Gróf Eszterházy Ferencz, a’ Cancellarius’ fija. 1789.
–––
József a’ Belgrádi háborúban elakadt. A’ katonaságnak nem vala életje. Parancsolatokat küldöze a’ Vgyéknek,
*Vgyé[..]ek, [Átírás.]
hogy a’ Nemesség vermeit, töltőházait tőrjék-fel, ’s hordják-el az életet. Ez sem használt. Octóberben eggy nevezetes sokat-ígérő parancsolat publicáltatott a’ Vgyéken, és e’ miatt a’ megtiltva lévő Gyűlések ismét tartattattak. Gr. E. F., ekkor Referendárius, Bécsből Pozsonyba ment, és ott hatalmasan perorált a’ Csász. Rendelései ellen. Ezt a’ sekrestyések béfútták a’ Császárnak. A’ Cs. bévárta a’ Cancellária űlésének rendes óráját, ’s akkor eggy Handbillétet küld FőCancellárius Pálffy Károlyhoz, megparancsolván az azt oda vivő Kamarásnak, hogy addig az űlésből el ne jöjjön, míg a’ czedula publicáltatik. Ebben Gr. E. casszáltatottnak hirdettetett. Pálffy és az egész Cancellaria in corpore mentek Eszterházyért esedezni, ’s kérték a’ Cst, hogy mind magára, mind familiájára, mind atyja’ emlékezetére tekintsen, ’s parancsolatját vonja vissza. Haszontalan vala a’ kérés, a’ Cs. megmaradt előbbi végezése mellett.
Én Novembernek elején Bécsbe mentem, ’s Referendarius Pászthory Sándornak büreaujában beszéllgettem ezzel a’ nagy-emberrel, midőn a’ büreau’ ajtaja nyílik, és eggy fekete atlasz bugyogójú, fejér strimflis, setét meggyszín posztó stikkeletlen lajblis és frakkos német fellépe. P. abba hagyta a’ beszédet, ’s kért hogy távozzak-el, ’s engemet megnevezett az idegennek, ’s azt nekem. Az ez a’ Gróf Eszterházy Ferencz vala. – Őtet le nem verte a’ Cassáltatás, sőt dicsőséget keresett szerencsétlenségében.
Ez a’ Gróf Eszterházy az újságok szerént 37 ezer léleknek volt Földes Ura akkor, mikor eggyik leánya
*eggyik <fia vagy> leánya
Gróf Zichy Károlynak fijával házasságba
*fijával <vagy leányával> házasságba
költ. Esett ez 1801 és 1803. köztt.