Kazinczy Ferenc összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

Vakmerőséggel fogok talán vádoltatni, hogy én, esmeretlen ifjú bátorkodom az Orcziak ’s Rádaiak barátját fontosabb dólgai közt meg háboritani, de szabad leszsz talán reménylenem hogy nem fog a’ Tekintetes Úr eggy ’s két szempillantást tőlem sajnálani.

Olvasvánn a’ Hazai Tudósitásokbann a’ M[agyar]. Ország régi Mappáiról való tudós vetélkedéseket figyelmesebb lettem erre a’ tárgyra, ’s ezen vetélkedéseknek gyümőlcse ezen kis tudósitás mellyet nem mertem az egészsz Magyar Tudósság elébe adni, hanem csak a’ Tttes Urnak bátorkodom azt bé mutatni, mivel azon tisztelet mellyel a’ T. Úr eránt viseltetem ollyannak teszi én előttem a’ T. Urat mint a’ millyen valósággal, a’ ki t. i. a’ nalánál sokkal kissebbet sem fogja ki nevetni, meg útálni.

Ezen gondolat bátoritott engem arra, hogy a’ T. Ur előtt a’ M[agyar]. Ország régi Mappáiról való itéletemet ki mondani bátorkodjam. Nem szóllok a’ Münster Abroszáról, hanem csak a T. Urtól úgy nevezett Pataki Abroszról, és az Orteliusbann lévő Descriptio Hungariae-ról. Müller Ur azt mondja hogy mivel Ortelius Theatruma 1573-ba jött ki a’ Henricpetri typusa pedig az 1577 eszt. emliti tehát amaz, ennél régibb. De mindenik Abroszt Lazius készitette azombann mind a’ 1573dik, mind az 1577dik ollyan esztendő mellybenn már Lazius nem élt, azt kell hát ki keresnűnk hogy mindeniket mikor készitette, és adta ki Lazius, ’s ha ezt ki keressük meg leszsz óldva a csomó. Hogy mindenik Abrosz Lazius valamelly könyve mellé készűlt bizonyosnak tartom, ’s az Orteliusbann lévő Abrosz melly könyv mellé készült azt bizonyosonn is tudom, a’ Patakit ki találhatom.

A’ mi tehát az elsőt illeti, annak titulusa ez: Descriptio Hungariae W. Lazio auctore, igy van ez fel téve az Ungrisches Magazin 393 óldalánn is az első Kötet Negyedik darabjába. De nem sokkal ez előtt meg fordulvánn kezemen Fréhernek Theatrum Virorum eruditione clarorum nevü munkája, hol ez a’ titulus úgy emlitődik mint Lazius valamelly Könyvének czimje, még^* akkor gondolkoztam felőle ha az Orteliusbann lévő Abrosz nem ehez a’ munkához készült é? ’s meg sem csalatkoztam. Mert történetből akadvánn kezembe Khauz Florian, Constantin Ferencz Versuch einer Geschichte der Oesterreichischen Gelehrten nevü munkája mellybenn Laziusnak tudtomra leg tökélletesebb biographiáját lehet találni ott a’ 169 óld. a’ VIII szám alatt szóról szóra ezeket találtam. Ich zeige gleich anfangs an, das ich diese Numer dem H[err]n. v[on]. Schwandner zu danken habe. azutánn a’ Lazius könyve titulussát mondja meg: Des Khönigreichs Hungern sampt seinen eingeleibten landen Grundtliche, Vnnd Wahrhafftige Chorographica Beschreibung. Wien beÿ Michael Zimmermánn 1556 in 8^o. azutánn: Lazius schreibt sie Erzherzog Karln v. Oesterreich zu und machet gleich im Eingange Meldung, das ihm von dessen Herrn Vater Kaiser Ferdinanden dem ersten, eine Chorographiam des Khönigreichs Hungern zu stellen befohlen, und darzu die erfahrnesten leuthe zu hilf wären gestellet worden. Die vom Lazius verfertigte Mappam Hungariae selbst worauf diese Beschreibung gerichtet worden, findet Man in des Abraham Ortelius Theatro Orbis terrarum ed. Antwerp. 1573.

És igy az Orteliusba lévő Abrosza Laziusnak leg alább is 1556 eszt. készűlt. Innen mérvénn tehát ennek régiségét mellyik fog már régibb lenni? ez é, vagy a’ Pataki? Én igen eggy ideüeknek tartom őket. Okaim ezek. Ha a’ Pataki Abroszonn nyilvánn ki van téve az 1556 eszt. és ha az az 1556diki háború piaczot adja elő úgy akkor tájba is kellett neki készűlni. Tudom ugyan hogy azt mondja a’ T. Ur, hogy azonn a’ tájonn a’ Mohácsi veszedelem előtt, és ólta szűntelen lángolt a’ háború, és igy azt a’ táblát Laziusnak nem kellett éppenn az 1556dik esztendő miatt metszetni. De szabad legyen erre azt mondanom hogy van Laziusnak eggy kis Munkája: Rerum Contra turcas in Pannonia, ad Baboczam, & Szigethum a. 1556 gestarum narratio – nem lehet é hogy a’ Pataki Abrosz e’ mellé készűlt? mert hogy a’ Laziusnak nem a’ de rebus Wiennensibus irt munkája mellé készűlt azt merném állitani mert a’ nem I. Ferdinánd Uralkodása, ’s hadakozásai felől van irva, a’ mint a’ Czimje is Mutatja. Vienna Austriae. Rerum Wiennensium Commentarii in. 4 libros distincti, in quibus celeberrimae illius Austriae civitatis exordia, vetustas, nobilitas, magistratus, familiaeque ad plenum /: quod aiunt :/ traduntur. Basil. 1546. E’ Laziusnak leg első munkája.

Ezek azok mellyeket a’ T. Urnak tudtára adni akartam, mellyek noha kevés figyelmet érdemelnek is, örűlök még is hogy most leg alább eggy fontosnak látszó dologgal álhattam a’ T. Úr elébe mellyet másként cselekedni nem bátorkodtam vólna. Örűlök, bár tudom hogy ez egynehány sor nem fogja a’ T. Urat eggy Ifjúra figyelmetessé tenni, bár leg kissebb reménységem sincs hogy azt el érhessem a’ mit némünémüképpenn czélomnak tettem vólt. Meg vallom ugyan is, hogy irigylem eggy olly ifjunak sorsát mint Vitéz vólt a’ ki eggy K[azincz]–ÿt, nyerhetett ifjúságábann vezérűl.

De ki az a’ ki illy maga hitséggel bátorkodik olly valami utánn ásitozni a’ mit csak a’ szerencsésebb születésüek nyerhetnek meg? – Szabad é reménylenem hogy egy kis viszsza emlékeztetés utánn reá fog a’ T. Úr esmerni eggy olly ifjúra ki talán valaha vólt olly szerencsés^* hogy a’ T. Úrtól esmertetett, vagy leg alább annak annyára, ki életébenn a’ Kazinczÿ N[eme]s ház esmeretségével dicskedett, Bölöni Agnesre? De szinte hét esztendeje már hogy ő a’ sirba fekszik ’s gyermekének nem vólt többé alkalmatossága hogy a’ T. Urtól közelebbről meg esmertessen.

De mit is vágyakodom én arra? Inkább ha hibás vólt tudósitásom bocsánatot, ’s meg igazittatást instálok, a’ ki magam kegyes gratiájába ajánlvánn vagyok

A’ Tekintetes Urnak