Kedves Uram Bátyám,
nagy tekintetű Barátom!
A’ Kubínyi Gusztinak szólló Levelet általküldém, nem tudom ha még eddig kezéhez vette e? mert úgy volt, hogy a’ fürdőbe megyen. Különösen örvendek, hogy Uram Bátyám vele közelebbi ismeretséget szőtt, ’s olly bizodalomra ’s barátságra méltatta.
A’ Zempléniek hazafiúi buzgóságát örömmel értettem-meg. Nógrádban hasonló lélek lehell. Minekünk a’ mult hó 10-dikén Nagy. Mélt. Fő Ispánunk Ő Excellentiája Előlűlése alatt nevezetes Gyűlésünk volt. Azon Nádor Ispán N. Ő. Cs. Kir. Fő Hségének egy igen gyönyörű Levele vétetett-fel, mellyben a’ Felség’ legfelsőbb kívánságainak tellyesítésére serkentettünk. De minthogy a’ környűletek, ’s az indító okok, mellyektől eddig vezéreltettünk, nem változtak, a’ régi, az az a’ negativa mellett maradni kénytelenítettünk. Fő Ispánunk mind a’ mellett igen víg kedvű volt. Az egybegyűlt Rendeket gazdagon megvendégelte, ’s a’ mi hazafiúi érzésű szép lelkét leginkább festi, a’ Tábla felett nekem különösen meghagyta: hogy Sebestyén Lászlónak mint Pope ’s Delille’ Munkáji nagy érdemű fordítójának egészségéért innám, a’ mit én azonnal a’ legnagyobb készséggel, ’s gyönyörűséggel tellyesítettem. Ugyan ez alkalommal a’ Tekintetes Rendek az én egészségemért
kétszer ittanak, melly megtiszteltetés a’ Fő Ispánon kívűl senkivel sem történt. Ez eléggé bizonyítja, hogy Megyénkben a’ Nemzeti Literatúrának több kedvellőji találkoznak, kik annak előmozdítójit gyujtani, ’s serkenteni kívánják. A’ magyar nyelv itt igen nagy tekintetben áll. Mindenek magyarúl folynak, ’s a’ Jegyzői Hivatal olly utasítást nyert, hogy semminemű esedezést, ha csak hazai anyanyelven feltéve nincsen el ne fogadjon. Még a’ Mester-Emberek is midőn contójikat elassignáltatni kérik, azokat magyar nyelven előterjeszteni kénytelenítetnek. A’ Nagy Mélt. M. K. Helytartó Tanáccsal
*Tanaccsal [Emendálva.]
e’ részről sok harczaink vannak; de ezen Nemes Megye egész méltósággal tudja a’ maga tekintetét fenntartani.
Igaznak e’ napokban vevém Levelét, mellyben írja hogy Hébéje folytattani fog. Ezt annál örömessebb értettem meg, mivel az a’ hír kezde szárnyallni: hogy ezen derék folyóírásunk elakad. Czímképe Mária Therézia leend, mellynek életírását Uram Bátyámtól várja. Gróf Mailáth Jánostól egy gyönyörű Novellát nyer; Erdélyből is némelly jelesebb Darabokat. Én álnév alatt e’ következendőket küldém neki:
A’ Hazug Phillisz. Lessing után;
a’ Békűlés’ Előjátékai szinte az után.
Klotild. ’s
Ondra*[Bizonytalan olvasat.]
eredeti epigrammák Lessing szellemében, ’s manierjában. A’ magam saját neve alatt pedig a’ következendőket:
Ilka, ’s Zalán Románc.
A’ kedves Táj. Ráday nemű Vers.
Az elkésett Ámor. Anákreoni Vers.
Eredeti mesék prózában.
Az Erdélyi Levelek megjelenését ohajtva várom. A’ Marczibányi Nemzetség’ Jutalomtételét ez esztendőre nézve bizonyosan Uram Bátyám fogja megnyerni, ’s méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ezen hazafiúi megtiszteltetésből származandó örömeiben senki szívesebb részt venni nem fog, mint a’ ki változhatatlan tisztelettel marad
Erdő Tartsán Júl. 3.kán 1823.
örök barátja
Aloyz.