Az Úr levele és levelkéje hosszas választ kíván ugyan: de feleletem rövid lessz, mert indúlok
Váradra. Megjelenvén a’
Debreczeni examenen, szóval fogom megvinni a’ választ. Addig végye az Úr a’ legszívesbb köszönetemet a’
Daykám’ versei eránt tett kérés’ teljesítéséért.
Az
Aestheticai Jegyzések közzűl egynehánynak hasznát veszem a’ könyv’ hátúlján az Úrnak
szavaival és
személyében: de nékem leginkább a’ csorbák’ kifenésére vagyon szükségem. Azon igyekezzen az Úr addig, míg látásához szerencsém lessz. Kivált gyönyörű dalaiban ne szenvedjen-meg semmi mocskot, semmi fület-bántó rossz hangzást. – Abelárd alig ha
tilalmat nem kap; és így azon nem aggódom annyira. Noha azt is ráspoly alá kell fogni. – Ki szenvedné-meg p: o: az első lapon ezt:
Hol mentségét a’ szív etc.
az az szabad voltát. – ?
Félek, hogy az Úr a’ diftongusok eránt sanyarúan ítél. – Sőt Aba-újnak nem mondja azt senki. A’ második a az ú előtt elsuhan; és azt azon vidékeken a’ durva paraszt ajak is Ab’újnak, és soha nem Abaújnak, mondja. – Themistoclesen dolgozván jut eszembe, hogy eggy Olasz megdorgált, hogy a’ magyar szólláshoz szokott ajak a’ k-t igen keményen ejtette. E’ nevet nem így kell syllabizálni és kimondani:
The - misz - tok - les ; (Főldi éppen Tem.-nek mondta ’s írta volna; mint a’ Cháront Káron-nak,)
hanem The - mi - szto - cles. Még pedig úgy, hogy a szto rövid legyen, nem hosszú. –
Sulzernek Lexiconát ajándékban küldöm az Úrnak. Reá nagy szükségét gyanítom. Kedves könyve volt
Verseginek; és méltán. Csak hogy az
Aesthezist inkább a’ nagy példányokból kell meríteni, mint
didacticus kőnyvekből. – Batteuxmet
Szabó Lászlónak adtam (a’ ki Kufsteinban Octob. 10dikén 1795 holt-meg, sub N
o 9o). – Az én
Dégeni Anacreonomat
Főldinétől kérje az Ur, Eschenburgom pedig, ha eggy
Szirmay Kisasszonynál nincs,
Nagy Gábor kedves barátunknál van. – Gleimomat Aszód bírja használatlanúl.
Úgy hiszem, hogy nem lessz kedvetlen az Úr előtt, hogy a’ Sulzer’ homloklevelére két sort írtam. Az a’ könyvnek becsét nevelheti. – A’ 3dik tómus végében vasrozsdával írtam ezt
Chodowiecky – 342.
Kufsteinban és egyéb helyein szenvedésünknek nem bírván tintával és tollal. –
Valóban a’ Lakos dala igen szép. Annak is kellene a’ ráspoly. ’S azt én néki magának is megírtam.
Anacreonnak nem Sandrátból kell ki venni a’ képét. Imhol eggy valóban szép fej. Ezt a’ könyvet minden láthatja, a’ ki kőnyves képpel bánni tud. A’ Kufsteini Várban eggy Katona Tiszt belé cseppentette a’ levesét. Az illyennek nem kőnyv való a’ kezébe, hanem kapa.
Éljen az Ur szerencsésen, és engemet higyjen szívesen tisztelő barátjának