Kazinczynak Erdélyi Levelei közzül
Károly Fejérvár
Aug. 19 ikén.
[36] Első kimenésem a’ nagy templomba volt. [37] Az Sz. Mihálynak van szentelve, ’s igen nagy, de nem czifra, a’ ki nyúgotra nyíló nagy ajtaján lép be, általellenbe a’ nagy oltárral, melly a’ templom’ keleti végében áll, jobbra három kő-koporsót lát, fejjel értetve a’ falhoz, ’s minden felpolczozás nélkűl. [38] Ezek köztt annyi hely van hagyva, hogy a’ Néző közzéjek férhessen. Középben a’ Gubernátor fekszik; jobbja mellett fija, László, kit az istentelenség hohérpallos által hagya veszni; a’ harmadik a’ Katonák katonájának (Joannes miles) a’ Hunyadi János’ testvérének koporsója. Porond kőből vannak faragva, ’s a’ felsőbb boríték kövön képeiket láthatni, egész testállásban. Üres mind a’ három sarcophagusz; a’ vad kezek elszórták a’ Nemzet’ Szentjeinek hamvaikat.
[39] A’ Vajda’ fején négyújnyi magasságú süveg van, hasonló ahhoz mellyet a’ Szigethi bajnok Zrínyi’ fején látunk rezein, ’s mellé eggy széles hajlékony toll van szúrva, mint a’ Spanyol süvegeken. [40] Orrának nem kegyelmezett meg az idő; de ha az sas-orr volt volna, feljegyzette volna Bonfin, kitől tudjuk, hogy píros-arczú, tőlt képű, fodor hajú ’s magas nyakú volt. [41] Szakált visele, mellyről kételkedni sem lehet, noha Mátyásnak nem csak szakála, de bajúsza sem volt; de ez a’ szakál nem vala lenyúló; alig fedte el nyakát. [42] A’ faragó tudhatta ezt, mert, én úgy hiszem, hogy a’ kő a’ nagy embernek mingyárt halála után faragtatott, ’s szükségesnek tartom feljegyezni, hogy ha valaki a’ Hősnek ideális képét fogja festetni, a’ szerént ne tévedjen meg, mint a’ ki Kisfaludynak Hunyadija elébe rajzolá a’ külömben szép rezet. [43] Sarkáig érő dolmányának jobb szárnya felvan akasztva övéhez, hogy térde kitetszhessék. Jobbjában eggy feltartott kard, vállán pallást.
[44] A’ bal sor’ nyúgoti szögletében, hoszszában a’ fal mellett, fekszenek Isabella Királynénk, és lábainál a’ fija, János Zsigmond, fejér márvány ’s igen is nagy gonddal faragott koporsójikban. A’ Zápolya’ lábai előtt sok fekete márvány darab, nevezetesen eggy igen nagy tábla vala elvetve, melly valaha az elsőbb Rákóczy György’ temetőjét ékesítette. Midőn 1716. ez a’ templom’ a’ Reformátusoktól elvétetett, az első Püspök, Mártonffy György, ennek és Bethlen Gábornak fekete márvány emlékekből négy oltárt szeldeltete, ’s a’ márványt még sem tudá feldolgoztatni. Hol álla a’ Bethlen Gábor’ teste nem tudta senki többé, míg kevés esztendők előtt reá akadának testvérének Istvánnak, a’ Fejedelemnek, koporsójára. Ha az, a’ mint hinni lehet, a’ bátyjáé mellett állt, úgy a’ két testvér Bethlen Fejedelmek ott találának vég nyugodalmat, a’ hol most, a’ három Hunyadi során, eggy fekete márvány oltár szemléltetik.
[45] Cardinális Martinúsiusnak nincsen semmi köve. De az orgonát tartó oszlopok köztt az, melly első annak a’ ki a’ nagy ajtón jöve be ’s innen fordúl a’ három Hunyadi felé, kijegyzi a’ szerencsétlen ember’ fektét. Szorosan ezen oszlop előtt fekszik.
[46] A’ Bibliothéca és a’ Csillagnéző eggy épűletet tesznek az Erdőség’ est-éjszaki szögletében. [47] Alsó szobáji Nyomtató-műhelynek valának hagyva, a’ Bibliothéca az első emeletet foglalja el. Eggy alkalmatlan grádics viszen fel a’ Bibliothecárius’ szobájába, mellynek közbülső ajtaja a’ Bibliothéca’ palotájának is. [48] Ebből ismét eggy szoba nyílik, ’s itt van az igazi kincs: a’ Magyar dolgokra tartozó Kézíratok, és a’ Classicusoknak vagy princeps, vagy legrégibb kiadásaik. – [49] Gróf Batthyáni Ignátz Püspök a’ szép Intézetet a’ Hazának ajándékozá [50] 38,200 forint árú fekvő jószággal, [51] ’s azon tilalommal, hogy azt sem egészben sem darabjaiban elajándékozni ne lehessen. [52] Azonban Püspök Mártonffy 1809. eggy Fő Vendégének adá a’ Livius’ princeps Kiadását. [53] XVI. Kötet Eredeti Kézírások, Magyar dolgokra tartozók, [54] ide, úgy hiszem, a’ néhai Székely Sámuel Gyűjteményéből jöttek; ebből azt is tanúltam, hogy [55] Bethlen Gáborné így írta alá nevét férjéhez intézett Leveleiben: az Kegyelmed’ szolgáló leánya: az Felséges Betthlen Gáborné, Károli Susánna. m. pr. A’ dőlt betűkkel kirakott szók tulajdon kezével vannak írva. – [56] Nekem legnagyobb figyelmemet voná magára eggy Magyar Psaltérium. [57] Meg van benne mind a’ 150. Zsoltár, ’s túl azon még a’ Passio a’ négy Evangyélium szerént, [58] e’ jegyzéssel: Bertalan pap bereg Vármegei halabori faluból nemzett: ez zoltárt irta ziletes utan ezer öt zaz niolt esztendőben. [59] A’ fordítás nem az a’ mellynek darabjaival bennünket a’ Nemzeti Újság’ tiszteletre méltó Kiadója ajándékoz meg. – [60] Homérnek első Kiadása, nem csak épen, hanem szépen is, az az szenny és befirkálások nélkűl, itt van két folio kötetben, per Bernardum Nerlium, Florentiae, 1488. [61] Bibliothecárius Kánonok Cseresznyés Úr már dolgozza a’ tudományos Catalogust, melly sajtó alá fog adatni. [62] A’ Sz. Máté és Sz. Mark Evangyéliumaikat, pergamenre, ’s igen sok szép czifrázatokkal, literis uncialibus, Batthyáni Rómában vette négyszáz aranyon. Az Christus után 800-dik eszt. íratott, és így ezer esztendős. – [63] A’ Bibliothéca nagyobb mint a’ Bruckentháli Szebenben, de kisebb mint a’ Cancellárius Teleki Sámuelé Vásárhelytt, [64] melly midőn Júl. 8-dikán láttam, 36,096. Kötetekből álla.
Kazinczi Ferencz