[A nyomtatott szövegrész dőlttel.]
Tekéntetes Ur!
Arra intenek a’ régi történetek, hogy Nemzetünk maga fenmaradásáról gondoskodjék. Ezt kezdették tellyesíteni Országunk Követei, midőn az utólsó Gyűlésben a’ Magyar Nyelv kiterjesztetését eszközlötték. E’ Törvény a’ Nemzet állandósága, és dicsősége fundamentomát újonnan megvetette.
Vallyon Hazafinak tarthatja-é az magát, ki ezen Törvény tellyesítésén nem iparkodik? A’ nyelv Nemzeti létünket fentartja, a’ szíveket egyesíti, a’ tudományokat terjeszti, és ennek gyarapításán ne igyekezzünk? Nem a’ vak erő, hanem az ész vezeti most az Országok szerentséjét; lehet-é tehát magunk, és törvényes Alkotmányunk őnként való felszánása nélkűl az ész kintseinek, a’ Tudományoknak, bizonyos eszközét a’ köz nyelvet nem mívelni? Déli és Éjszaki nagy Nemzetek kapnak nyelvünkön; Bétsben Austria fő városában nyilván tanítatik; nem volna-é tehát Hazaárúlás, ha mi itthon a’ Magyar Nyelvnek tenyésztetésére szolgáló legkissebb alkalmatosságot is elmúlatnánk?
El nem felejtheti azt a’ Magyar, hogy uralkodó Nemzet. Ezt nyelvének felemeltetésével mások előtt leginkább megbizonyíthatja. Azért nem kételkedhetünk, hogy valaki Magyarnak, valaki Koronánk tagjának tartja magát, az a’ nyelv elterjesztésén és gyarapításán tellyes erővel fog munkálkodni. Illy meggyőződés vett engem a’ Hazai Tudósításoknak elintézésökre, mellynek kihirdetését azon alázatos kérésemmel bátorkodom a’ Tekéntetes Urnak elejébe terjeszteni, hogy most ezen szándékomat más Hazafiakkal is megismértetni; jövendőre pedig minden figyelmetességet érdemlő történeteket vélem közöltetni méltóztassék.
Az előrefizetés Junius végéig vagy nálam, vagy a’ Pósta Tiszteknél megeshetik. Ha pedig ezek legkissebb kifogással élnének, arra kérem az Érdemes Olvasókat, hogy akadályaikról engem tudósítani ne terheltessenek. Ki mély tisztelettel vagyok
a’ Tekéntetes Úrnak
Pesten 1-ső Májusban
1806.
alázatos szolgája
KULTSÁR ISTVÁN.
az Ékesenszóllásnak néhai Tanítója.
[A borítéklapon az ép piros pecsét felett a címzés Kultsár kézírásával:]
Tekéntetes Úr
Kazinczi Ferencz Úrnak.
par Debreczen
Ér-Semjén.