Somogy Vármegyei Táblabíró Szent-Mártoni Radó Sándor Úrhoz.
(par Lepsény à
Balhás).
Széphalom, Januar. 7d. 1814.
Most vala örömöm venni a’ Tek. Úr levelét és ajándékát, csalhatatlan jelét széplelkűségének ’s megbecsűlhetetlen jóságának. Fogadja-el érettek a’ T. Úr a’ legszívesebb köszönetet. – A’
Mondolat előttem egészen újság volt, valamint becsűletes neve Csinálójának. Nem mondhatnám hogy a’ benne talált marhaságokon nagy gyönyörűségemet találtam volna: de bizony nyugodalmamat meg nem zavarta; – olly formán vettem azt, mint utolsó Dietánkon vehette a’ Szathmár Vármegyei Vice Ispán
*Ispan [Az ékezethiba emendálva.]
és Követ Isaak Samuel Úr, kit minden tiszteletre méltó embernek ismer, mindőn őtet valamelly vad gyerkőcze a’ maga sületlen verseiben szamárnak titulázta. – Eggy szamarat festeni, ’s az azon ülő’ felibe Péter vagy Pál nevet írni – ennek ’s amannak munkájiból
minden értelem és
minden elérthető czélzás nélkül kiszedegetni a’ szókat ’s szóllásokat, ’s azokból eggy Centót szővni – arra nem kell ész, arra valami egyéb kell mint ész.
Somogyi Gedeon (– Veszprém Vármegyei Esküdt –) ellensége az új szóknak ’s szóllásoknak. Én azt tartom, hogy új szókra ’s szóllásokra szükségünk vagyon, ’s a’ Dayka Gábor’ életében elő adtam okaimat, felhordván a’ mit Horátz és Cicero ’s Mitscherlich és Terentius ’s a’ Debr. Grammatica mondanak. Eggy Irónk sincs a’ jobbak közzül a’ ki más értelemben legyen. Kisfaludy, a’ ki miatt Somogyi Gedeon harczol, szint úgy vétkes ebben mint Virág, Kis, Berzsenyi, és a’ kit Somogyi Gedeon bizonyosan feljebb fog a’ most megnevezett háromnál becsűlni – Csokonaynk. Miért bánt tehát csak engemet és Berzsenyit? Oh, az énelőttem nem titok! Huic uni multos Marios inesse.
Berzsenyinek öklelő Hajdúja lap 83. a’ vakmerő gyermeket arra ragadja hogy Büffonhoz és Blumenbachhoz tegyen eggy felkiáltást. – Ti (ugymond) még ezt a’ szarvas-marhák közzül kifelejtettétek. – Somogyi Gedeon azt hiszi hogy öklelni nem teszen egyebet mint türkölni. Berzsenyi tudta hogy öklelni annyit teszen az eredeti értelemben mint ököllel (karral, kézzel, marokkal) dolgozni, bántani.
Engem lap 44 arra tanít hogy a’ ha particulát máshova kellett volna tennem, ’s az az articulust nem kellett volna elhagynom az egérke előtt. – ’S feltegyek e én az olly emberrel a’ ki meg sem sejdíti hogy az miért van épen úgy téve?
’S az a Brekeke leghátúl!
Somogyi Gedeon sokat nem tud; nem csak azt is hogy eszesen játszani a’ dévajkodót felette komoly munka.
A’ Tek. Úr’ jósága háláúl kívánhatta tőlem hogy ezeket el mondjam. Somogyi Gedeonhoz én magamat tenni nem fogom.
Engedje meg a’ T. Ur hogy ezután úgy tekinthessem mint barátomat. Maradok hív tisztelettel