Kazinczy Ferenc összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

franczia General de Brigade; – Turinban capitulálván, 1799ben Kufsteinba hozattatott; 1800. Jún[ius] 30d. pedig (minekutána a’ francziák 29d. Jún[ius] Münchenbe bémentek,) velünk eggy hajón Linz felé indítatott ’s Budáig eggyütt jött. Onnan minket Munkácsra vittek, őtet Péterváradra vitték volna, de az első statión utólérte a’ Tistet, a’ ki vitte, a’ Staféta azon hirrel, hogy ő ranzionírozva vagyon.

48 eszt[en]dős ember volt 1800. Gyönyörű növésű ’s szép physionomiájú. Nem franczia étourdi, de az alacsony maga elfelejtéséig kedvellője az asszonyoknak. Culturája a’ legszebb Párizsi tónus szerént.

Ez 1797-ben elfogattatván Olasz Országban Gráczba vitetett. De fogságának 13dik napján imhol küldi Bonaparte a’ mi elfogott Generálisunkat Hohenzollert Alvinczihoz, ’s ír, hogy Fiorellát helyébe adassa-ki, mert annak a’ Pápa ellen kíván élni szolgálatjával,^* ’s Fiorella azonnal szabadon eresztetett. Ő vitte a’ had’ igazgatását a’ Pápa ellen, ’s midőn osztán a’ béke’ megkötéséhez fogtak, ő alkudozott. Ámbár franczia beszédén nagyon ki lehetett ismerni az Olaszt, ő még is mindég francziáúl beszéllt a’ Pápával (VI. Piussal). – Láttam erszényében azt a’ Seneca fejével ékes arany gyűrűt, a’ mellyet a’ Pápától ajándékban kapott. A’ fejér kaméén kívül nem volt rajta semmi kő, ’ meg nem foghattam, miért kellett néki épen a’ Seneca fejével ékeskedő gyűrűt kapni, hanemha annak emlékezetéért, hogy Seneca Corsicában volt számkivetésben. – Scientifisch nevelést ez az ember nem igen kapott; mert engem Tudósnak^* tartván, és mivel nevemet meg nem tanúlhatta, Msr Scavant^* nak nevezvén-el, (^* mint Chipault Szulyovszkyt Msr Grequenek) egynehány spanyol arany minetát mutata, mint régit,^* holott csak száz esztendősök sem voltak. – Nevezetes két szava: 1) Rokona lévén Bonaparténak egyszer megszóllítá: Mais Géneral hogy van az, hogy néked illy ifjúnak, sem asszony, sem múlatság, sem paripa, sem czifra cseléd nem kell; neked nincs semmi passziód. Bonaparte felele: „Nekem eggy hatalmas passzióm van, ’s az minden egyéb passióimat absorbeálja: Örökké kívánok élni a’ jók’ emlékezetekben.”^* – Ezt Fiorella az én jelenlétemben mondotta a’ bennünket vivő Tiszteknek. – 2) A mi Tisztjeink ingerkedtek vele, ’s azt mondák néki, eggy ebédünk felett Prágához egynehány mértföldnyire, hogy meglássa, Bonaparte még Franczia Királlyá tészi magát. – „Il seroit un homme ordinaire, felele franczia tűzzel Fiorella, si apres avoir fait tant de choses, il finiroit comme César.” –

Ő Generalissimus volt a’ Cisalpinusoknál, kiknek Nemzeti színjek a’ zöld vala, mint most is az. És még is ott csak a’ szolgálat’ orájin volt rajta a’ zöld kaputrok: különben mindég franczia uniformban járt. A’ Cisalpinusok ezen felakadtak: Hagyjátok-meg nékem az én kevélységemet, monda Fiorella; én nem arra vagyok kevély, hogy Cisalpínus Kormányzó,^* hanem arra, hogy franczia Gene[rális] vagyok. – Ő nem sokat tartott az Olasz vitézség felől. Száz franczia Asszonnyal, ugymondá a’ Milánóiaknak, meg merek támadni^* ezer Olaszt, ’s felelek róla, hogy megfutamtatom.

Az úton nem olvasott soha. – A’ mint hajónk Bécsbe ére, ’s a’ líneánál megállították, ’s Chipault a’ fedélre mászott, ’s velem magyaráztatta, micsoda épületek látszanak-ki oda, ő megfeddette Chipaultot, hogy jusson eszébe hogy franczia, maga beűlt a’ hajó orrába, hátat vetvén a’ Városnak, ’s Belisairt olvasta.

Budánál a’ Margit’ szigetében tétettünk-ki. Fő Hadnagy Bastendorff Zászlótartó Lohrmillert felküldé béjelenteni, hogy megérkeztünk, ’s várjuk a’ GeneralCommandó’ parancsolatját. Ez hozza a’ hírt, hogy ők visznek tovább is, de minket Munkácsra, a’ Generálist Péterváradra. – Ritkán láttam rettenetesbb fellobbanást, mint ekkor vala a’ Fiorelláé. Micsoda? ugymond, ’s így játszik a’ ti ….. Országlástok a’ Nemzetek’ jusaival? Hiszen én Turínban azt capituláltam, hogy Magyar Országra ne vigyenek. Azt hittem, hogy M[agyar] Orsz[ág] Sibiria ’s a’ Magyarok Russzok. Miolta ezt a hét szeretetre-méltó embert (1. Szulyovszky 2.) Szlávi Já[nos] 3.) Laczkovics László, 4.) Úza Pál. 5.) Hirgeist Fer[enc] 6.) Szmethanovics Károly 7.) én) ismerem, látom, hogy nagy megtévedésben voltam, ’s örűlök, hogy ide hoztak; látom a’ Magyar^* nem Német.^* De hát engem elvisznek jusque à la frontiére de Turquie? Várja! teszek jelentést róla. – Sorba csókolt, ’s ment. – Minket eggy órával későbben^* vittek által a’ Dunán. Még ott vala. Chipaultot csókolta-meg elébb, azután engem. Csókja rajtam a’ Budai várig csattant-fel. Szulyovszki ’s a’ többiek félre vonták magokat, mert a’ sok Budai ’s Pesti kocsik ott voltak.