Vrchovszki Sámuel – saját maga használta névalakkal: Verhovszky Sámuel (?–1797. aug. 3.). Kihallgatása alkalmával magát 25 évesnek mondta. Evangélikus vallású, a Nyitra vármegyei Szakolcán született. Családja állítólag horvátországi eredetű, nemességüket még Rudolf királytól kapták 1583-ban: Nagy Iván XII. 276. Ingatlan vagyonnal nem rendelkezett, apja mészáros volt, anyja pedig Hajnóczy József testvére. Pesten tanult jogot, majd Aczél István ítélőmester mellett lett jurátus, végül Tihanyi Tamás alországbíró fiainak lett a nevelője. Ügyvédi oklevelének megszerzése után a Torontál megyei Nákó család család fiskálisa lett. Az összeesküvésbe Szentmarjay szervezte be. 1794. december közepén fogták el. 1795. máj. 5-én halálra ítélték, mire Vrchovszki kegyelmi kérvényt nyújtott be. Az ítéletet a nádor javaslatára az uralkodó bizonytalan idejű börtönre változtatta. Az ítéletet l. Benda, 1952, 1957 II. 637–639. 1795. szept. 25-én negyedmagával indították útnak Spielbergbe, majd onnan néhány hónap múlva az obrovici fegyházba került. Az ottani katonai ispotályban halt meg 1797. aug. 3-án, szüleitől örökölt tuberkulózisban. Életrajzát l. még Reinalter – Kuhn – Ruiz, 1992, 195. (A szócikk Ring Éva munkája.) Kazinczy róla adott, 1811-es jellemzése a Szirmay munkájához írott jegyzeteiben [Szirmay - Kazinczy 1809-1811] olvasható: Benda, 1952, 1957 III. 379–380.
(Szilágyi Márton jegyzete, KazFogs., 462‒463.)