Én nagyon félek hogy leveleim mellyeket a’ Tekintetes Urhoz irok, el vesznek: miért kell valami ollyannak állani elő a’ mi engem a’ Tekintetes Úrtól meg fosszon? De a’ Tekintetes Úr bizonyoson nem fogta nékem meg sokallani azon bóldogabb pillantatokat mellyekben hozzám irt sorait olvasni szerencsém vólt. Minap a’ mi Collegiumunk törvényjeinek két articulusát küldöttem el a’ Tekintetes Ur parancsolatjára, ha azokat a’ Tekintetes Úr nem vette kötelességemnek fogom tartani hogy ismét meg küldjem.
Még csak eggynehány napja hogy Debreczenben eggy illy czímü könyv jött ki Magyar Grammatika melly főképpenn a’ Deák nyelv tanúlására készűlő Magyar Gyermekek számára iródott. Debreczenben. Nyomtatta Csáthy György: 1808. – Az előbeszédje még 1807. Septemberben iródott. A’ munka csak hét árkus, ’s ugy szóllván nem egyéb a’ Régi Grammatica extractusánál. Valóban nagy figyelmet a’ Grammaticusok előtt sem érdemel, azért csak némelly jegyzéseket szabad legyen nekem a’ Tekintetes Urral, ha talán még róla nem hallhatott, felöle fel kűldeni.
Az Iró neve nincs ki téve,
*téve. [th. emend.]
nekem bizonyosnak mondották hogy az Superint[endens]. Benedek Mihály Úr vólt. Három reszből áll – A’ Magyar szók helyes le irásáról – A’ Magyar szóknak tulajdonságiról, és változásiról – A’ magyar szóknak a’ Beszédben való eggybeszerkesztetésének módjáról. Leg végűl a’ Mester szók magyarázatja van. Nekem
*Nekem [jav.]
ugy tetszik mintha a’ Mesterszó-terminust a’ régi Grammatica a’ többekkel eggyütt vádolta vólna, bizonyoson nem tudom, de külömben Debreczen nem idegen az új terminusok csinálásától. Eggy példa már ezt meg mutatta, ’s nem telik bele sok idő hogy ismét új technicus terminusok fogják Debreczenből Magyar Országot el árasztani. A’ Barátnéra nézve meg sem szelídűlt meg a’ Grammaticus, meg tetszik ez a’ 21. oldalból: – Királyné, Biróné, Szakátsné s’ a’ t’. azoknak Feleségeit jelentik – Szakátsné, Mosóné
*jav. e.: mosóné
tehát, ezek helyett Szakáts aszszony, Mosó Aszszony Németes. – Azon Archaismus mellyről a’ Sylvester 40 old. van szó ezen grammaticában is fel találtatik. A’ 104. oldala ezen Grammaticanak bizonyos dólgot juttat eszembe. Ott e’ mondódik hogy igy szóllunk igazán Ló lába, Ökör szarva, nem pedig igy Lónak lába stbb. Erdelyben nem szerették a’ Marmontel előtt ezt: Kazinczynak forditott – irásai. Mert azt mondták hogy a’ Nak-nak el kellett vólna maradni. Ezen Crisiske, bizonyoson hiszem, hogy eggy Zilahi főtől kerűlt ki
é vocalison levelez, ’s verbum nélkűl ir! Az illyen Napkeleti fejektől én irtódzom. Még eggy jegyzést, mellyet ezen esztendő elején irtam fel jegyző könyvembe, meg nem álhatom hogy a’ Tekintetes Urral ne közöljek. Eggy idevaló Túdós azt vítatta hogy a’ Rege nem jó szó. Ő, azt mondta, felette sok régi könyvet olvasott fel, ’s még is alig találta azt eggyben, vagy kettőben, tehát az usus ellen van. Más az hogy a’ Thema Reg, és igy a’ pluralisnak nem Regék-nek, hanem Regek-nek kellene lenni, tehát az Analogia ellen is van. Ezen jegyzések, ha szinte unalmasok is, méltóztasson azért a’ Tekintetes Úr nekem meg engedni, most úgy is Grammaticárol volt a’ szó. Szabad e reményleni,
*reménylen<..>[f.í.: i]
hogy engem a’ Tekintetes Úr gratiájában meg tartani méltóztatni fog, ki forró tisztelettel maradok
Kőlcsey Ferencz.