és hogy a’ Cs. és CS.-né Ollmützbe mentek, gyermekeik pedig Budára. A’ Palatinus nyolcz Status Consiliariust választ: 1. Gróf Brunszvik József Tárnok Mester, 2. Gróf Illésházy Istv. Excell, 3. Balog Péter Zólyomi ’s 4. Semsei Andr. Ugocsai Fő Ispán és Personalis, 5. Bezerédi Ignátz, 6. Vay József, 7. Majthényi László, ’s 8. Péchy Imre Urakat, Ezekhez adattak még 1. A’ Kalocsai Érsek Gróf Kolonics László. 2. Szent Iványi Fer. Iudex Curiae, 3. B. Orczy László, 4. Gr. Barkóczy Ferencz Pest Vgyei Administrator. – 19d. Ebéd Dr. Szentgyörgyi Urnál. Ott az új Dr. Zilahi Ur. – 23d. Vajda. 24. Várad. A’ Fő Ispán Conferentiát tart az Insurrectio eránt. 25. Gyűlés. Rhédey Lajos Obersternek kiáltatik ki. – 26d. László Öcsém Obersternek kéretik a’ Palatinustól a’ Gyalogsághoz. 27dben el Váradról. A’ Magyar Cancellária dissolváltatott, mert Ő Felsége általadta a’ kormányt a’ Palatinusnak. Az Erdélyi Cancell. Váradra jött. Cons. Szegedy és Benyovszky jelen valának a’ Gyűlésben. Gróf Eszterházy János és Zejk Miklós Urakat Gr. Teleki Jóskánál lelem. 28d. Vajdán. 29. haza Semlyénbe.
December. 2d. Véres ütközet Morvában Austerlicznél. Lásd a’ Magyar Kurir 41. levelét. – Én el Semlyénből. Irtóztató búcsú. – 3d. Debreczen. Itt lelem Báró Vay Miklóst, már Generálisi Uniformban, és bajuszt nevelve a’ Palatinus példája szerint. – 4. Dorog. 5d. Szegi. 6. Kázmér. Sophie elfogyva a’ szoptatásban: ellenben Izsi két annyira nőve, ’s már eszmél. Apja’ leánya, mert mindég nézi a’ képeket. A’ víg dal víggá teszi, a’ szomorú alatt öszvevonódik szája ’s zokog. Kezeit már öszve rakja. Kihányta az oltvar. 7d. Zámba kirántja a’ fogamat. – 10. El Kázmérból Vinczével. Zempl. Vgye elvette az inasomat, Nemes legény lévén. Szakad az eső. Csak a’ Konczpallagon hálok. – 11. Ruszka. – 12d. El onnan Szántóig. 13d. Rakamaz. 14d. Nyíregyháza. – 15d. Szakoly és Mihálydi. – 16d. Ábrányban, a’ Juhásznál. 17d. Semlyén. – Asszonyám 14dben a’ Királytelkén talál. Felment Regmeczre. – Itt találom a’ Postán a’ Sophie szép levelét ddo 27d. Novembris, és a’ B. Vay Miklósné’ magyar levelét. Mind a’ kettőt megtartom leveleim’ Gyűjteményében. – 21d. Álmosdra Csanádi István Úrhoz. Ott leírom a’ Palatinusnak Péchy Imre Urnak írt levelét, melly által őtet a’ Státus tanácsára szóllítja. 26d. Bottka Menyhért Derecskei Fiscalis a’ bátyjával Lajossal itt. Halmágyi László 23dban jött ’s 24-dben ment. – 28. Szúnyoghy Albert a’ kanapéért és edényért és két ágyért 240 Rft. – Semlyénbe érkezésem olta mindég ezen diáriumomat dolgoztam régibb diáriumaimból 1801-nek Júniusa olta a’ mai napig.
1806. Januárius. 1. Estve jő a’ levél Kassáról, ’s azt a’ hírt hozza, hogy Józsi ellen béadott Protestatióm a’ Decemb .... tartott Insurrectionális Gyűlésen felolvastatott. – 2d. Vinczét a’ kocsisomat indítom Kázmérba levelekkel. 3d. Veszem a’ Protonotar. Melczer László Urtól kivánt Compulsoriumokat. – 4dikben. Julis húgomnak és Miklós Öcsémnek megküldöm a’ Protestatió mását Postán (sem egyike nem felelt reá, sem másika) Susi húgomnak pedig személyesen általadom, hogy közölje Dienessel is, kinek szint úgy meg fogtam volna küldeni mint Julisnak és Miklósnak, hanem ha sok leveleimre nem felelvén, azt nem látnám, hogy velem nexusban lenni nem akar. – 5d. Késő este meghal Kötelverő Mihály. Halála előtt egynehány nappal még megköszönte, hogy dolgát a’ Vgye előtt híven folytattam. Ügye a’ legigazságosabb ügy volt: de Szlávy György ellen volt, a’ ki Dienesnek szoros barátja, ’s a’ Susi húgom embere Rácz Mihály ellen; ’s minekutánna három esztendeig vonták minden kigondolható fortélyokkal, végre Rhédey Lajos küldetett ki alkut próbálni, ’s a’ szegény megkárosodott két Contribuens száz forintnyi bonificatio helyett vissza kapta a’ kicsigázott, ’s Szlávy által három esztendő olta igazságtalanúl tartott marháját, mellynek eggyike kevés idő múlva megdöglött, másikát pedig főbe kellett verni. Az én egyenességemnek, ’s a’ Dienes igazságtalanságának tanúja az egész Semlyén és a’ Vgye Protocollumai. Még most sem szakadt volna vége, ha a’ Fő Ispánhoz nem folyamodtam volna. De ez a’ lépésem megszeppentette. A’ dolog folyamatját papirosra fogom vetni. – 9d. Kövérnél ebédeltem. Bornemisza Ferencz érkezik ’s Susi hugomnál hál. – 10d. Bornemisza megyen. – Estve Fráter Pál hozzám küldi a’ Debreczenből érkezett levelet, hogy Pozsonyban megköttetett a’ béke a’ mi Udvarunk és Napoleon között. – Ugyan ez nap veszem a’ levelet Váradról, hogy a’ káptalanba béadatott a’ Protestatióm. Ezt Váradon is azért adattam bé, mert soká nem vévén tudósitást Kassáról, hogy ott felolvastatott e az odaküldött Protestatio, félnem lehetett, hogy Józsi Öcsém holmi ígéretekkel arra veszi a’ Vicze-Ispánt, hogy a’ dolog suspendáltassék, ’s így az időből kikopok. – 11. Vincze érkezik Kázmérból. – – 25d. Blaschéktól veszem a’ Majlárd után dolgozott Alcimachus és Két Szerencsétlen rezeinek lenyomottát. – 29d. Azon három láda könyvem, mellyet a’ Cancellárius által Bavariából vettem, érkezik Debreczenből. Hozzá fogok Catalogusa csinálásához.
Februárius. 6d. Péchy Imre Ur Csanády István Urral érkeznek ’s Susi hugomnál ebédlünk. – P … a’ kit, midőn Ujhelyen keresztül kísérte az elmúlt holnap első napjaiban az Austerlicz mellől haza felé térő Russzus seregnek eggy szakaszát, eggy Kázmérból Ujhelybe béküldött levelem által arra kértem, hogy Asszonyámat birja arra, hogy dolgomat intézze el Comáromy György bátyánk, szóllani sem akart most dolgom felől, nem hidegségből, hanem a’ mint mondotta azért, mert irtózik róla csak gondolkozni is. Azt azonban igen röviden mondotta, hogy Asszonyám Comáromit már megkérte. Meg valék nyugodva, ’s hallgattunk. Azonban midőn az ebédnél űlök, négy levelem érkezik Postán, ’s az eggyike azt a’ hírt hoza, hogy az Anyám nékem a’ Széphalmi házat ’s ezer ftot ád esztendőnként. Felszóllaltam, ’s azt mondám, hogy úgy nem kell Arbiter, mert a’ Conditió nem olly fatális többé, mint a’ tavaly Juliusban tettek. P… látta kétségemet ’s tanúm, hogy tiszteletlenség, makacsság, ingerlés és telhetetlenség nem az én vétkeim. – A’ mint az asztaltól fel költünk, megszóllítottam, hogy szólljon Asszonyámmal, tudattassa velem mibe került fogságom. Én a’ tavalyi Correspondentiákból látom micsoda számolásokra tarthatok számot; hozzuk tisztára ezt a’ dolgot, mert József Öcsém az én Contómra bizonyosan tesz ollyanokat is, a’ mellyek oda nem tartoznak. Most még felelhetek holmira; sokára sokról elfelejtkezhetem, Susi húgom jelen volt, midőn én ezeket mondottam ’s P… azt felelte, hogy arra nincs semmi szükség, először azért, mert osztozatlan lévén, azokkal a’ költségekkel az Anyám tartozott; másodszor, mert ha nem tudom mennyit adott volna is, a’ szűlék a’ magok jövedelmeikkel szabadon bánván, testvéreim azt soha nem fogják sokallhatni. Mondottam, hogy én attól nem tarthatok; mert én kevesebbet kaptam ott mint a’ mit itthon vettem volna csak a’ szerint is, a’ mit az Anyám nékem 1794 előtt már adott: sőt ha számadásra kerülne a’ dolog, a’ mit szivesen óhajtok, nekem lennének praetensióim. – P… kért, hogy hagyjam abba; a’ húgom pedig elrettent azon szón, hogy a’ szülék a’ magok jövedelmeikkel szabadon bánnak, és férjestül együtt igen méltán kifakadt azon törvény ellen, mely fel nem tévén a’ természet ellen való eseteket, azokat meg nem előzte. – 8d. Levelet irtam Sophie által Asszonyámnak! jelentettem, hogy tudomra vagyon, hogy 1000 ftot szándékozik adni a’ lakás mellé, ’s kerestem az eggyességet. Nem felelt reá. – 10d. Neidltől ma veszem a’ Wesselényi képe próbanyomatját. – 12d. Halmágyi László estve érkezik, ’s eggyütt töltöm vele az estét Fráter Antalnál. – 13. Susi húgom Álmosdra megyen. – 15d. Két esztendős üszőbornyúimat nyúzzák; a’ métely ölte meg. 19d. A’ fakó kanczámat eladom a’ Postamesternek 22 Rfnton. Vén volt és kehes, ’s nem akartam magamat tartásával terhelni. Pecsétnyomó czigányok érkeznek. – 25d. Botkát, nem kapván forspontot, Körtvelyesre küldöm a’ lovaimon. – 26d. Reggeli 9 órakor érkezik Úza Pál barátom. Eggy czédulát írok a’ húgomnak, hogy magam is az ő kosztosa lévén, Úzát oda fogom vinni ebédre. Az ember válasz nélkül jő vissza. Én ismervén hospitálitását ’s tudván, hogy Úza ellen nem csak idegensége nincs, hanem kedvelli is, tizenkét órakor oda megyek. Mind a’ húgom mind a’ férje kinn voltak. Bényitván az ajtót, eggy idegent látok a’ kanapén. Olvas. Köszönök neki; hajtogatja magát. Laczi volt. Úza is köszön, ’s L. Uzával beszédbe ered. Én nem kerültem a’ beszéllgetést, de öszve nem szövődtünk. Most értettem miért nem jött felelettel vissza a’ czédulára az emberem; ’s értettem miért nem adódott tudtomra tegnap estve már, hogy Laczi megjött. Laczi ignorálni akarta, hogy én is a’ szobában vagyok, ’s csak akkor tett eggy köhhentést, mikor én Bujanovicsról és az Ipáról Gróf Haller József Excell.-ról lévén a’ beszéd, azt mondottam, hogy Bujanovics a’ fiját Virgilnek akarta kereszteltetni: Ebéd után én a’ kandalló mellé állottam, ’s bátran beszélltem mindenbe, még ha L. mondott is valamit. L. úgy ült pipázni az ajtó megé, hogy ne láthassunk egymásra. Ebéd után, mikor el akarék jönni Úzával, árnyékszékre ment ki. – 27dben. Ebédre Susihoz. Ott a’ Pap is. Ebéd után L. Susival Asszonyvásárára mentek. 28d. Asszonyám jő. – Irtam. Elibe megyek. Leveszem a’ szekérből. Harag nélkül fogad, de minden szó nélkül is egyszersmind, ’s egyenesen az árnyékszékre mégyen. Én béfordúltam. Mig a’ folyósón, szobám három ablaka előtt elment, mindég azt beszéllte igen hangosan magában, hogy csak ahhoz a’ gonosz Asszonyhoz ne menjek. A’ húgomat értette alatta. Bémentem hozzá. Eggyről másról szóllottam. Estve beküldi Kötélverőnét, hogy belé únt a’ haragvásba; azt óhajtja, hogy minden jó legyen; Péchy Imrét fogja megkérni, hogy végezze el.
Martius. Laczi Asszonyvásáráról megérkezik. Eggyütt vacsorálunk. Én magamat szabadon viselem, de nem szövődhetünk együvé. 2d. Laczi Váradra megyen, ’s harmad nap alatt imhol van megint. Én az Udvarról jöttem fel ’s látom, hogy gyalog jő bé az udvarra. Köszönök süveggel, mert mintegy tiz lépésnyire valánk egymástól. Ő Asszonyámhoz én a’ magam szobámba. Vacsora felé által megyek Asszonyámhoz. L. eldült eggy ágyon, de fejjel úgy feküdt, hogy láthatott midőn beléptem. Anyám látván, hogy nem köszönünk, ’s nem tudván, hogy már köszöntünk, megszóllal: Ferencz, itt van Laczi! ez azt tette, hogy köszönjek. Azt feleltem, hogy látom. Laczi nem szóllott. Az Anyám abbahagyta. Más anya idegenséget látván a’ gyermeki közt, nem Ft. fogta volna inteni, hogy köszönjön, hanem vagy egészen dissimulálta volna, vagy azt mondta volna nekik: fiaim, ne keserítsetek, bánjatok úgy egymással, a’ mint illik etc. etc. 8d. Laczi reggel el, a’ nélkül, hogy szobámba bejött volna, hogy búcsúzzon, noha tudta, hogy ott vagyok. A’ mint a’ következés mutatja, ekkor jelentette bé házasodási szándékát Asszonyámnak. Én felőle semmit sem sejdítettem meg. Susi húgom Kötélverőnének ezt mondá: No Sára Assz. az Oberster is meggördíti Asszonyámat. Az Anyám pedig megszóllította Erzsit, hogy legyen gondja a’ főkötős skatulyájára, külömben nem lesz mit feltenni a’ fija öröme’ napján – 10d. Levágattam eggy mételyes tehenemet. A’ húsáért 2. ftot kaptam. – 11d. Estve felé Álmosdra. Az úton nem szóllunk. Én magokban hagytam az Anyámat és Péchy Imre bátyámat, hogy a’ dolgot nálam nélkül készítsék. Fel kell jegyeznem, a’ mik a’ dolgot megelőzték.
Pacificatio Almosdensis.
Asztalván űlvén eggy nap (már Martiusban, tudniillik a’ miolta az Anyám most Regmeczről leérkezett) jő a’ cseléd és az Anyámnak két levelet ád bé. Az Anyám nézi az adreszt, ’s az eggyiket minden szó nélkűl nékem adja. P. I.-től jött. Fel nem bontva tettem kebelem zsebjébe. Péchy azt irta benne, hogy kövessem meg az Anyámat. Feleltem, hogy én azt azon levelemben is megtettem, mellyet néki Ujhelyben adattam meg, még pedig nem hogyha megbántottam, hanem mivel megbántottam (elkerülhetetlennek ismervén, hogy illy hosszas és illy rettenetes kísértetek közt meg ne bánthattam volna) ’s ujobban is, és akármelly solennitással azt megtenni kész vagyok. De ezen Ekklezsiai-követés a’ dolgot helyre nem hozza. Az kivántatik meg, hogy az Anyám vegye fontolóra, fekvésem’ írtóztatóságát, hogy férj vagyok, atya vagyok, ’s semmit sem kezdhetek, ’s intézze el sorsomat. – Péchy felel, hogy ő azt a’ tanácsot önn-magától adta etc. Ki akará srófolni magát ezen, a’ mint mondá, isszonyú munkából.
Elkeseredve azt feleltem, hogy mikor én, az én hetedfél esztendei szenvedésemben társaim’ terheiken minden kigondolható módon könnyiteni kész valék és könnyitettem is, hittem a’ virtusban, ’s arra tartottam, számot, hogy az nékem valaha visszafizettetik. Csaknem öt esztendeje, hogy szabadon vagyok; eggy nemes lelkű embert kivévén nem találkozott senki, sem atyafi sem idegen, a’ ki segédemre lett volna etc. Mostan tehát őtet kérem, szólljon az Anyámmal, terjessze elébe, hogy az a’ négy propositió, a’ mellyet tavaly teve előmbe Kazinczy Péter által, nem csak azért, mert eggy olly Reversálist is kíván, a’ mellyet magáról csak hunczfut ád, hanem azért is, mert az minden meggondolás nélkül való kivánság, hogy én Széphalmon lakjam és ott emberem ne legyen, épitsek, ’s Molnár nélkül legyek etc. el nem fogadható etc. etc. – Erre Péchy Imre nem felelt, ’s az lett a’ következés, hogy a’ mint említém, az Anyám Álmosdra által vive.
Másnap (12. Martii) reggel nem Péchy Imréhez, hanem a’ lyánykájihoz mentem bé. Szóllitanak. Péchy megszóllal: A’ Néném, Öcsém Uram elébe ezt a’ projectumot teszi; olvassa-meg ’s mondja-meg, megállhat-e így? Olvasom, ’s a’ Conceptus végében az Anyámnak tulajdon keze írására akadok, hol ismét, már nem emlékezem micsoda, szúró sorok állottak. Ez elkeserített. No, mondám, lássa ezt Uram Bátyám maga! – Az ollyat felele Péchy elkeseredve, nem kell sem látni, sem hallni. Abban a’ szempillantásban mondám: hogy megmutassam, hogy rajtam semmi sem múlt, hogy telhetetlen nem vagyok, reá állok vaktában! – »Irja meg tehát Öcsém Uram a’ tractatus Conceptusát« – Nem én! felelék. No tehát dictálom én, mert nekem nehezen esik az írás és sok időbe telik. Dictálta. Lepurisáltam kétszer; az eggyiket Assz.-nak, a’ másikat magamnak. A’ Conceptust és a’ Calculust, hogy mi terem ’s mennyit tesz a’ jövedelem, megtartotta, az Anyám a’ tractatust subscribálta. Péchy coramisálta. Ott ebédlénk, ’s eljöttünk. – 13d. Vettem a’ Prof. Budai Esaiás levelét a’ Müncheni könyvek eránt. – 14. Sylvesternek két árkusa érkezik Trattnertől correctúra végett, ’s Blaschkétól a’ Kazinczy András képe ’s Emilia Galottinak rajzolatja. Dráveczkiné Büdeskuty Julis itt hál. – 15d. A’ Luczi lovam Kóra leánya megdöglik. Két bivalyökröt vettem Fráter Ferencztől 150 Vft. eggyik bika lévén 16dban kiherélik. – 18d. Halmágyi László keresztűl megyen Semlyénen, ’s megáll, hogy velem szóllhasson. – 20. Első villámlás és mennydörgés. – Az a’ gondolat támad bennem, hogy Sylvester mellé nyomtattassam Varjasnak e vocálisú énekét is. Azt beszéllik Fráter Györgynél, hogy László öcsém Váradon eggy estveli társaságban meglátott eggy igen gazdag kisasszonyt Lukács Fannit, ’s megszóllitotta, hogy hallja, hogy eggy más, Munkácsi nevű Obersterrel vagyon jegybe, ’s sajnálja, hogy megelőztetett, mert magának volt volna kedve a’ lépést próbálni, ’s a’ kisasszony ezt felelte: Ne tréfáljon Oberster Ur! A’ kisasszony pápista, ’s az atyja Temesvár és Arad körül bír. – 21-dben eljöttem Semlyénből. Az ábrányi lápon már mindent ki kellett szedetnem a’ szekérből, ’s négy ökröt fogatnom belé, hogy által vigyen. Éjtszakára Mihálydiba, Gulácsiné húgomhoz. Ez, és Úza is, tudták már, ki légyen a’ László Öcsém mátkája, mert az Anyám, mihelyt L. insinuálta, levél által kérte Péchy Imre Urat, hogy ezt a’ készületet rontsa el; de P.... azt írta vissza, hogy az illyen korba jutott gyermekekkel másképpen kell báni, hogy história ne essék. De azért nekem meg nem nevezték, mert Péchy Imre úgy mondotta nekik, mint titkot, ’s ugyan ez miatt a’ széplelkű Úza nem engedte, hogy azt Gulácsiné velem tudassa. – 22d. Ebédig Mihálydi. Éjtsz. Kálló. – 23. Nyíregyháza és Vaskapu. Külömben is rossz volt az út, most pedig szakadt az eső. – 24. Tokaj, Szegi. Itt kiállottak a’ lovaim, kéntelen voltam Kisfaludról négy ökröt hajtatni. Az nem bírt. Még két ökröt fogtak hozzá. Ez sem vitt tovább Vámosujfalúnál. Ott mindenemet lerakattam a’ Biró keze alá, ’s magam Bodával és kocsisostul megindúltam ’s Széphalomig ’s onnan nyomban Kázmérig gyalog mentem. 26dikba értem Kázmérba. Phigie ezen három holnap alatt igen megnőtt, elhízott. Az Oltvar csak lába száraiban volt már. – 29. Sophie eggy fogat vonat. 31. Pepi érkezik.
Április. 1. Pepivel Ujhelybe. Balásházinál ebédlünk. Széphalmon hálok. Praenumeráltam az Annalen der Oesterr. Literatur u. Kunst ujságokra. – 2. Bossy a’ kőmíves és Brumbauer az ács, jönnek megtekinteni az épületet. Bodát, kit magammal hoztam Semlyénből, vissza indítom Semlyénbe. Én vissza Kázmérba. 3. A’ Grófné és Pepi el Szennára a’ Pepi feleségének már közelítő lebetegedésére. Ma estve Phigie az anyja ölében ült, ’s az anyja velem eggyütt méllyen elhallgatott. A’ gyermek rég olta törtet már holmi hangokat. Atyja! Atyja! mondta most sok ízben egymás után. Feleszméltem, ’s örömmel hallgatám meg a’ hangot, ha nem csal e meg az öröm. Nem csala-meg; Phigie egynehány napig nem mondott egyebet. Az én nevezetemet mondta, és magyarúl! Feldicsekvém vele szívesebb barátimnak. – 6d. Húsvét. 7d. A’ Gróf Kassára, Általa küldöm Theréznek a’ Lőcsére szólló pénzzel megterhelt levelet. – 8d. A’ Regmeczi Tiszttartó ide jő, hogy a’ deszkák eránt szóllhasson velem. Fekete 7 esztendős kancza lovát 160 Rfton megvettem. Gyalog ment vissza. Sztropkai, az Abarai öreg érkezik. – 9d. Lovaglunk. Vinczét és Laczit Vámosujfaluba az ott hagyott holmimért. – 10. Ismét lovaglunk. Sztropkai megyen. A’ Gróf jő. 11. és 12. Széna Széphalomról. – 13. Phigienek ma látom először két alsó fogát. Míg a’ Gróf és Sophie a’ vasárnapi mise alatt templomban vagynak, érkezik Gróf Desőffy István, a’ megholt Gr. Sztáray Mihály leányának férje. Ezeket beszéllé:
Gróf Desőffy István beszéllései
Napóleon franczia Császár felől.
Én, úgymond, 1797-ben Generális Gróf Meerveldtnek Galupinje e vagy Adjutánsa (nem emlékezem mellyiket mondotta Desőffy) voltam ’s elfogattattam. Monbelloba víttek. Bonaparte és a’ felesége le néztek reánk, ’s Bonaparténé a’ mint engem megláta, elsikoltotta magát. Külsőm megtévesztette; azt gondolta, hogy én néki valamelly kedves rokona vagyok, hogy az által talált szökni a’ mi seregünkhöz ’s elfogattatott a’ francziák által. A’ mint megtévedéséből magához tért, pénzt adatott nekem, hogy magam illő módon ruházhassam, ’s mig kiváltottak, mellybe három hét tele el, mindennap a’ Bonaparte asztalánál ettem. Bonaparte szentűl szereti a’ feleségét ’s szentűl szerettetik általa. Bonaparte eggy kisded, de nem törpe kisdedségű ember; vállas, ’s már akkor is kilátszott belőle, hogy hízni fog; most, úgy hallom, das Kaiserthum schlagt ihm sehr wohl an, mert hasa ereszkedik. Bné eggy feketéske magas, száraz, igen bájoló, igen elmés, derék asszony. B. mindég csak akkor jött ki dolgozószobájából az ebédhez, midőn már fel vala tálalva, ’s eggyik nap úgy mint a’ másik nap egész ott létem alatt mindég az vala első mozdúlta, hogy eggy csomó öszve kötött írást által repíte a’ Secretariusának ’s ezt mondotta mellé: Ez lesz a’ mai munka. Az ebédnél a’ legcultusabb, a’ legdecensebb tónus uralkodott. B. mindég puderesen kefélt ruhában ’s tökélletes csínossággal öltözve jött elő. Ebéd után félre rántotta frakkja hátulsó részeit ’s úgy pirította magát a’ kandalló mellett. Ollykor sok ízben hallottam tőle azt a’ szíve méllyéből feltolakodó kívánságot: oh mikor léphetek valaha vissza a’ privatus életbe! mikor szabadúlhatok meg ettől az örök nyügtől! – Bonaparte József is (a’ ki 18 d. Ápr. ez idén Nápolyi Királynak kiáltatott ki Párizsban) eggy igen sok culturájú elmés és nyájas viseletű ember; valamint a’ sógora is Mürat, (Mostani Kliviai ’s Bergeni Herczeg) – de Lajos öccse ’s veje eggy imbecillnek tartatik a’ franczia seregnél. – Desőffy még ezt vetette az elmondottakhoz, hogy nem lehet eléggé csudálni, hogy mind ezek mint tudják játszani a’ nagy Urat. XVI. d. Lajos bizonyosan nem tudta azt jobban. ’S ekkor nevetésre fakaszta Desőffy, azt beszéllvén, hogy a’ mint ezt a’ Homonnán lakó Vondernoth ..... beszélte, a’ ki ismeretes arról, hogy a’ nevetségig sokat tart Római Szent Birodalombeli Grófságában, és kezet senkinek nem csókolt, hanem ha Kreutzdáma volt, – ez a’ bohó ember felkiáltott: Sakerment, die Parvenüs! Ich dächte einen Kaiser vorzustellen gäbe auch mir Mühe, und ich bin doch Reichs Graf; und sie, sie finden sich so gründlich hinein! – –
Bonaparte felől lévén szó, kedvem jött, azt is feljegyezni, a’ mit Nini ír Bécsből. – Be érkezvén Napoleon Schönbrunnba (1805. November – d) kimentem, hogy láthassam. Nem láthattam. De maga helyett tizenhatezer emberből álló gárdáját láttam, úgymond, ’s bizonyossá tehetlek, édes bátyám, hogy szebb népet gondolni nem lehet. Vissza jővén szállásomra, itt leltem eggy kapitányt és 35 legényt. Ezeknek ebédjek mindennap 50 ftba került. A’ Tiszt velünk evett. Eggy nap megszóllítottam, ’s kértem, mondaná meg, mikor lehetne látnom Bonapartét? Azt felelte franczia culturával, hogy nem ismeri, ki lehet az? – Nem értvén, ismét megneveztem Bonapartét, ’s ő ismét azt felelte, hogy nem ismeri. Aber Sie werden doch Ihren Kaiser kennen! mondám megütközve vonogatódzásán. So! felele a’ Tiszt, unsern würdigen Kaiser kenne ich recht wohl; der heist aber nicht Bonaparte, sondern Napóleon. Niny megszeppent, ’s engedelmet kért megtévedése miatt. A’ Tiszt nagy magasztalásokkal szóllott Napóleonjának vitéz és kormányzó tettei felől etc. Niny csakugyan látta későbben Napóleont, Berthiével lovaglott, ’s azt írja, hogy Napóleon eggyikéhez sem hasonlít azon sok képeinek, a’ mellyeket láttunk. A’ dolog természetes, mert a’ Művész εις το Κρειττου μιμει.
*∋ις το Κρειλλου µυµει [Emendálva Balogh Piroska adata alapján.]
Párisból hazatért embereink azt mondják, hogy nem lehet két hasonlítóbb képet találni, mint a’ Napóleoné és Gróf Csáky Imréé Terebesen. – Jaj úgy neked, Lavater! – ’s Gróf Barkóczy Ferencz 1794–1801 közt Berlinbe érkezvén, feleségével végig járta az útczákat, ’s a’ mint hintaja mellett eggy más hintó elrepült volna, csudálkozva kérdé feleségétől, mit kereshet Berlinben Gróf Török Lajos? Az a’ kit az Ipamnak ismertek, a’ franczia oda küldött Biztos, a’ híres Abbé Sieyes vala. – Gróf Desőffy István is azt állitja, hogy Gróf Csáky Imre igen jól hasonlit Napóleonhoz.
Ugyan ez nap, tudniillik 13d. Apr. érkezik ebédre a’ Bátyám Kazinczy Péter is, feleségestűl és leányostúl. A’ kis Sophie már beszéll francziáúl. Estve felé Gróf Török József bátyánk jő Miskolczról, ’s 16-ig itt mulat. – 14dikben indul Vincze kocsisom, ’s Laczi inasom Semlyénbe. Boros velek megyen. Ma álla bé szolgálatjába. – 16dban Splényi Manczi és Caton jőnek. Kolbásáig kisérjük lóháton Sophie és én. 17. Bistére a’ Cencit. – 18d. Irtóztató hideg. Ma születik a’ Sógorom fia B. Wécsey Máriától Szennán. Bálintnak keresztelték 20dikán. A’ keresztatyja B. Luzsinszky lett volna, de el nem érkezvén, Gróf Sztáray Albert és hitvese Gr. Csáky Walburga voltak. – 20d. Sophie Szennára indúl. Meczner jő Susihoz, aki igen rosszúl van. 21. Újhelybe kisérem Mecznert, ’s a’ Torzsáson öszve akadok Kazinczy Istvánnal; én éjtsz. Szőlőskére. Itt hallom meg, hogy a’ László Öcsém mátkája Lukács leány. Péter neheztel a’ házasságért, ’s megvallja, hogy a’ mint meghallotta, hogy Örmény leány, azt kiáltotta rá: Kurvanyja. Péterné azt vetette mellé, hogy nem jobb volna-e harminczezer fttal venni jó születésű személyt, mint olly mocskot ejteni rajtunk, a’ mellynek mindég megmarad az emlékezete. Nem tüzeltem őket, de meg nem állhattam, hogy ne kérdjem, hogy ha ezt én cselekedtem volna, az az ember (Jósi) a’ ki midőn azzal vádoltak, hogy frajczímert veszek, kevélyen hányta szememre, hogy Miklós és ő Consiliárius és Ord. V. Ispán leányát vették, nem vájta volna e ki a’ szememet. 22d. Vissza Széphalomra, hol a’ szőlőmunkát 2 f 30 x fizettem. Pista Öcsémet a’ Ronyvai hídon találtam elő. Csudálkozott, hogy én a’ Laczi házasságát Pétertől értettem csak most. Ő is ugyan úgy itéle felőle, ’s mondta, hogy Ragályi Máriától tudja, hogy Asszonyám is, ők is nagyon le vannak verve. – 23d. Kazinczy Péter bátyám írja, hogy tőle való eljövetelem után kevés órával vette a’ Laczi levelét, hogy Lukács Fannit elvette 250 ezer ft successióval ’s esztendőnként 2000 ftot kap vele. 24. Ruszkára embert küldök. – 25d. késő estve meglett a’ Luczi kanczám csikaja; eggy pelly kanczácska. Flóra nevet adtam neki. Zsibón hágta meg az anyját a’ Wesselényi hires szürke Cicerója Májusnak 31-dikén. Véknyán és néhol a’ nyakán is fejér szálak látszanak. Feje és egész növése igen szép. – 27. A’ lyányomat Szennán Banke nevű Chirurgus, a’ ki tavaly Gróf Barkóczy Jánossal Párisba utazott, a’ vaccinával beoltja. A’ gyermek észre sem vette, hogy két karjába öltést tesznek, ’s mindég a’ Chirurgus pápaszemeivel múlatta magát. 28d. Igen nagy dér. Sok kárt tett mindenfelé. – 29d. Az inasom, ’s szekerem jő Semlyénből, ’s hozza Fabchichnak Pindarusát, ’s Kis Jánosnak nyomtatás alá adandó verseit.
A’ Debreczeni vásár kezdődött; a’ Laczi esketése Váradon a’ Nagy Templomban Gróf Sauer Kajetán Püspök és Nagy Prépost által.
Május 1. A’ Gróf Ujhelybe ’s vissza. Az oda való Póstáról hozza azt a’ levelet, a’ mellyben az Anyám megtiltja, hogy hozzá többet ne írjak, mert ha írok, felbontatlan küldi vissza a’ levelet. – Ennek magyarázat kell.
Midőn én Martiusnak 21dikén elhagytam Semlyént ’s már elbúcsúztam, eggy papirosat nyomott kezembe, azzal a’ szóval, hogy azt áldásúl adja. A’ papirosban az parancsoltatik, hogy a’ Jósival való jóllétel legyen tisztem. – Aprilis 2dikán Kalinál feleltem a’ Semlyénbe vissza menő Boda által, hogy én bántani nem fogom, szeretnem pedig nem lehet. Elébe adtam az Anyámnak, hogy esztendeje, miolta nyugodalmamat keresvén, a’ házánál nem voltam, cselédjeim nem az én, hanem az Anyám parancsolatjából tértek-bé hozzá; azt a’ parasztságot követte-el, hogy általuk izene nékem és Sophienak szúró szókat. Ha, úgymond, az ő felesége lovagolna, ő száz aranyos paripát adna alá, ’s arany paszománttal elborított liberiás cseléd lovagolna utánna. Mintha, mondám, Sophie tőle és a’ feleségétől fogná tanúlni, mi illik, mi nem. Mi nem bánjuk, ha az ő felesége Orientális gyöngyöt fűz is magára, mint a’ Nénje Négyesen, vagy a’ fejére kanyarítsa is a’ szoknyáját, mint a’ Nénje Szőlőskén, ’s szeretném tudni, hogy azért, mert Sophie K. F.né lett, ki kapott just a’ nap alatt, őtet bántani, mikor ő általa senki nem bántattatik? Látván tehát, hogy még úgy sincs nyugtom, ha a’ házát kerülöm, megparancsoltam embereimnek, hogy az első efféle szóra mondják-meg neki, hogy ha Ferencz annyit fog lopni a’ testvéreitől, mint Jósef lopott és lop, ő is azt fogja talán tenni. Hozzá tettem, hogy Vendégfogadósoktól kell hallanom, hogy azt beszélli, hogy gazdag leányt vehettem volna, ’s koldust vettem, ’s tudakoztam, ha én szóllottam e valaha, az ő házassága előtt és olta is, az ő felesége felől, ’s akarja-é, hogy arra emlékeztessem, hogy nem Vér Nánit vette ő, hanem Ragályi Máriát? ’S azzal rekesztettem bé, hogy látván az Anyám, hogy engem ő tola ki az atyai birtokból ’s ő tola ebbe a’ nyomoruságba, ’s én mégis csendesen viselem keresztemet, ’s Álmosdon akadozás nélkül ’s minden szó nélkül fogadtam-el a’ szerencsétlen propositiót, engedjen nyugtot; ’s gondolja meg, mint esett volna az Kazinczy Józsefnek és Bossányi Susánnának, ha Szirmay Therézia, a’ nálánál csaknem húsz esztendővel ifjabb Kazinczy Pétert és Boronkay Évát néki’ elébe tette volna; nem engemet subordinált a’ természet Jósef öcsémnek, hanem őtet coordinálta nekem; ő minden a’ háznál, mik semmik vagyunk, semmit nem tudunk.
2d. Az inasomat ’s lovamat szántani küldöttem. Sophie érkezik Szennáról. 3d. Sétálni. 4d. Szemere László és Geizlerné gyalog. Délután mi Szemeréhez. – 6d. Én Ruszkára lóháton. – 7d. Ruszkán múlatok. Oda jő Ördög György és Olasz Lajos Úr ’s Megyeriné első házasságbeli fijával Kornis Antallal, a’ ki hektikában már már vész. 8d. Azok is el, én is el. Sophie megfogadja a’ Lovászt. – 10d. Lévaitól általveszem a’ meszet, – 20 hordó vala csak; azt általhozzák Kázmérba. – Én Ujhelybe; a’ szőlőbe. – 11. Készülünk Sophieval és a’ himlős gyermekkel Semlyénbe, hogy még az innepekig feljőhessünk. – 12. Elindúlunk. Sophie ma lép éltében legelőször a’ Széphalmi házba. Patakra érünk setét éjjel, mert Széphalmon a’ nagy eső sokáig tartóztatott. Itt találjuk B. Vay Miklósnénak a’ frajczímerét. – 13. Ebéd Szegibe. Szepes Vgyei Szolgabiró Korotnoki Úr’ és Mathézi a’ leányával. – Rakomazon eggy Louis nevű fogadós. Theatralista volt … inopia deperditus … 6 f 42 xrt fizettem éjjeli szállásomért és vacsorámért. – 14. Kállóban Gyűlés. A’ mint a’ fogadóban megállottunk, a’ sok asszony nép meglátja Phigiet; protestálnak, hogy az ő szemeik nem ártalmasok; légyen szabad a’ gyermeket nézni; ’s körűl fogták, körűl ölelték. Csak az a’ híja volt, hogy tömjént, mirhát és aranyat nem nyujtottak neki. Ő pedig a’ szerint mosolygott-e a’ Rózsi karjairól reájok, mint a’ Corregio’ festésén a’ kis Idvezítő. – Elmentem a’ gyermekkel Cons. Szathmáryhoz. Sophie a’ kocsinál maradt. – Ismét igen későn Szakolyba. – A’ rongyos tetejű állásban háltunk; Sophie, Rózsi és a’ gyermek a’ kocsiban. – 15dben öt órakor reggel Mihálydiban. Áldozó-Csötörtök volt, a’ lovak elgyengültek; jónak láttam megpihenni, ’s egész nap ott múlattam. Lónyai Menyhértné oda jött és ott ebédelt. Ő beszéllé Sophienak, hogy az egész világ csodálkozik a’ Laczi házasságán. Olly charakterben volt, hogy akármelly becsületes, sőt fényes házhoz is csatolhatta volna magát, ’s íme eggy Örmény lyányt vesz; kinőtt hátul; a’ kinek fejér és piros festékre van szüksége; és ollyat, a’ ki fráz forma convulsiók alatt betegeskedik. Józsi, úgymond, nálam volt a’ vásárkor; elbájolva szóllott az uj Sógorasszonya felől, ’s én kéntelen valék neki megmondani, hogy jól teszi, hogy örűl neki; úgy legalább eggy van a’ ki approbálja ezt a’ lépést. Was ereifern Sie sich, das ich Ihnen dies sage? So machen Sie die Augen auf, und suchen Sie sie. Sophie azt mondta, hogy a’ B. Wécsey Miklós leányai mívelt személynek mondják. – 16d. Ebédre Ábrányba. Nem vala otthon Ördög György Ur. Az erdőben fogattam-ki a’ nyírő Juhászoknál. Három óra tájban értem Semlyénbe.
Az anyám a’ kandallós szobában űlt, és font. A’ szoba és a’ pitvar ajtaja nyilva állott, időn az udvarba beértünk. A’ ház és udvar rajzolatja ez:
A’ kocsi ott álla-meg a’ hol ez a’ jel * látszik. Az Anyám a’ kandallós szobában font; úgy hogy a’ két ajtó közötte és közöttünk, nyitva lévén, tulajdon szemeivel láthatta mi érkezett és kik vannak a’ kocsiban. Míg az inas leugrott, a’ kocsi ajtaját megnyitotta, a’ dajkát leemelte, a’ gyermeket a’ dajkának kezébe adta, Sophie kiszállott, én utánna kiléptem, ’s úgy osztán bémentünk, elég ideje maradhatott a’ magához való téréshez; embarras-ja eloszolhatott. – Sophie bé megyen, kezet csókol. Sem vissza nem csókolja, sem eggy szóval nem fogadja, sőt úgy nyujtja oda kezét, mintha kétséges volna eránta, ha adja e vagy ne? Én kezet csókolok; köszönök; mondom, hogy imhol a’ gyermekem; (kit még soha nem látott) ajánlom grátziájába. Nem szóll, meg nem fordúl ’s fon.
Míg ezek így folynak, Sophie az ágy mellett áll, ’s várja mi lesz ebből? A’ Dajka mellette áll, ’s oda tartja Sophienak a’ gyermeket, hogy rajta valamit igazítson. Csak fonván, meg nem fordúlván, hallgatván, magam kezdém-el a’ diskurzust. Gulácsiné tiszteli Asszmat. Tegnap egész nap nála voltunk. Vendégei voltak, Lónyainé, Szeremlei Károlyné, Molnárné. Nem szóll ’s fon, Sophiera pillantok, hogy ez a’ bántás nem keserítette e el szere felett, ’s örömömre láttam, hogy csak szégyenlette, de nem nézte úgy mint váratlant. Ez annyival keservesebb volt, minthogy Gulácsiné beszéllte, hogy azt declarálta az anyám nem régiben is még előtte, hogy Sophie ellen nincs panasza, hogy Sophie őtet soha meg nem bántotta. ’S éppen ez is cselekedte, hogy ezt a’ kibeszéllhetetlen ’s példa nélkül való vadságot Sophie olly nyúgodt elmével nézheté.
Sokára azt parancsolá, hogy hozza hozzá a’ dajka azt az »Ártatlant!« – Kezébe vészi a’ gyermeket. A’ gyermek rá mereszti a’ szemét, úgy néz eggy két minutum secundumig, ’s egyszerre rá mosolyog. Szívet érdeklő scéna volt. Nehéz volt hasának a’ gyermek, ’s vissza adta dajkája kezére. Alig vagyunk itt, ’s jő valaki, hogy már mérni lehet. Kocsim és a’ régi ház gradicsa köztt rostáltak, ’s halomban állott az élet. Kaptam a’ rovást, csak azért is, hogy lássa, hogy magamat a’ gazdaság terhe alól ki nem vonom, ’s széket vettem róvni. Egyszerre csak azt látom, hogy Sophie velem által ellenben a’ régi ház folyosóján leűl és magába süllyedve köt. Látván az Anyám hidegségét érántunk, ’s hogy nem szóll, nem akarta magát a’ veszedelemnek kitenni ’s félre ment. Én fel nem költem, hogy az a’ szokott gyanú ne támadjon, a’ mi a’ feleséges gyermekeit mindég éri, hogy azok jók volnának, de az Asszonyaim őkelmek parancsolnak nekik. – Még róvtam, mikor a’ Rector előjött, hogy eggy Postán érkezett levelemet kezembe adja. Látván, hogy velem beszéll, reám kiálta, hogy most róvni kell, nem beszéllni. A’ Selindi Gazda csapta mindég a’ vékát, ’s meghagytam, hogy soha a’ véka száma ne mondattassék máskor ki, hanem éppen akkor, a’ mikor a’ csapóval elvonja. Igy lehetetlen megtévedni.
Vacsorára előhívták az öreg Péchy Mihálynét. Mind Sophie, mind én beszélltünk. Sophie kereste az alkalmatosságot, hogy vele beszédbe juthasson. Akarva nem szólott. Csuda e, hogy ez még második és harmadik nap is így tartván, Sophie végre elhallgatott, és beülvén eggy szobába, azon asztalka mellett olvasott, a’ hol én írtam? – Péchy Mihályné azon szavunkra, hogy Szeremlei Sámuelné, kit Mihálydiban láttunk, eggy igen szép asszonyka, ezt mondá: Bizony az Oberster is szép asszonyt vett. Erre sem Asszonyám, sem Sophie, sem én nem felelénk, ’s nagy lőn a’ hallgatás.
Külön vette a’ dajkát ’s tudakozta mit mondanak azok, a’ kik Kázmérba járnak, kihez hasonlít a’ gyermek? Ez azt felelte, hogy azt mondják közönségesen, hogy az Anyámhoz. Maga is hasonlatosságot látott benne; megfogta a’ gyermek’ kövér ujjait, tapogatta, hogy húst sem lát benne, ’s azután a’ maga kezét nézegette. – 17dben Sophie Fráter Antalnéhoz, én Kövér Imréhez mentem-le, ’s Kövérhez elvittem a’ gyermeket is. Péchy Sándornéhoz ma még csak magam mentem által, béjelenteni, hogy holnap Sophie is általjő, ’s elhozza Phigiet. Péchy Sándornénak Lasztóczról szakadt frájczímere által jött Sophiehoz, hírt venni az anyja, ’s atyja felől, ’s a’ kis házban beszéllt Sophieval. Az Anyám lángoló képpel jő, ’s kiáltja: Kell e itt az a’ gaz lyány? – Sophie ezt felelte csendes lélekkel: kell. – Ha elvégzik vele a’ dolgot, menjen, monda; mert nekem illyen derék személlyre nincs szükségem. – A’ lyány talán tizenkét esztendős gyermek.
Phigie eggy estve szopott. Az Anyám a’ pitvarban lármázott valakire, ’s a’ gyermek elkapta az anyja emlőjétől a’ fejét, ’s oda tekintett, mi baj. Ismét szopott, ’s ismét oda tekintett az újabb hangra. Lehetetlen volt nem nevetni nem-értett rezzenésein.
18d. Vasárnap. Délután Sophieval általmentem a’ húgomhoz. A’ gyermek aludván, nem jöhetett. – Mind a’ húgom, mind a’ férje barátsággal fogadtak. Sophie megköszönte nekik, hogy Xber olta Febr. utolsó napjáig asztalt adtak. Susi beszéllte, hogy Julis húgom az elmúlt Aprilisi Debreczeni vásárra lejővén Munkácsról, elébb Baktán, azután Tégláson betért; mind a’ két helytt csudálkozva emlegették a’ Laczi’ gondatlan ’s illetlen házasságát. Dienes azt beszélli, hogy Laczi eggy estve haza jött az ő házához, ’s jelenti neki, hogy megházasodott, ’s találja kit? Kit egyebet, felele Dienes, mint Hodosy Lottit? – Nem azt. – »Tehát nem lehet igaz, hogy megházasodtál.« – L. mondja, hogy Lukács Fannit. D. nem hitte. De ha meg akarál házasodni, miért nem Lottit? – (Lotti Hodosy Sámuelnek és Pulszky ..... a’ leánya, B. Podmaniczky Julienek mostohája; az anyja 30. ezeret hozott a’ házhoz; azután még Mudránynak succedált; ’s Hodosy maga is gazdag ember volt. Hodosy Januárban hala-meg, és így successiója mingyárt jött volna vele; fiatal, egésséges, szép és a’ legszebb nevelésű leány.) – Azt felelte, hogy annyival bé nem éri magát. – Mind ezt Susi beszéllé, megvallván, hogy nincs ember, a’ ki javallja házasságát. »Lukács Fanni kicsiny, gyenge, nem görbehátú, hanem féllapoczkájú személy; szép módú, és jónak látszik; megvan! és így áldja-meg Isten őket!« – Ezek a’ Susi szavai. Az Örmény eredet csakugyan előtte is kedvetlen dolog. 250 ezer nincs, azt mondja D .... de minden bizonnyal lesz 140 ezer. – Nem állhatám-meg, hogy nem panasz, hanem örvendésképpen ne mondjam Susinak, hogy azon felyűl, hogy két három esztendő olta Laczinak írtam, még pedig olly dolgokban is lévén szolgálatjára, a’ mellyekre megkérve nem valék, (mint a’ Keczer adóssága) ’s ő nekem eggynehány levelemre nem felelt; házasságomat is insinuáltam neki, mint mind azoknak a’ testvéreimnek, a’ kikkel szemben lévén élő szóval insinuálhattam azt, ’s ő még arra sem felelt: most midőn ő házasodék, nékem nem insinuálta. Nem csak nem szégyenlem, hogy nem felelt és nem írt, vagy inkább, hogy én írtam, ’s ő akkor nem felelt, ’s most nem írt, sőt örvendek. Az Isteni Gondviselés nekem szép satisfactiót nyujta, mondám. Ő vala az, a’ ki 1804-ben, tavasszal Regmeczre ment, és az Anyámat tűzbe hozta, ’s azt a’ gyanút, hogy szobaleányt akarok venni, készítette; ’s íme én úgy házasodtam, hogy nem kell pirúlnunk miatta, ő pedig úgy, hogy a’ Jók fejet csóválva hallják. Tagadja hát, a’ kinek tetszik, a’ Virtus szentségét ’s a’ bosszúló ’s jutalmazó Gondviselést. Pedig, mondám, ez még csak kezdet, hátra van még a’ nagyja. Megmondta Krainik Józsinak, hogy az utolsó csep verejtékig ki kell azt neki izzadni, a’ mit ő Miklóssal és Miklósnéval szenvedtetett.
Susi mondá, hogy a’ Debreczeni Aprilisi vásárkor ő és Julis ’s Dienes a’ Német-útszán által ellenben voltak szállva Asszonyámmal és Józsival, Julis és Susi általmenni hozzá sem nem mertek, sem nem akartak: Asszonyám pedig mindég az ablakon űlt, ’s onnan nézte minden mozdúlásaikat; ’s midőn a’ fiatal emberek a’ lyányaikhoz jöttek, csinálta a’ Glosszákat, hogy bezzeg mennek a’ Herczegek a’ Kisasszonyokhoz. Eggy nap Susi és Julis általmentek Péchy Imre Úrhoz; (ugyan azon háznál volt szállva Bornemisszánál Asszonyám is) – azon pillantatban által küldé Antalt, az inast, nézni, hogy ott mit csinálnak. Ott rá ismertek Antalra, kitalálták miért jött, ’s nevettek. – Józsi által nem ment hozzájok, de reájok bukkanván a’ vásárban, mind Susit, mind Julist öszvecsókolta.
A’ mint Susitól Sophieval haza mentem, nagy volt a’ harag, de nem szóllott az Anyám. Ha oda nem mentem volna is, némán űltünk volna; és így nem tudom miért ne mentem volna el; kivált hogy Sophienak illő volt Susihoz elmenni, ’s erántam mutatott barátságát megköszönni. Kevéssel azután felébredt a’ gyermek. Őtet dajkája karján víttem Susihoz. – Az Anyám ekkor nap hozzá nem nyúlt többé a’ gyermekhez, ’s azt kérdte, ha meghízott-e, hogy Péchy Sándorhoz vitték?
19d. Béhajtattam a’ gulyát, szembe venni marháimat. Két kétesztendős ökör bornyút ajándékoza Phigienek. Mind én, mind Sophie, megköszöntük kézcsókkal. 20d. el akaránk jönni Semlyénből. Sophie még öltözetlen volt, midőn Asszonyám engem hívatott, hogy vegyem által a’ Károlyból érkezett pénzemet. Megszámláltam, által vettem. – 50. köböl rozsomért 18. Maji Károlyban per 7 Vf. 17 x. kivonván 8. garas szekérbért köblétől jön 343. Vf. 7 x. (=291. Rf. 40 x.) – 22 köből 1 ½ véka tengeri megyen per 8-adfél Vft 157. Vft 16 x. (= 133 Rft 42 x. in Summa 425. Rf 22 x.) – A’ számolás soká tartott. Sophie régen felöltözött, ’s kiűlt a’ pitvarban lévő ágyra ’s szoptatta gyermekét. Pénteken dél olta Kedden délig nem szóllván hozzá, rettegett csak reá is tekinteni, de nem mutatott eránta semmi tiszteletlenséget, semmi bosszantást, hanem félve szenvedett. Ekkor méne az anyám keresztűl a’ pitvaron. Sophie a’ gyermeket szoptatván, fel nem kelhetett jó reggelt mondani, kivált, hogy már 10 óra is volt. Az Anyám szó nélkül ment a’ kandallós szobába, és az ott lévő Sára-Asszonynak és Erzsinek valami Sophiera czélzó integetést tett. Ebéd előtt kezet csókolánk ’s eljöttünk. – Asszonyám Sophihoz éppen nem, hozzám csak a’ gazdaságbeli dolgokban, mindöszve alig hússzor szóllott.
Péchy Mihályné a’ gyermek nevét tudakozta szombaton estve. Megtanúlta mind hosszában: Iphigénie; mind megrövidítve: Phigie és Génie. Az anyám azt mondta, hogy Krainik két gyermekét másképpen hívja, mint a’ felesége; az eggyikét ő Mariskának a’ felesége Csercsinek – a’ másikát ő Józsinak, a’ felesége Gusztinak hívja; az Anyám is ezt tehát Málinak fogja nevezni. – Akkor nap Ördög Úrnál ebédelénk Ábrányon, éjtszakára pedig Mihálydiba jövénk. – 21d. Kállóban Hőke szabó Mesternél, a’ Semlyéni Rector testvérénél valánk ebédre; éjtsz. Királytelkén. Nyíregyházán Schulek Predikátornak kertjét néztem meg. – Nála láttam ezt a’ munkát: Versuch einer systematischen Beschreibung in Deutschland vorhandener Kernobstsorten von Diel. Frankfurt am Main, 1799. XI. Tomus. és a’ Kraft Pomona Austriacáját. – 22d. Ebéd a’ Tokaji hegy alatt való fogadóban, a’ Bodrog partján. A’ Gazda csólnakra ültetett, ’s elvitt a’ Halászokhoz. Sophie és én ültünk a’ hajóban. A’ Gazda hátul, eggy Russzus obsitos katona elől evezett. Gyönyörű sétálás, messze Zalkod felé. Két fort. ára kecsegét és süllőt vevénk. Phigie az állásban maradt. Éjtszakára Patakra értünk. Prof. Szombathihoz mentem, ’s elhoztam tőle Bavariából vett könyveim’ Catalógusát. Óhajtja, hogy a’ Pataki Collegiumé légyen. – 23d. Visszaértünk Kázmérba. Egynehány levelek Postán, ezek köztt a’ Körtvélyesi Szirmay Tamásnéé, a’ ki özvegységét igen nehezen viseli.
25d. Innep. Pünkösd első napja. Délután Susie, a’ ki rég olta Szilváson tartózkodik, hogy bánatját felejthesse, B. Splényi Catónnal véletlenűl által jőnek. Ma reggel Sophie templomba. – 26d. Sophieval sétálni. Igen szép bokrétát fűztünk. A’ Grófné azt parancsolta, hogy azt vigyük Gróf Vondernothnénak Szilvásba, hová Sophie a’ gyermek elválasztása miatt menni készűlt. Sophie megharagszik, hogy a’ gyermeket tánczba vitték, könnyen baj érhetvén ott. Magunk kerestük-fel. A’ gyermek sírt, éhes lévén. – 27d. Kedd. Délután lóháton általmentem Regmeczre, hová az anyám szombaton ért-fel. Árnyékszékre ment, midőn az udvarra beértem; a’ Regmeczi Pap visszafordúlt hozzá, ’s jelentette, hogy jövök. Meg nem állott. Én azalatt a’ Pappal beszélltem. Mikor visszajött, elhagytam a’ Papot. A’ Pitvarba belépvén, nem bal kéz felé tért, hogy onnan a’ maga szobájába vigyen, hanem felugratta a’ Józsiné patvaristáját, a’ Rátkai leányát, hogy nyissa-meg az ebédlőt. Az a’ bal kéz felőli szobákon bément, ’s az ebédlő ajtaját megnyitotta. Bémentünk. Egyenesen ment a’ Józsi szobájába, nyitva hagyván maga után az ajtót. Azt hitte, hogy utánna mégyek. Veszteg maradtam. Kijött, ’s nyitva hagyta ismét az ajtót. Kézcsókot vittem neki feleségemtől, ’s leányomtól. Nem felelt. Mondtam, hogy Széphalomra megyek megtekinteni holmit, ’s rendelést tenni; hogy Lévaival Lagmóczról új alkura kellett szállanom; 29. garason fogja adni a’ mésznek hordaját; hogy leküldöm a’ Szekeret Semlyénbe, mihelytt elkészül a’ Kovács, mert tengelye, ’s kereke öszvetört (Ezt a’ szekeret az Anyám adá ez idén, illyen kerekű szekeret adat nekem József Úr; magának 70 vagy is hány frton csináltatott eggyet Rakomazon). Lóra űltem, megúnván a’ némaságot, ’s elmentem Széphalomra. Ott megtekintettem a’ vett fát, 40 Rftot adtam a’ Molnár kezébe, kijegyeztettem a’ mészgödör helyét etc. ’s Mikóháza felé vissza Kázmérba. Az anyám fogatott, de már nem ért Széphalmon. – 28d. Phigie elválasztatik a’ mellytől. Sophieval reggel Szilvásba. Kozmán Schrámné miatt leszállottunk. Gróf Vondernothnénak szép meubljei, Glashausa, ’s robinia hispidája, chrysanthemum Indicumja, ’s a’ Catón szép képe Donáttól. – Gróf Pipsz Desőffy Gr. Sztáray Lórával mátkás. Estve felé Sophiet elhagyom, ’s haza hozom Susiet. Phigie egész nap igen jól viselte magát. De estve felé el kezde jajgatni, ’s szívszakadva kiáltozta a’ Mammánt. Igen sokára aludt-el. A’ Gróf nem láthatta szenvedését ’s az udvarra ment-le sétálni kínjában. Vacsoránál űltünk midőn felébrede. A’ Gróf megparancsolta, hogy a’ gyermeket hozzák-ki ’s ültessék mellénk. Általellenben űlt velem. Egészen elfogott a’ gondolat, hogy ha Sophie nem távol hanem a’ sírban volna, ’s így jajgatná Fizsi, mit fognék érezni. Könnyem lopva hullott-le szememből. – 29d. A’ Gróf Susieval eggyütt Szilvásra ment, megtekinteni Sophiet. Maradékom, a’ ki ezt olvasni fogja, érzékeny háladatosságot ’s szíves tiszteletet fog érzeni ennek a’ nagy embernek ’s jó atyának neve hallására. A’ legapróságosabb gondokig terjedett ki kegyessége, ’s Izsit nagy-atyai gyengeséggel kedvellette. Szomorú hírt hozott Sophieról, hogy éjjét igen kínos szenvedések köztt töltötte. 30dban a’ Lovászomat levéllel küldöttem Sophiehoz. Örvendetes válasszal jött vissza a’ Lovász. Meg van az a’ Sophie leveleinek gyűjteményében. – 31dikben Susieval eggyütt ismét általmentem Szilvásra. B. Splényi Náni, Özvegy Csörgő Pálné, karon fogva vitt a’ Ferdő Cabinett felé, a’ hol Sophie tartózkodott. Sophie! Sophie! kiálta; szabad e hozzád menni. Sophie ezt kiáltotta rá: das ist mein Kazinczy! ’s szaladt előmbe. Oh melly örömmel szoritjuk azt a’ kedvest mellyünkre, a’ kinek kínjai miatt szívünk döbögve vert, a’ kinek szenvedései az Elszakadhatás’ képét riasztották fel lelkünkben! Ismét eggy kosár cseresznyét vittem neki; az elsőt a’ Gróf által küldöttem. Sophie az éjjel igen jól aludt; tejét eggy gyermekkel szívatta-ki ’s azolta jobban van. Késő estve tértünk vissza, ’s általadtam Fizsinek az anyja csókját. Ma vettem a’ Sylvester Grammaticájának már tisztára nyomtatott Előbeszédjét Trattnertől.
Toldalékok Májushoz.
A’ Semlyéni Rector, Hőke József vala az, a’ ki által az Anyám nékem azt iratá, hogy néki többet ne írjak. Most mentegette magát a’ Rector, hogy elébe volt téve mit írjon, ’s kéntelen vala vele. De ne hidje a’ T. Úr mondá a’ Rector, hogy a’ T. Asszony olly nagyon haragszik a’ T. Urra mint mutatja.
Eggy valaki tüzeli az ollyas cselekedetekre. – 2.) Hallván a’ Rectortól, hogy a’ Pap, Csóka János, kérte az Anyámat, hogy azt a’ levelet ne küldené-el, megköszöntem, hogy azt cselekedte, a’ mit emberséges embernek cselekedni illett. A’ Pap csudálkozva értette, hogy Sophie és én hogyan fogadtatánk. Talán azt várja, úgymond, hogy a’ T. Úr a’ levél eránt szólljon vele. Azt feleltem, hogy nincs mit szóllanom, nem használ semmi Remonstratió; most a’ levélírást is megtiltotta: már tehát nem remonstrálgatok, hanem handlolok. Engem attól félteni nem kell, hogy az anyámat ingereljem, Józsit bántsam: de illő, hogy magamnak és az enyémeknek nyugtot szerezzek ’s fogok. – A’ Pap azt javaslotta, hogy ne vegyem fel az ollyas izeneteket, mint Jósié. Azt felelém neki, hogy nem csak az izenetet, de még a’ szemtől szembe való bántásokat is eltűrtem; azt tudja az anyám, ’s reménylem Jósi maga is csudálta, látván a’ gallérba-kapásból, hogy nem félénkségből hallgattam. De a’ szemtelen ember nem érti-meg az elnézést; ’s ebre dorong kell.
*Dékáni jegyzete: „Itt vége szakad a »diáriumnak«, de valószínű, hogy Kazinczy tovább folytatta. Ezt a folytatást azonban nem találtam meg. A közlő.”