Olly kedves ajándékot adtál nékem, édes Barát! hogy azt még az Ellenségem kezéből is örömmel és gyönyörködve vettem vólna. Semmi sints darabodban a’ mit meg-változtatni óhajtanék ezen szótskán kívűl, pötzköli. és ámbár egészen érzem is melly szabadon fordítottad Horátiust, de azt is érzem eggy úttal hogy szabados meneteled sokkal kedvesebb mint a’ szerentsétlenűl, ’s félve tett szolgai követés. Nyiltt karral szaladok én mindenkor annak elibe, a’ ki nékem illy kintset hoz.
Eggy Kalvinista Prædicatornak mutattam tegnap dalodat. Minekelőtte még zsebemből ki vontam, lássuk, úgymond, miként tette-ki ezt Simplex munditiis? és meg nem elégedett fordításoddal. – Én tőle azt tudakoztam hogy ugyan azt mint tenné-ki prósában ’s – meg-békéltetém veled. De egyéberánt meg esmerte hogy bizony szép, valóban szép a’ Magyar is.
Ezen kedves ajándék helyjett, én Néked kedves barátságos
*bará[.]ságos [Átírás.]
szívű Dömém, eggy kis dalt adok. Regmetzről ide Biharba a’ Nagy Anyámhoz Bossányi Ferentznéhez jöttem-le. A’ napok tavaszi kedvességgel virradtak-fel,
*
[.]irradtak-fel, [Átírás.]
’s eggy helyt eggy bimbózni
*eggy <virítani> bimbózni
kezdő gyenge virág szálat láttam-meg; le-szakasztám, ’s ezzel a’ kis dallal küldém meg eggy Barátnémnak. Mi sat erit Dominæ si placuisse ferar. Mind azáltal ohajtanám hogy az olly kedvességű Barátimnak mint Döme és Dayka, tessék.
17dik Jan. vitetett-vissza Regmetzről Kassai Prof. Aszalay János Urnak kezéhez eggy hozzád utasított nyalábom. Ebben van az a’ frantzia könyvetske, a’ mellyet már eggyszer meg-küldöttem Strohmayernek hogy néked adassa-által; és még e’ mellett 31. példánya a’ Júlia Leveleinek Ovidiushoz. Szebben még magyar munka nem jött-ki. Én botsátottam közre Ellingernél. 11. nyomtatvány el-osztogatni való e’ szerint: 1. néked. 1. Gróf Szécsényi Ferencznek. 1. Herczeg Batthyányi Lajosnak Vas Vármegyei Fő Ispánnak. 1. Görög Demeternek. 1. Bartsainak. 1. Bárótzinak. 1. Szalai V. Ispán Spisits János Urnak. 1. B. Podmaniczkinak. 1. V. Canc. Gróf Telekinek. 1. Pászthorinak. 1. Orczy László Abaúji Fő Ispánnak. A’ húsz exemplar pedig p. 40. xr. el-adó. – Néked pedig első alkalmatossággal hogy a’ kiknek tetszik el-ajándékozhassad húsz nyomtatványt küldök ingyen, de tsak ivó
*tsak <nem> ivó
papirosra; mert hollandira tsak 100. nyomtattatott. A’ 40. húszast add a’ Landerer kezibe a’ hollandiaiakért.
Szaitzal Isten mentsen hogy viaskodjak!
*
[…]kodjak! [Átírás.]
Nem; azt soha sem fogom tenni, hanem valahol lehet és kell tsak ugyan rá nyomom a’ bélyeget – mert difficile est satyram non scribere.
Köszönöm Wéber Ur felől való tudósításaidat. Mondjad, hogy ő az az eggy a’ Magyar Typogr. közt, a’ kit
*a’ kik [Átírás.]
betsűlni kell; a’ többi mind ––– De tudósíts kérlek, a’ Heliconi Virágok felől is, és küldj példát ha tsak az első árkusból is.
Dayka igen jó darabkákat küldöz nékem. Kértem fordítsa azt Secundusból, a’ mire téged is kértelek: Languidus e dulci certamine etc. Meg küldé fordítását; de nem elégszem meg véle. Magam is hozzá fogtam, de ezzel sem lehet meg-elégedni. Hárman addig fogunk dolgozni rajta Édesem míg valahogy el sütjük. Imé itt van, a’ meddig kész!
Éjjeli hartzom után, Kedves, tikkadva feküdtem
Karjaid ált’ölelő szent szövevényi között.
Elfogya tápláló lélekzete számnak egészen
És el-aszott melyjem már tsak alíg pihegett
Már láttam Plutót, ’s a’ Styx vize kénköves habjait
És az öreg Révészt tsúnya ladikja farán.
Intett, indúltam, de te hirtelen értem eredvén
Éltet adó tsókod hűltt ajakomra nyomád
Basiolum quod me Stygia de valle reduxit,
Et jussit vacua currere nave senem.
Ah hazudok, nem igaz! nem ment el Charon üressen
Lelkemet a’ poklok mély fenekére vivé.
E’ testben eggy része lakik Lelkednek egészen
Et dilapsuros sustinet articulos.
Igyekezz édes Barátom ezt te is fordítani, hadd lássuk, mit tehetünk hárman.
Én ellensége a’ M. Társaságnak? Ójjon ettől az Isten. Semmit sem óhajtok szívesebben. Tsak annyiban nem akarok
*akar[..]k [Átírás.]
tagja lenni hogy Pesten lakjam, és fizetésből részt vonjak: de egyéb eránt kész vagyok azt fel dőjteni a’ ki fel-állhatásának utjában áll.
Wályi tehát tsakugyan Catholicus. Jó! bár tsak azt ne beszéllné hogy tudja hogy én is a’ leszek. Nem Barátom! én az maradok a’ mi születtem. Mert ki-lépésem azt mutatná hogy jobbnak tartom azt a’ mibe léptem annál a’ mit el-hagytam; vagy rossznak azt a’ miben meg maradni nem akartam. Azonban más miattam tsinálhatja a’ mit tetszik. Én sem Proselytust nem tsinálok, sem az azzá
*sem azzá [Beszúrás a sor felett.]
lenni akarót nem tartóztatom.
*tartóztatok. [Átírás.]
Nints betsesebb ajándéka az Egeknek a’ szabadságnál. – Nagy-Várad. Biharban, 22. Jan. 1791.