Pozsony, 1826. október 21.
Önnek küldött könyvem, az ígért Magyar versek, melynek megjelenése a kiadó hanyagságából 4 évvel elhúzódott. Már régi vágyam, hogy megküldjem Önnek, egyrészt a régi barátság okán, másrészt mert néhány szép ékességét Önnek köszönheti, csak eddig hiányzott hozzá a jó alkalom, de most unokatestvérem, Majláth Tóni volt olyan jó és a csomagocskát útjára indította, s most már csak meg kell érkeznie Önhöz. Fogadja olyan szívesen e művet, amilyen barátsággal küldöm, úgy a fogadtatása a lehető legjobb lesz, amelyben csak része lehet. A történeti bevezetőben van egy s más, amit most már talán nem mondanék, minthogy Verseghi meghalt, s egy halott nem tud védekezni, de mint mondtam, öt évvel ezelőtt írtam mindezt. Himfiről némiképp másként vélekedem, mint ahogyan Ön híres, s joggal híres recenziójában. Írja meg minderről a véleményét, nagyon lekötelezne. Három nap múlva Pestre utazom, legyen olyan jó és válaszát oda címezze, ezzel a felirattal: gróf Batthyány Imre leveleivel együtt leadni. A könyvben a címlap mellett két kis adalékot talál facsimile-gyűjteményéhez 1/Alexander Ypsilanti herceg bilétáját 2) István herceg és Hermina hercegné, a főherceg nádor gyermekeinek kéziratait. – Az elsővel kapcsolatban meg kell jegyeznem Önnek, hogy voltaképp nem szabadna tudni, hogy Ypsilanti az osztrák monarchiában tartózkodik, kérem tehát, hogy a lapot tegye be gyűjteményébe és másra ne használja fel. No 2 a főhercegi gyermekektől kaptam, amint azt a hátoldalán megjegyeztem.
Most egy nagy művön dolgozom: népünk története három kötetben a honfoglalástól Mohácsig. Az első kötet már a cenzúrán van, a második félig kész, a teljes mű jövő húsvétig elkészül. Éljen olyan boldogúl, ahogyan kívánom, és ha eszébe jutok, mint barátjára gondoljon rám.