MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

A kiadásról

A portál a Csokonai Vitéz Mihály énekelt költészete (DVD, 2009) című elektronikus kritikai kiadás anyagát tartalmazza, ami Csokonai dallamra írt énekelt költészetének teljes körű feltárását és megszólaltatását jelenti. Bár ez eredetileg Csokonainak csak a bizonyíthatóan dallamra írt verseit jelentette volna, mivel néhány esetben nehéz eldönteni, hogy az adott darabot valóban dallamra írta-e a költő, vagy saját maga utólag társította azt valamilyen divatos dallammal, esetleg Csokonai tudtán kívül kapcsolódott és terjedt az az adott strófaformának megfelelő vagy éppen nem megfelelő melódiával, a kategóriát kicsit tágabban értelmeztük.

Kérdéses azoknak az énekeknek az írásmódja, amelyek többféle dallammal maradtak fenn, ám a szöveg és a dallam strófaszerkezete mindegyiknél egybevág. Hogy ezek közül melyik került rá a kiadványra, azt elsősorban az időbeli távolság, a zeneszerző ismert vagy ismeretlen volta, illetve Csokonai lehetséges szándéka alapján döntöttük el. A költő intenciójától független utólagos zeneszerzői kompozíciókat eleve kizártuk (pl. Pfeifer Ferenc 1818-as kiadványát: Hat Magyar Énekek Csokonay vitéz [sic!] poétától. Mellyeket muzsikára tett, Fortepiánóra és Gitárára alkalmaztatott, És a' Magyar Muzsák kedvellőinek ajánlott Pfeifer Ferentz. Pozsony), ugyanakkor a szintén valószínűleg utólag megzenésített Fillishez, A’ Magányossághoz vagy az Újesztendei Gondolatok rákerült a lemezre. Egyrészt, mivel ezeket anonimitásban maradt zeneszerzőik még a 18. század végi énekelt költészet tipikus létmódjához kapcsolják, másrészt prozódiájuk is többféle tanulsággal szolgál, hiszen az eredetileg nyugat-európai jambikus lejtésű Fillishez és A’ Magányossághoz metrikáját a zenei ritmus egyértelműen hangsúlyossá ütemezi át. És bár lehetséges, hogy egyik melódia sem Csokonai szándéka szerint kapcsolódott a dalhoz, mivel a versek ilyesfajta átütemezése a 18. század végén a populáris regiszterben nagyon gyakori volt, ezek a darabok jól példázzák a Csokonai-dallamok továbbélését, illetve a dalok ama későbbi önálló életét, ami a használattal és az orális terjedéssel szükségszerűen együtt járt. Bizonyos esetekben tehát a prozódiai változékonyságnak, illetve a szimultaneitással való játéknak a hallhatóvá, érzékelhetővé tétele miatt egy-egy költemény egyazon dallamnak páros és páratlan lüktetésű változatával is megszólal. Az egyes énekekben rejlő különböző metrikai interpretációk mellett néhány esetben akkor is kétféle dallammal szólal meg az ének, ha eldönthetetlen, hogy melyik volt Csokonai mintája.

A címre kattintva a cím és sorkezdet alatt a megszólaló ének beszerkesztett kottája jelenik meg annak a forrásnak vagy forrásoknak a megnevezésével, amiből a modern kottakép készült. A fejléc tartalmazza még a lejátszás ikonját, mellette a mikrofonnal az előadók jeleníthetők meg, azt pedig a szövegidentitáshoz vezető ikon követi. Ezután a dallam lelőhelyeinek, azaz a dallamforrásoknak a számbavétele és rövid zenei leírása jön. A források között kurzívval van kiemelve a lemezen elhangzó dallam. Az adott forrás neve mellett található hangjegy ikonra kattintva a kézirat vagy nyomtatvány kimaszkolt fotómásolata hívható elő. Ezután az ének rövid műfaj- és dallamtörténete következik, végül táblázatba rendezve a költemény szerkezetének és verselésének rövid meghatározása-leírása olvasható.