Nagy Sámuel (1730–1802), református ügyvivő. A debreceni kollégiumban tanult, majd 1752‒1759 között a Ráday családnál volt nevelő. 1760‒1762-ben Ráday Gedeon támogatásával a bázeli, majd a bécsi egyetemen orvosnak tanult, ám tanulmányait félbehagyta. 1763-ban a magyarországi reformátusok bécsi ágense lett nyugalomba vonulásáig, 1797-ig. Ezután haláláig a Ráday családnál élt Pécelen. (Somkuti, 1968, 147‒170.)