Sz. 1808. szeptember 7-én.
Legdrágább Barátom!
Tegnapi levelemet még a kezemben tartom. Felbontom, hogy vele adjam Sylvesteremet is. Lapozza át, és olvassa figyelmesen az előbeszédeimet és magyarázataimat. A 137. oldalt és egy másikat újranyomtatták. Ezt a két lapot postán küldöm az első előbeszéddel együtt, amely az itt található cím előtt fog helyet kapni. Nagyon lekötelezne, ha recenzeálná ezt a művet. Nem magasztalásra, csodálatra kérem, emiatt úgyis szégyenkeznék: csak az itt olvashatók nagyon részletes, szinte aprólékos kifejtésére azért, hogy Istitórisnak kedve támadjon kinyomtatni a következő köteteket is. Ne feledkezzen meg szót ejteni az elöl álló képről. A férfi jó ember volt; és több is annál! teszem hozzá Claudiusszal. Ezekben az időkben, amikor feléled Magyarországon a filológiai tudomány, bizonyosan érdemes újra elővenni Sylvester Grammatikáját, amely az egyetlen Sinai-féle példány kivételével elveszett. Érdemes elolvasni Szombathy hozzám írt levelét is a 171−178. oldalakon, és olykor-olykor észre fogja venni, hogyan fáradozom Igaz magjainak tanquam aliud agendo elhintésén. – Különösen azt szeretném tudni, amit a Varjas dala elé helyezett Előbeszédről [gondol].
Az arabeszk rajzolat a Sylvester-mű címlapján a másolatom alapján készült. Ezt ceruza nélkül, szabadkézzel másoltam le az újszigeti kiadásból, és Trattner bennehagyta a rajzot anélkül, hogy egy szót is szólt volna nekem. Nem volt szükség nagy művészetre: ugyanakkor mégis örülök, hogy a rajzolásban szereztem annyi készséget, hogy képes vagyok erre. Más rá se pillantana ezekere az arabeszkekre, ez abból is látszik, hogy Weszprémy észre se vette rajta Nádasdy Tamás és Kanizsay Orsolya pecsétjeit és címereit.
Elképzelhető, hogy művem néhol még egyenlőtlen, még toldozgattam (megterhelve) a legkülönbözőbb előásott értesülésekkel, így hát azzal ámítom magam, hogy nagyon is jogos igényt tarthatok a közönség hálájára.
A következő kötetben az itt-ott már kinyomtatot legrégebbi magyar nyelvemlékeket akarom bemutatni – Leonardo Aretino Attiláját, aztán az Iudicium de Cometat [ʼa Vélemény az üstökösrőlʼ-t] 1468-ból. – Az első magyar kalendáriumot, adalékokat akarok szállítani Virág művéhez a görög versmértékben verselő régi magyar költőktől, és beszélni akarok három rézmetszetről (I. Rákóczy György összejövetele Svédország királyával), és a sort Sándor Leopold nádor sírfeliratának Teleki Domonkos készítette fordítása zárja, a sírfeliratot Birkenstock tanácsos szerezte. –
_____________________________
A Morgenblatt für gebildete Stände-ben Adelung Mithridateséről esik szó. Ebben az Ön neve is előjön (Tudja, miért).
Üdv!
Az előbeszédet és a hiányzó két lapot postán kapja meg tőlem Pestről.