Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

a) Muzsikális Gyűjtemény (Bécs, 1803)

– Kossovits József szerzeménye, c-moll, 2/4-es verbunkos dallam, maggiore középrésszel, klavírra alkalmazva, „Lassan ’s illetődve” előadói utasítással. A kotta alatt a vers összes strófája olvasható.

b) Melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 601. (Stoll 598.)

(1808 k.) – 6. o. és 47. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett dallamok, finalisuk az 1. vonalon, néhol a kísérő concantus szólammal együtt. A Földiekkel játszó… sorkezdet nótautalásként szerepel a dallam fölött, mindkétszer halotti ének nótajelzéseként lejegyezve.

c) Külömbféle Muzsikai Darabok Fortepiánóra készitve^*

LFZE Magyar Zenetörténeti Kutatókönyvtár Ms. Mus. 359.

(1828) – 29. o.

– A Muzsikális Gyűjteményből másolt kotta (2/4, c-moll), szöveg nélkül, „Földiekkel játzszó Égi Tünemény (Kossovichtól?)” felirattal a kotta fölött.

d) Csokonai Vitéz Mihály Poétai Munkái^*

(I. kötet: Békaegérhartz. Dorottya. II. kötet: Anakreoni Dalok. A’ Tavasz. III. kötet: Lilla. Ódák. IV. kötet: Diétai Magyar Múzsa. Alkalmatosságokra írt versek. Közreadta Márton József, Bécs, 1813)

(Márton József, 1813, 3. kötet függeléke )

– A Muzsikális Gyűjteményben megjelent darabot adta újra közre Márton József.

e) Halotti Énekek^*

MTAKK RUI 8r. 60. (Stoll 636.)

(1813) – 42. sz.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett dallam, finalis az 1. vonalon. Az énekeskönyv dallamtárában található dallam fölött csak a Földiekkel játszó… sorkezdet olvasható. Később a sorkezdet több halotti ének nótajelzéseként szerepel.

f) Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz Énekek^*

MTAKK RUI 8r. 46. (Stoll 639.)

(1813) – 210/a sz.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs- és előjegyzés nélkül lejegyzett dallam, finalis az 1. vonalon, a költemény összes strófájával a dallam alatt.

g) Farkas Sámuel-melodiárium^*

Bp., magántulajdon; MTAK Mf: 260/III. (Stoll 565.)

(1802–1816) – 170. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett basszus szólam, finalisa a 2. vonalon, néhol egy kísérőszólammal együtt, kezdősorral a kotta fölött.

h) Somogyi László-melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 1691. (Stoll 655.)

(1815–1825) – 11. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett basszus szólam, finalisa a 2. vonalon, néhol egy kísérőszólammal együtt, kezdősorral a kotta fölött. A kotta alatt két fattyústrófával megtoldva A’ Viola című Csokonai dal szövege olvasható.

i) Melodiárium^*

Gupcsó Ágnes tulajdonában (Stoll 1291.)

(1829 k.) – 19. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett discant szólam, finalis a 3. vonalon. A Földiekkel játszó… sorkezdet nótautalásként szerepel a halotti énekhez tartozó kotta fölött.

j) Mindszenty Dániel: Nemzeti Dalgyűjtemény^*

MTAKK Irod. 4r. 324.

(1832) – 61. dal

– Kossovits dallama kicsit leegyszerűsítve, a-mollba transzponálva, zongora- és gitárkísérettel lejegyezve, „Adagio” tempójelzéssel ellátva. A strófa második felének ismétlése hiányzik, a kotta alatt a vers összes strófája olvasható.

k) Almási Sámuel: Énekes Gyűjtemény II. ^*

MTAKK Ms. 10.002.

(1834) – 116. sz. 82b–83a

– Kossovits dallama kicsit leegyszerűsítve, a–mollba transzponálva, gitárkísérettel lejegyezve (a BA rész ismétlése hiányzik), a költemény összes strófájával a kotta alatt.

l) Almási Sámuel: Magyar Dalnok II.^*

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871.

(1870 k.) – 98. sz. 122–124. o.

– Ugyanaz a dallam, mint az Énekes Gyűjtemény II-ben, csak gitárkíséret nélkül, „Lassan” felirattal. A kotta alatt a vers összes strófája olvasható.

m) Nagy Sándor: Guitárra való énekes darabok^*

OSZK Ms. Mus.973. (Stoll 1334.)

(1835) – 47. sz. 30a

– Kossovits dallama (2/4, c-moll) leegyszerűsítve, gitárkísérettel lejegyezve. A strófa második felének ismétlése hiányzik, a kotta alatt a vers összes strófája megtalálható.

n) Pataki dallamtár^*

Sp. Nkt. Kt. 1761. (Stoll 821.)

(1837) – 4a

– Tízvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett ötszólamú kóruspartitúra, a vers kezdősorával a kotta fölött.

o) Tóth István Kótáskönyve^*

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára 1668. (Stoll 780.)

(1831–1832) – 9. sz. 117. o.

– A Muzsikális Gyűjteményből másolva (2/4, c-moll, „Lassan ’s illetődve”, zongorakísérettel ellátott dallam), szöveg nélkül lejegyezve, kezdősorral a kotta fölött.

p) Tóth István: Áriák és Dallok^*

MTAKK RUI 8r. 63. (Stoll 786.)

(1832–1843) – I/1. sz. 1. o.

– Kossovits dallama g-mollba transzponálva, a zongorakíséret kicsit egyszerűbb formában lejegyezve, illetve helyhiány miatt az utolsó dallamsor zongorakísérete lemaradt. A kotta fölött „Lassan ’s illetődve” jelzés olvasható, a kottába a vers első strófája van beírva.

q) Wiener Stadt- und Landesbibliothek (Bécs)^*

MH 12706

190–195. o.

– Kossovits dallamának erősen folklorizálódott változata, e-mollba transzponálva, lantkísérettel (Chitarra) lejegyezve, „Lanto, Largo” tempójelzéssel, de a strófa második fele nincs megismételtetve. A dallam alatt a vers első strófája olvasható. A kéziratot Domokos Mária jegyzetéből ismerem, akinek a segítségét ezúton is köszönöm. Mivel a dal fotómásolatát nem sikerült beszerezni, a fotó helyett a Domokos Mária jegyzetei alapján beszerkesztett kottát közöljük.

r) Bartalus István: 101 magyar népdal (Pest, 1861 k.) – 96. sz.

– Bartalus a dallamnak egy népi változatát közölte zongorakísérttel ellátva (4/8, f-moll, "Lente"). Ez a variáns a Kossovits-darab AA//:BA:// szerkezetét erősen megbontja: egyrészt az első strófának csak a felét énekelteti a teljes dallamra (illetve annak variánsára), másrészt azt is más szövegelhelyezéssel teszi, mint a Kossovits–Csokonai verbunkosban eredetileg volt.

s) Bartalus István: Magyar Orpheus (Pest, 1869) – 70–72. o.

– Bartalus a Muzsikális Gyűjteménybeli kottát adta ismét közre (2/4, c-moll, „Lassan s illetődve”) „Csokonaitól. Zenéje Kossovitstól. Márton József kiadványa. Bécs.” megjegyzés szerepel a kotta fölött, alatta a vers összes strófája megtalálható.

t) Limbay Elemér: Magyar Dal-Album – Magyar Daltár (1883–1886) – 270. sz.

– Kossovits dallama leegyszerűsítve, e-mollba transzponálva, „Adagio con senzimento” tempójelzéssel. A Földiekkel játszó… címként áll a zongorakísérettel ellátott dallam fölött, a költemény szövegét külön, a Dal-Albumban adta közre Limbay.

A vers 1796–1797-ben keletkezett. Az 1802-es CsÚk. műfaj-meghatározása szerint „Oda”. Az 1803-ban Bécsben, Márton József segítségével megjelent Muzsikális Gyűjtemény, 1803 harmadik darabja, később kotta nélkül a CsLilla III. kötetében jelent meg.

A Muzsikális Gyűjteményben ez olvasható: „III. A’ Reményhez, Óda. (Lásd LILLA, IIIdik Könyv, LVIIIdik Óda. Kassán. 1803. Szerzette Csokonay Vitéz Mihály. A’ Muzsikáját készítette Kossovits Ur.” A vers tehát Kossovits József verbunkos dallamára készült, Kossovits XII magyar táncának egyike, amelyet a hangszeres zeneirodalom „Lavotta szerelme”-ként emleget. A darab először 1800 körül jelent meg Bécsben XII Danses Hongroises Pour le Clavecin ou Pianoforte címmel (szöveg nélkül).

A dallam, illetve az ének keletkezéséről így írt Kazinczy: „Kedves dolog lesz talán tudni az Úrnak, hogy a Földiekkel játszó Muzsikája Zemplény megyében készült. Kossovits József udvari Muzsikusa volt 1794-ben Szulyovszki Menyhértnek ’s barátja. Midőn ez dec. 14-en Rákóczon, a maga házánál elfogattatott, ’s velem Budára is vitetett. Kossovits a’ Szulyovszki szerencsétlenségére készítette azt a’ Musical Compositiót.”^* Majd a levélhez csatolt jegyzékben hozzátette, hogy „Kossovits a’ Sz. szerencsétlenségére készítette azt a’ zenedarabot, melyre írta aztán később Csokonai 1797-ben A’ Reményhez című híres versét, melyet 1798-ban átdolgozott.”^*

A’ Reményhez a kor egyik legnépszerűbb énekévé vált. Szövegé ben az érzékeny életérzést, dallamában pedig a magyarságot hordozta. Döbrentei Gábor írta Kazinczynak: „hallottam Pesten egy Angyalka leánytól Csokonaynak Földiekkel játszó… énekét. Csak érezni szeretem én ennek szépségeit, mint sem szárazon írogatni a’ benn fellelendő Magyar Karaktert. Bár többen is akadnának, kik Nemzeti Muzsikánkat tisztogatnák. – Úgy pedig, hogy Teátromainkban is mást lehetne hallani.”^* Zabolai Kiss Sámuel szintén a dal magyarságát dicsérte Kazinczynak: „Itt létemtől fogva, jó alkalmatosságom lévén, Muzsikát is tanulok. […] Ilyen alkalmatosság vett engemet a Muzsika tanulására: csak hamar lejövetelem után ifjú Grófné, Teleki Rákhel játszotta a’ boldogult Csokonainak Földiekkel játszó – Énekét, ’s azt Gróf Teleki Józsefné más Grófnékkal énekelték a’ Muzsika után, ’a M. Dámáknak oly érzéssel való Magyar Énekekből származott örömem kevés idő múlva szemrehányást tett, hogy miért nem tanultam én eddig Muzsikát, holott arra mind kedvem, mind alkalmatosságom volt – Miért kellett nekem egy oly ép és kedvelt Magyar Éneknek tudása nélkül lennem! – úgy gondolom. hogy egy oly jó Poéta, ki Muzsikus is – és a’ Poézisban közelítene Csokonaihoz, valamely szép Muzsikai darabok által hasznos szolgálatot tehetne, a’ Magyar nyelvnek jobban való megkedveltetésére.”^* A dal népszerűségét érzékelteti az a Toldy Ferenctől származó levélrészlet, melyben Toldy a Londonban élő 13 éves Eszterházy Miklós hercegről írja: „Mikor azt kérdeztem tőle, mikor volt utólszor M.országban, ezt felelte: »Még én nem voltam M.országban, Ratisbonnban születtem, ’s most mindég itt vagyunk. De azért magyar vagyok, mert uramatyám is az; és ugyan szeretem a’ magyarokat.« Mikor elment azt mondta: »Ugyan látogasson meg édes S[chedel] Úr! Tíz órakor van a’ legjobb idő; azután fogok valamit fordítani is magyarra.«Ő énekli a’ Földiekkel játszót is, és megígérte, hogy ha eljövök, klavír mellett fogja producálni.”^*

A dallamot minden kulturális réteg a neki megfelelő formában használta. A hangszerkíséretes gyűjtemények díszítettebb, a melodiáriumok egyszerűbb dallamot rögzítettek. Mivel a református kollégiumokban a korabeli gyakorlatnak megfelelően gyorsan halotti búcsúztatók nótautalásává vált, a melodiáriumokban gyakran halotti szöveggel jegyezték le.”^*

A CsKölt, 5-ben (735. o.) a pontozott ritmust elhagyva sok helyen elhagyva szerepel Kossovits dallamának felső szólama. Kiadásunkban a verbunkos dallam eredeti formája hallható.

Kétszeres verselésű. A trocheusi lejtésű, néhol spondeizált sorokat a dallam lüktetéséből adódó ütemhangsúlyok tagolják. A trocheusok itt nem „játszi, víg” konnotációval bírnak, hanem a mintaadó „szomorú” verbunknak megfelelően inkább a témához illő „szomorú magyar” jelentést veszik föl. A strófaszerkezet követi a dallamét. Csokonai a strófák második részét a dallam kívánalmainak megfelelően megismételteti, amivel a szöveg AABA formája AA //: BA ://-ra módosul.

Szöveg	Dallam
6a	A	A
5b
6a	B
5b
6c	A	A
5d
6c	B
5d
8e	C	B
5f
8e	D
5f
6g	A	A
5h
6g	B
5h