Domokos Lajos (1728–1803), Debrecen nagy tekintélyű főbírája. Debreceni tanulmányai után az utrechti egyetem hallgatója volt. 1751-től jegyzője, majd főjegyzője, 1774–1786 között többször is főbírája Debrecennek, a debreceni református egyház és kollégium gondnoka.
A kollégium önállóságának harcos védelmezőjeként szembekerült Kazinczy Ferenc iskolafelügyelői tevékenységével. 1790-ben Bihar vármegye alispánja, az 1790/91-es országgyűlésen ellenzéki követe, a diétán fellépett a magyar nyelv ügyében. Bírálta Kazinczy nyelvújítási nézeteit, részt vett a debreceni Magyar Grammatika^* kiadásában. A debreceni világiak és egyháziak közötti viszályban és Sinai Miklós református püspök megbuktatásában vezető szerepet játszott.
Domokos Márton fia. Kenesey Katalin férje. Gyermekei: Jakab, Imre, Dienes, Lőrinc, Lukács, Mária (Berzsenyi Lajosné, majd Halmágyi Lászlóné); unokái: Julianna (báró Dőry Józsefné), László, Rozália (Illosvay Dánielné), Zsuzsanna (Illosvay Györgyné), Zsófia (Barcza Dánielné), Zsigmond, Márton. Anyai ágon Kazinczy Ferenc rokona.