Virág Benedek (1754–1830) jobbágy családban született, 1775-től pálosrendi szerzetes lett, 1781-ben szentelték pappá. 1780‒1794-ben a székesfehérvári gimnázium tanára volt. A pálos rend 1785-ös feloszlatása után világi pap lett. 1794-től Pesten a Batthyány családnál egy rövid ideig nevelő, majd Budára költözött, ahol haláláig visszavonultan élt. Az 1810-es budai tűzvészben leégett a háza.
Költeményei először a Magyar Museumban és az Orpheusban jelentek meg. Rímes, illetve klasszikus mértékű verseket egyaránt írt, de az 1799-es Poétai munkáiba már csak az antik metrum szerinti verseit vette fel. Horatius munkáinak fordítója és kiadója. Jelentős a történetírói munkássága: a Magyar századokban a honfoglalás korától Mohácsig foglalja össze a magyar történelmet (életében csak az 1301-ig terjedő időszak jelent meg).