HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Gyöngyössi János művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
BETEG SZIVET MEG – GYOGYITÓ
ORVOS-SZŰZ
AGNODICE,
Az-az
NAGY EXPERIENTIÁJU ORVOS-DOCTOR
TEKINTETES
SZÖTS ANDRÁS
URAMNAK,
és
TEKINTETES, NEMZETES
SZATHMÁRI PAP ÁGNES
ASZSZONYNAK,
TISZTELETES, TUDÓS
SZATHMÁRI PAP MIHÁLY
URAM’
a’ Kolo’svári Réf. Collégium’ Theologiát, és
Egyházi Historiát tanitó Professora’
úgy
TISZTELETES, NEMES
RÉTYI DÉBORA
ASZSZONY
KEDVES LEÁNYOKNAK
Philemon Junior, Poeta Comiens.
Quisnam hic est? Medicus. O quam male habet.Ovidius.
Non eadem ratio sentire et demere morbos.Juvenalis.
Curentur dubii(medici)medicis majoribus aegri.
AGNODICE.1
Agnodice, vagy a’ Déák forma végezödés szerint,Agnodicavólt régen egy nevezetes Szűz-LéányAthénéVárossában. Mert midőn az ő ideje előttAthénéVárossának Törvénye lett vólna, az, hogy az Aszszonyi Nemből valók Orvosi Tudományt telyességgel ne tanuljanak; akkor ez azAgnodicefelette igen kivánván tanulni az Orvosi Tudományt, okos és tiszta maga tettetésével allattomban, egyHierophylusnevü Orvostól meg-is tanulta. Mellyet sok hasznos Orvoslásai után meg-tudván azAthénébéli Tanáts; az elébbeni helyett ezt a’ Törvényt irta: hogy az Aszszonyi Nemből valók, kik szép elméjüek szabadoson tanulják az Orvosi Tudományt.
Szive beteg SZŐTSnek, ki neveztetik Orvosi Bőltsnek,
Gyötri kemény nyavalya; Mu’sa! találd, mi baja?
A’ ki sok ortzákat ki-sütő forró nyavalyákat
Drága szerekkel el-űz, lett maga most*
mrostem.
tsupa tűz.
A’ ki velőt főző hideget hatalommal előző
China-Porokkal el-öl, kinnya-tsigázza belöl.
Sebre kötött Flastrom maga Sebhedik, olly nagy az Ostrom,
Irakat a’ ki kever, ő maga Sebbe hever.
Orvosi Mesternek ha neveztetel,! Orvos! Ezernek
Életet adni ha mégy; most magad orvosa légy.
Hol vagyon a’ széles Tudomány? vak az Elme, nem éles;
Nem segit a’ gyülevész fű-kamarábol az ész!
Hol vanElegy-lével2
Mixtura.
teli tőltt, aranyos fedelével
Tzimeres, örves üveg, DoctoriBulla, Süveg?
Óltani hol vagynakZavaréki3
Mixtura.
tekintetes agynak,
Szürke, veres Ítalok, hivesitésre valók?
Fűszeres Orvosi szék! hitetőParacelsusi tsészék!
Kő! Fa! Füvek! Gyökerek! Főldek! akarmi szerek!
Gyűljetek egy helyben, keveredjetek-öszve mühelyben!
Nem fog akarmit akar még-is ez Orvosi kar.
Mit nebelegszChiron’keze főzte haszontalan Íron?
Tser-maradék amaz ajjPéru4
Cortex Peruvianus.
nevezte fa-haj.
Más nemes Érdemhez folyamodj; jer az Aszszonyi Nemhez,
Jól tehetetlen ügyed ÁGNES’ ölébe vigyed.
Vessed-el a’ pennát, azArabsok’ eszét,Avicennát,5
Paracelsus, Chiron, Avicennamind régi nagy Orvosok vóltanak.
Sziv-kelevényre, hiszem! jobb szer az ÁGNESI szem.
Hippocratest,Svvitten! De miért magyarázgatod itten?6
Tzélozokvan SvvittennekHippocratesre irtt nagy és BőltsCommentariussára.
ÁGNESse’ szája ha szóll, már sebe Szőtsnek oszol.
Drága füvek’ tárját, igazánAgnodika’Párját
Benne találta szemed, Társul ölelte Nemed.
Meg-halad Orvosi kart kegyes Orvosod, a’ ki kezén tart.
Bút, nyavalyát el-idéz tölled ez Aszszonyi kéz.
Tsendesitő7
Sedativum.
kell-é sebes indulatok’ tűze mellé?
Ő szelid, egygy okos-is, tsendes alázatos is.
Tisztán élesztett kegyes Élete téjbe feresztett;
Imhol ez, a’ mivel élj, ÉdeniMandola-téj.
Kedve foly ortzáján, tsepeg édes öröm-le ruháján,
Enyhit ez a’Juleped,a’ mikor inyed eped
Hiv szeretet lészen Hit’ arany-kötelével egészen
ÁGNES után szakadó szivnekErőt-is adó.8
Cordiale roborans.
Rád tekint, széleszt hideget, nevetése meg-éleszt;
Flastromot osztogató Inye velőkre ható.
Két ajakin nyilik (hol ajakhoz ajak közel illik.)
Aprón permetező harmatozásu mező.
Szedj betegetskén-is, nosza!Tseppeket:Illyeket én-is
Hátha nevén nevezek?Balsami Tseppek*
Ts-Tseppekem.
ezek9
Guttulae.
Nézd Neve’ nagy fényét, szép hir’ alabástrom-edényét,10
A’ NagySzathmáriNév ez, melly is a’ benne található drága szép Hirnek ollyan, mint az alabástromból készültt edény a’ drága kenetnek.
Myrha-Kenetje ki-forr, melyre fel-ébred az orr:
Cosmus11
Cosmus, egy Romai Ember, a’ ki szüntelen a’ drága kenetek’ bövségében gyönyörködtette magát.
ehez nem-is ért, sohaSéba12
A’ leg-drágább Mirha Arabiában termett, és kivált annakSébanevü Tartományában.
piatza ki-nem mért,
Prodicus13
Prodicusvólt egy Régi Görög Orvos, a’ ki az Orvosi Keneteket fel-találta.
ó keneted’ ennek alája-veted.
Hát füveket szedsz-e? ha találna Tenéked egész tzéh.
Látom ugyan, keresed;Flóraha tudna, lesed.
Flóra! ti kertészek! vetemény mivelői! Fűvészek!
Szóljatok! egy Felelő Fű maga jőjjön-elő.
Hol vagyon olly fű-szál, melly SZŐTS’ kebelébe ha bészáll,
Lészen fájdogáló szive’ sebére való.
Ő maga szóll, hald-meg, füleket hasit a’ szava, vald-meg;
Engemet el-ne felejts;14
EgyMyosotis Scorpioidesnevü Plánta melyet az Anglusok és NémetekEngem’ ne felejtsnek neveznek; vagy másként:minél tovább, annál kedvesebb;a’ mely nevét azért vette; mivel egész nyáron által tartván a’ Virága, példája az állandó szeretetnek, és barátságnak.
fogj, ne hogy Ölből elejts.
Hallom-is! oh mézzel tsepegő nevezet! nem idéz-el.
MágnesiNév; vonszó: von, mivel ÁGNESi szó.
Hallom! ez a’ téjjel ki-folyó felelet veri széjjel
Fellegeim’ seregét, nyitja-ki kedvem’ egét.
Hallom! Ihol Kékem! kis Alak! Füvek’ Aszszonya Nékem
Egy Panacaea15
A’Panaceanevü füvet ollyannak tartották a’ régiek, a’ melly minden nyavalyák ellen hasznos, a’ neve-is azt jelenti.
Te vagy. Igy el-epedni ne hagyj.
Rejtelek elmémben, (ne felejtselek-el) figyelemben,
Ugy, de mit ér? keveset, a’ mi tsak ezzel esett.
Tartalak-is számban, (ne felejtselek-el) kamarámban;
Több ez ugyan de kevés; gond, iga, lántzra-tevés.
Rejtelek-el szemben (ne felejtselek-el) kebelemben,
Már ez az édesülés egy nemes Egygyesülés.
SZŐTS! Te szerentsének Fia! hajtsErycina’Nevének
Tiszteletére fejet, Orvosok’ Attya’ helyett.
Lásd! MagaGálénuspirul: Orvosok’ Aszszonya,Vénus,
Jobb szereket keverő DoctoriBulla16
Régi neve szerintBullának hivták az Orvosoknak Doctori petsétes-leveleket.
nyerő.
Hippocratesdobban, mikor egygyAgnodicajobban
Orvosol: annyi nyaláb Könyv’ betse száljon-alább.
Por, pirulák, mérgek;fa-hajaktsak berki fa-kérgek,
Émelyeg arra gyomor, a’ beteg inye komor.
Jobbat akarsz? Igy tégy: szüz tiszta Léányi tejet végy,
A’ mikor élte tizen-hatszori számot izen.
Végy melléje valót eleget;Vénus’Haja17
DeákulCapillus Véneris, Vénus’ Haja, az a’ Plánta, mely a’ Botánicusoknál,Adianthumnak neveztetik. Ennek vagyon ollyan Neme,Adianthum nigrum, mellyet MagyarulÁrva Leány Hajának hivnak.
négy lót,
A’ dobogás ha szorul, hasznos italba porul.
Páphusinád-mézben ezeket tiz-lótnyi nehézben,
A’ mikor el-kevered, kész az italra szered.
Imhol! ez orvasság iható; nem utálat, avasság;
Ize szelid, julepes, a’ beteg arra repes.
Kérdj-meg ezer Birót, jobb Orvos az, a’ kinek irott
Eszköze bé-vehetőbb, annak az Érdeme több.
Tőlti beteg finnyát, betegen nem öregbiti kinnyát,
A’ beteg a’ mire sir, annak alája nem ir.
Kedvez az Erszénynek, kórság ne gyötörje, szegénynek,
Orvos ez a’ kegyesebb, Doctor-is érdemesebb.
Nem tsak előlOrros’, de valóba szerelmetesOrvos;
Bé-vehetőbb tizszer ettől az Orvosi szer.
Orvosok’ ily szépét leled itt, ÁGN-ÁGNODICA’ képét:
Jobb hetven hétszer hát ez az ÁGNESi szer.
Hallj örömet sűrüt; Te viseld a’ Doctori Gyűrüt
Oh kegyes Orvosi szűz,Cinxia18
Ez a’Cinxiavólt a’ Poéták szerint a’ Házasulandók’ körül forgolódó egyik Isten-Aszszony.
kit ma ki-fűz!
Nagy Nap ez, illynak kapuján kezet egybe-tsapának
Pierus Idahegyek, szép napok, Égi Jegyek.
A’ Nap-is egy szépet meg-ölelt,SzűzJegybe ma lépett.19
Épen ezen lakadalom’ napja az, mellyen a’ Nap a’SzűzJégybe lépett, a’ mint hivják.
Oh nemes Egygyesülés! oh jeles innep-ülés!
Értenek egymástól Nap, az Orvasok’ Attya,20
A’ Régi Pogányok, mellyet Apollónak-is neveztek, a’ leg-fővebb Orvosnak tartották.
Fiastól:
A’ Nap szűzbeMafut, SZŐTS ugyan-abbaMajut.
Mu’sa! – De jelt adnak. Kedvezz SZŐTSnek ’s Te magadnak.
Nap! hamarébb le-haladj, most nyoszolyádba szaladj.