Igy beszéllte ezt azon útunkban, mellyet Kufsteinból Prágáig és onnan Munkácsig 1800. Júl[iusban] és Aug[usztus]ban tettünk, 7dik Huszár Regementbeli franczia Oberster Chipault, azt vetvén hozzá, hogy ezt a’ Pápa maga is mosolyogva azon ebédnél beszéllette, a’ mellyet a’ Chipault felvigyázása alatt Piemontból Livornóig kísértetett Sardiniai Királynak és háza népének a’ Pápa (ha meg nem tévedek emlékezetemben, Pármában) adott. Ezen ebédnél annyira jelen volt ez a’ fiatal és gondolatlan tüzű Oberster, hogy midőn a’ szerencsétlen Király azon Városba ért, a’ mellyben akkor a’ Pápa tartózkodott, ’s megszóllította az Óberstert, hogy látogatására akar menni a’ Pápának, Chipault azt felelte, hogy igen is, de majd akkor, mikor néki fog tetszeni. Fellépvén a’ Pápánál, Chipault volt az első, a’ ki belépett. Ő csak közönséges főhajtást tett a’ Pápának: de a’ Király, a’ Királyné, ’s a’ fijok térdre húllottak előtte. – Valóban nagy vétke volt az akkori franczia Igazgatásnak, hogy a’ szegény Királyt illy tüzű ember által kísértették, a’ ki gyönyörűségét lelte a’ szerencsétlennek megalázásaiban, ’s nem csuda, hogy vele osztán míg Kufsteinba hozattatott, ’s Kufsteinban, úgy bánának.