HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Filológiai lexikon

HU EN

Szócikk

Széchényi-könyvtár; Nemzeti Múzeum Széchényiana Bibliotheca; Bibliotheca Hungarica Nationalis Széchényiana; Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára; Országos Széchényi Könyvtár; OSZK
Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben felajánlotta könyvtárát egy országos könyvtár alapítására, a könyvtár 1808-tól a Nemzeti Múzeum keretében működött.
Széchényi Ferenc 1802-ben ajánlotta fel egy nemzeti könyvtár alapítására egyedülálló hungarika gyűjteményét. Az adomány a gróf nagycenki könyvtárának több mint 18 ezer tételt tartalmazó kézirat-, könyv-, térkép-, rézmetszet- és éremtárából állt. I. Ferenc 1802. november 26-án engedélyezte és József nádor fennhatósága alá helyezte az intézményt. A könyvtár a pesti pálosok egykori kolostorában, a Királyi Kúria székházában kapott helyet. A könyvtár első őre 1803 februárjában Miller Jakab Ferdinánd lett, a gyűjteményt 1803. decemberében nyitották meg a nyilvánosság előtt. 1808-ban átköltöztették az egyetem egyik épületébe. A nádor javaslatára 1808-ban az országgyűlés törvényt hozott a Nemzeti Múzeum megalapításáról: a törvény a Széchényi-könyvtárat a múzeum szervezeti keretébe illesztette. A könyvtár 1817-től a Nemzeti Múzeumnak elsőként otthont adó Batthyány-villában nyert elhelyezést (a mai Múzeumkert területén). Az 1838-as árvíz után a Ludovica épületébe, 1847-től a múzeum új épületébe szállították a gyűjteményt. Széchényi 1808-ban ásványgyűjteményével, 1810-ben erdélyi és magyarországi pénzérme-gyűjteményével, 1818-ban a világirodalmi műveket őrző soproni könyvtárával bővítette adományát, amely további magángyűjteményből és közadakozásból is folyamatosan gyarapodott. A könyvtár 1949-től ismét önálló intézmény, neve ekkortól Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). 1985-ben a mai helyére, a Budavári Palotába költözött.
(Monok István, Széchényi-könyvtár, MAMŰL, 2003-2014, 11, 13‒14.; Fenyő Ervin, Széchényi Ferenc, MAMŰL, 2003-2014, 11, 8.)