HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Kazinczy Ferenc összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Csokonai Vitéz Mihály – Kazinczy Ferencnek
Debrecen, 1804. június 14.
Debretzen. Jun. 14d. 1804.

Tekintetes Úr!

A’ Dorottyáról tett ítéletre akárki is rá esmér, hogy annak fő okát, nem én bennem, hanem a’ Tekintetes Úrban kell feltalálni. Mégis köszönöm; mert, ha én azt egész mivoltában nem hihetem is, bátorságot ád nékem, ’s talán ezen*
ezen azt-ból javítva.
a’ háránték úton hasznomra válik. – Azt az egyet említem Dorottya felől tsak, hogy az a’ Censura miatt, vagyis inkább a’ Correctura által, nagyon megrontsoltatott, ’s még sokkal jobban disjecti membra poëtae, mint a’ Rhédeyném…
Kűldök belőle ezen ember által 20 Explárt; mellynek 10-ét az Erdély’ számára bépakoltt 100 Explárból vevém ki. Ha sok lesz: a’ Váradi Uraságok között eloszlik; ha pedig onnan is kimarad, Tiszt. Takáts Károly Uram kezéhez veszi. – Van benne egy Exemplum Hollandiai papiroson.
Dr. Főldynek minden Munkáját még tavaly tavasszal megkértem az Özvegyétől Gróf Szécsényi Ő Excja számára pénzen; de azt a’ trepida Zelotypiát, a’ mellyet a’ Vén Annya, férjének Dr. Veszpréminek írási ’s könyvei eránt praktizál, ő is bészíván, tőle által nem vehettem. Hogy azután az Egek, vagyis Önnön magam, igazítani kezdettem a’ Financiámon, legalább a’ literarián, kértem a’ magam számára, olly tzéllal, hogy azokat az Irónak Életével és Karakterével kiadom: de az is mind az asszony gyengesége miatt, mind azért, hogy én az Ollyakkal bánni nem tudok, vagyis tudni nem szeretek, füstbe ment. A’ Tek. Úr’ intése ismét felébresztette bennem a’ kívánságot, és kész leszek minden lenni az Özvegy körűl – még Stutzer is! Gott bewahr! – tsak az Irásokat, mellyek jó renddel vagynak leírva, és közöttök találtatik Főldinek,*
találtatik <a> Főldinek
a’ maga halálos ágyába saját kezével írott kis Biographiája is, kezemhez keríthessem*
kezemhez <ve> keríthessem
.
Zrinyinek nyomtatott Ex[em]plumát még eddig nem keríthettem, és tsak egy hűséges Apographummal élek. Régi tzélom már nékem Ennek kiadása, egyidős az Árpád felől való gondolatommal. Mikor Csurgóról haza útaztam örökös privatusság’ votuma alatt, Szigetvár felé kerűltem, és a’ Nemes lelkű Festetits Lajosnál 2 napot tőltöttem, hogy tzélomhoz képest ennek a’ ditsőséges Magyar Epopoeiának*
Epopoeiának Az op olvashatatlan betűkből javítva.
Scenáját öszvejárhassam. El is mentem a’ Várhoz, a’ tábor’ helyéhez, a’ Szulimán tábori Rezidentziájához az Uraság’ kotsiján, a’ ki azt is megígérte, hogy a’ Szigeti Parochiale Templomnak*
Templomnak Az n b-ből javítva.
(Török Moschée volt) hemisphaerica Cuppoláján lévő pompás*
pompás Sor fölötti betoldás.
festést, melly a’ Zriniás foglalatját adja elő, a’ könyv elibe lerajzoltatja. Ennél még többet ajánlott Gróf Festetits György Ő Nga, a’ ki a’ Hérós Zrininek, ’s a’ Poéta Zrininek valoságos képeket, mellyek a’ Csáktornyai Várban in Origináli megvannak, számomra megígérte. E’ szerént, ha az én szándékom szerént az említett Epopoeia, egy Critica Dissertatióval, az Epopoeiának fundamentomával és Précis-ével, az Iró életével (kivált Sacy szerént); az Originalis verses Textussal és a’ mellé tejendő*
mellé<tte lévő> tejendő Az ékezet utólag pótolva.
Prosás Metaphrasissal*
Metaphrasissal Az iss olvashatatlan betűkből javítva.
, historico-aestheticus Commentariussal, és Személlyeket ’s dolgokat béfoglaló kettős Indexel nyomtatódik ki; ’s annál fogva két jó Kötetre terjed: igen szép lesz az 1ő Kötet elött a’ hérós Zrínyi Képe, a’ Szigetvári Templombéli Historiás képpel, a’ 2k Kötet előtt pedig a’ poéta-hérós Zrinyié, a’ Sz: Ilonai erdőben lévő és még ma is épen álló keserves monumentummal, ’s a’ t. – De ez az én Nagy Ideám, tsak akkor indúlhat meg, – 5 esztendőtől-fogva tartó plánumom után, – mikor Árpádhoz kezdhetek, azaz, mikor kiadván egymás után apród Darabjaimat, Epicus Circulusomba belé lépek. A’ Censurák’ és Typographiák’ lassúsága esztendőket lopa el tőlem közelebb is.
Most Szombatra várom a’ Salétrom Tisztet, Kassai Szenátor Fülöp Úrtól, a’ Lillám felől való válasszal. Nem tudom, mi jön.
A’ Lillán kivűl lévő Ódáim 2 könyvben mellyek egyvelgesek, most érkeztek le a’ Censuráról, ’s azokra írok egy Dedicatiót B. Ortzi László Ő Excjához (mit ítél az Úr?) egy Praefatiót a’ Volksliedekről ’s azoknak külömböző Natióknál való Karakteréről ’s Mustráiról, és szűkséges Jegyzéseket.
Az Anákreoni Ódáimra legbővebb Commentariust írtam, hogy Massájok legyen: de Hafiz és a’ Persai dolgok miatt ezt mind ez ideig el nem végezhettem, mert tökélletes a’ Revitzki Specimen Poëseos Persicae-ja miatt nem lehet, ezt pedig sem költsön nem kaphattam, sem pénzemért, noha mind a’ Pesti mind a’ Bétsi könyves és Antiquarius boltokat öszvekerestettem. Mái napon írtam éppen Gróf zécsényiS Ő Excjának, instálván, hogy penes Reversales egy holnapra adassa ki a’ Na[ti]onalis B[iblio]thékajából.
Most extrahálom közelébb ezt a’ kis Dissertatiómat, melly-nek tzímje: Rövid Kritikai Rajzolatja egy nagy Magyar Epopoeiának, mellynek neve, Árpád, vagy a Magyarok megtelepedése. Ezt még a’ jövő Hónapban in Extractu 2 árkusban ki szeretném adni, hogy addigis míg egész erővel belé foghatok, a’ hazabéli Tudósok’ javának ingyen megkűldözhetném, ’s felőle való Opiniójokat, Tanátsadásokat, tudósításokat és segedelmeket megnyerhetném. Ezenn én holtig akarok dolgozni, és e’ tzélra kuporgatni egy kis pénzt, hogy magamnak egy kis kertet, másfél*
kertet, <egy> másfél
szobát, és 10–12 historiai könyvet szerezhessek. Mert harmadévi Desolationk miatt, egyik sem lévén; írásaim szerte széllyel vagynak, leveleim, rendeletlenűl, válaszolatlanúl, gondolatim, planumim, elszilálva.
Ez okon késtem eddigis Daykával, mert egy darab írásimat 8-9 Zugolyból öszve keresni, 3-napi munkámba ’s 1-napi ebattázásba kerűl.
Mégis véghez viszek mindent ebbe a’ Hónapba; mert a’ béres Lakónkat elbotsátottam, ’s annak szobájába kőltözök, míg módom lesz a’ kis Kertre magamnak egy Rezidentziát (1 ½ szobát) gabalyíttatni. De ha minden 100 Rftra, a’ mi a’ jóltévő Szécsényi és Festetits familiától számomra jön, egy egy Kalvinista Butsúztató akad, mint a’ Czinderyné 100 ftjára, úgy sem pénzem sem kedvem nem lesz. – Külömben, bízni kell: nem méltó a’ felemelődésre, a’ ki tsüggedez!
Óhajtom, minél előbb a’ Sárándi vagy Pértsi Conscriptiót, (egyébütt Condescensióra barátim nintsenek) hogy szembe tisztelhessem a’ Tekintetes Urat. Ha az a’ tőlem legközelébb*
tőlem <kiada> legközelébb
kiadandó MStum, mellynek titulussa: Debretzen Kronikája, és Debretzeni Miscellák, a’ Purizáló által a’ héten elkészűltek vólna, magam is annak kedvéért Váradra fel menék vala. De már az halad 1 ½ hétig.