Orczy Miskolczon 1784. 21. Martii.
–––
Asztalnál velem francziáúl beszéllt, elég folyvást. Asztal után pedig Barcsay Abrahámnak verseit olvasgatta. Melly vétkem volt, hogy buzdításaira versbeli correspondentiára nem ereszkedtem vele. – „Ha a’ Haza eltapostatik, eladom minden jószágomat, ’s Helvetziában eggy kis kertet veszek.” –
Vay József csudálásra méltó bíztossággal szóllott a’ Mohácsi veszedelem legkissebb környűlállásai felől, mintha neki készűlt volna ezen beszéllgetésnek. Pedig a’ discursust más intézte oda, és így arra el nem készűlhetett.
*Pedig a’ discursust más intézte oda. [Beszúrás a sor alatt.]
A’ nagy atyám Bossányi Ferencz felől azt mondotta, hogy kedves paripázó pajtása volt.
Ezen négy lapot az ezen esztendőkben a’ nagy atyámhoz írt leveleimből írom ide. Azokat, halála után, író-asztalán találtam. –