Orczy József (1746–1804) Báró; a Magyar Kamara elnökének testvére. Először a katonai pályával kísérletezett, a hadseregből kapitányként szerelt le. Császári-királyi kamarás. 1790-ben II. Lipót nevezte ki Békés megye adminisztrátorává, majd 1791-ben felmenti. 1792-től 1797-ig Zemplén megye főispánja (erről bővebben: Héjja, 2002, 164–165.; Fallenbüchl, 1994, 114.). Főispáni rangját felfüggesztés miatt veszítette el. Szabadkőműves volt, előbb a budai, majd, az egyesülés után, 1781-ben a pesti „Zur Grossmuth” [A nagyszívűséghez] páholy élén állt (Abafi, 1993, III. 385, V. 189.). 1790-ben részt vett a Habsburgok esetleges detronizációjáról a poroszokkal folytatott tárgyalásokban. Az 1790–91-es országgyűlésen II. Lipót őt és testvérét, Lászlót a trón legveszélyesebb ellenfelei között tartotta számon; jellemzését l. Mályusz (kiad.), 1926, 440, 455. 1792-től pesti háza az ellenzék egyik találkozóhelyévé vált. 1795-ben ellene is vizsgálat indult; vö. Domanovszky (kiad.), I. 128–171. Gróf Berényi Borbálát vette feleségül. Életrajzát l. Reinalter – Kuhn – Ruiz, 1992, 184. (A szócikk Ring Éva munkája.)
(Szilágyi Márton jegyzete, KazFogs., 445.)

Kiegészítés:
A költő és tábornok Orczy Lőrinc fia. Két lánya és négy fia volt, köztük Orczy Lőrinc (1784–1847).
Az 1778-ban önállósult budai Hallgatagság szabadkőműves páholy vezetője.