Összefoglaló jegyzet a Kazinczy-költemények kiadásához:
„Barthos András (1767–1838) őrnagy, Kazinczy sátoraljaújhelyi barátja, az ő fia Barthos Muki, azaz Barthos János (1821–1894), aki utóbb Bártfayék baráti köréhez tartozott (sokat szerepel Bártfay naplójában, l. Kalla, 2010). A versekben emlegetett vagy meg is szólaló testvérek közül Paulina 1819-ben, Szerafina 1823-ban született, a Barthos-féle másolatgyűjtemény 1882-es ismertetésekor már egyikőjük sem élt (Barthos, 1882, 71.). Paulina az 1830-as évek végén Bártfay László titkos szerelme volt (l. részletesen Kalla, 2010, 700–714.). Volt még egy korán meghalt testvérük, József, aki 1817-ben született, az ötödik testvér, Tivadar 1832-es születésű, az ő fia a nagyapa másolatgyűjteményét ismertető, színműveket is író Barthos Andor, aki tehát Barthos Muki unokaöccse volt (a publikáció idején egyébként Barthos János még élt).” (Debreczeni Attila jegyzete, KazKölt, 860.)

Barthos András katonai pályájáról Réfi Attila összefoglalója:
„1787. október 6-án a Graeven-, későbbi 4. számú huszárezredben kezdte pályafutását közlegényként. 1792. november 6. káplár. 1797. szeptember 27. strázsamester. 1800. november 6. alhadnagy. A későbbiekben főhadnaggyá, 1809. június 5-én pedig másodkapitánnyá lépett elő az ezredben. Majd még ugyanezen évben a somogyi lovasezred baranyai osztályába nyert főstrázsamesteri (őrnagyi) kinevezést. 1810. január 1-jén számfeletti őrnagyként a 3. számú Ferdinánd főherceg-huszárezredbe helyezték. 1812. szeptember 3-án másodőrnaggyá, 1814. január 5-én pedig elsőőrnaggyá lépett elő.
1816. március 16-ától ideiglenes rokkantként nyugállományba helyezték.
Nős. 1816-ban vette feleségül Xiczyk Zsuzsannát. Gyermekeik: József, János, Tivadar és Paula.”
(Réfi Attila, Réfi, 2014, 126.)

Barthos András az 1831-es koleralázadás idején a várost védő, nemesekből és nem nemesekből felállított 400 fős sátoraljaújhelyi gárda parancsnoka lett.