Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

a) Tóth István: Áriák és Dallok^*

MTAKK RUI 8r. 63. (Stoll 786.)

(1832–1843) – I/91. sz. 51. o.

– c-mollban, 2/4-ben, „Andantino” jelzéssel, zongorakísérettel lejegyzett dallam, a költemény első strófájával a kottában.

A Csurgói Református Gimnázium megnyitására, 1799-ben készült alkalmi vers. Az 1802-i CsÚk.-n Somogyi Nóta címmel szerepel, a CsMfj.-n egyrészt az Ódák csoportjában ugyanezzel a címmel, másrészt az „Alkalmatosságra valók” közt <Somogy Vármegyei Nota> bejegyzéssel olvasható. A CsÓdák I. kötetében jelent meg. Több korabeli énekgyűjteményben is Somogyi Nótaként fordul elő.

Bár az énekgyűjteményekben mindenütt „Nóta” jelzés olvasható a vers fölött, a dallamot valószínűleg közismert volta miatt csak Tóth István énekeskönye őrizte meg. A melódia Czinka Panna nótájának és a Rákóczi-nótának a kontaminálása. Tóth István majdnem végig Czinka Panna nótáját veszi, csak az utolsó 2+2 ütem („Árva még Somogy” + hangszeres zárlat) idézi a Rákóczi-nótát. Emellett a közbülső „Istenem! Senki sem” sor két üteme Tóth István saját betoldása lehet, mert feltűnően szervetlen, és eredendően egyik hangszeres darabnak sem része. A 18. század végén népszerű Czinka Panna (1732–1772) somogyi származású „szép cigánynő” nótája akár Somogyi Nótaként is ismert lehetett a korabeli közönség előtt. A dallam énekes és hangszeres változatait lásd Major Ervin tanulmányában,^* illetve tipikus hangszeres formáját a „Galántai táncok” 1. és 12. darabjának részeként.^*

– A CsKölt, 4 (820. o.) közölte a Tóth Istvánnál található dallamot, kiadásunkban is ez hallható.

Rövid, váltakozó hosszúságú sorai a dallam ritmikájától függően kapnak néhol trocheusi lejtést, illetve a dallam struktúráját követve heterometrikusan tagolódnak, aprózódnak.

Szöveg	Dallam
6x	a	A
5a	b
6x	a	Av
7a	c
7x	d	B
5b	e
7x	d	Bv
5b	cv
3c	f	C
3c	f2
4d	dv	D
4d
5x	b