Az MTAK 755/I., 7b., 8b. lapjain, az autográf változaton utólagos sorrendcsere történt a következő két sorban, ezt a sorok elé utólag került + jelek jelzik. A másoló vagy erről másolt (ez változat azonban nem teljes), vagy olyan kéziratról, amelyben szintén utólagos csere történt, vagy annak a másolója sem vette figyelembe ezt az utólagos cserét, hanem a lejegyzés eredeti sorrendjét követte.
’S várát az ellenség hogy jobban meg nyissa
Nints semmi Sisakja Pántzelja*
Pántzélja
Paissa
Távolrol győz nyájjas Katsingatásokkal
Mint meg annyi szivbe ronto Gránátokkal.
Ámor fel lobbantván két szembe lángokkal.
Az ohajtás szelén repiti azokkal.
Némelykor a Várat fel kéri Levele
Ámornak nevébe igérettel tele.
És ha a Comendans nem tetzőn felele.
Titkoson dolgozo Spiont is kűld vele.
Mikor pedig kőzel birkoznak egymással
Nem rongálják egymast*
egymást
erős baj vivassal*
vivással
Leg gyakrabban győznek lágy ortza fogással
Öleléssel ’s gyenge kéz szorongatásal.
Kivált leg erőssebb tűzet akkor nyelnek
Mikor hév csokokkal egymásra tűzelnek
És ha a Várbol is hasonlon felelnek.
Helyet a Vitezek*
Vitézek
akkor alig lelnek.
Mihelyt szikrat*
szikrát
kapnak sziveknek lángjától
Eszre*
Észre
vévén nyajjas*
nyájjas
el tsattanásáról
Tüzet lobbantanak ajakok ágyáról
’s Talpig fel gerjednek egy ket*
két
tsokotskától
Mintha eggy Kéntsillag a Tüzi munkába
Fel gyúl és Szikrája ér a másikába:
Az is tüzet kapván töle hamarjába’:
Ontnak ezer Szikrát eggy más Szikrájába
Igy mikor kőltsőnös lángokhoz értenek
Egy másra szapora tsokokat hintenek
Mellyeket a tsalfa szerelem Istenek!
Hány bádgyadt Nyögések, ’s köny tsepek öntenek
Magamnak is vagyon annyi bátorságom,
Hogy az ellen álló Garnizont le vágom,
A’ Várnak domború bástyáit meg hágom,
’S Fokára fel tészem gyözö mirtus ágom’.
’S Ha a Nagy Uliszszes Trója Fala mellett
A Pallás Várából ki folyo vizellett
Allyukánn be menni régen nem szégyenlett
Mikor vitezkedni*
vitézkedni
ollyan helyen kellett:
En*
Én
is azt ki kérem Katona létemre
Hogy egy Jambor Lélek se hánnya szememre
Ha nem hajtván semmi bűszke szemeremre*
szeméremre
Az illyen Búvótskát bízom Testvéremre.
Függ, ’s még Magyarosan rajtam oly fegyverem
Melly apánkról maradt, ’s velünk edjütt terem
Ki vont éles karddal bé vágván meg verem
Saul és Dávid ként az én tiz ezerem
Eggy Káplár allával mihelyt Sátort bontok
Már a nagy Corpussal azonnal bé rontok
Himen Sorompoját bé törvén vért ontok
Mig Töltésböl ki nem ürűl a Patrontok.
Addig is*
Utólag beszúrva.
a Várat az aljánál Tz – – – –*
A szó (Tzombba) vége hiányzik.
A külső Posztokról verdesi két Bomba:
Míg az el halt vezér az én hatalmamba
Kapitulátziónn fel adja azomba;
Akkor meg tsokolván szép Commendánsnémat,
Sergemmel meg teszem néki parádémat;
Nyalkánn félre vágom, el tévén spádemat
Fejér, ’ s piros szinü Róza Pardupémat*
Jav. ebből: Párdupémat
A Szüz Komáromot mihelyt igy meg vettem
’S a vizi városnak kúltsát félre tettem
Ámor mosolyogva nézi vitéz tettem;
Gyözedelmi nótát danolván mellettem.
Boldog ostrom! ha ki el esett is azon
Fel*
Jav. ebből: Fél
kél bár fél holtann hevert is a Gazon
’S a ki a Tsatáról nem ment el szárazonn
Annak leszsz jutalma a’ le vert Amazon
Óh százszor szerentsés alkotmányú Kis Vár!
Melly a midön eggyszer igy le rontatott már
Magosabb tetőre épűlést akkor vár
Míg az idők lántzánn kilentz Hónap le jár.
De a’ Vár ha sokat attakirozódik*
Jav. ebből: attakirodozódik
Tsillámló ablaka Homályba vonodik
Vakolátlan Fala Rantzokkal szántódik
Meg rokkan; és végre – Frantz kézre adódik
Azomba kimélni magát sok száz Kába
Nem tudván, Pleszúrt kap a’ heves Tsatába
’s Kankoba és tarka Frantzia Ruhába
Megy az Invalidus Katonák házába
Ám de a’ kik tudják kimélni magokat
Sem azonba el nem vesztik Kurázsjokat:
Azok füzik arany lántzra a’ foglyokat
Azok élik Vitéz módra Világokat
Az a’ vig jegy alatt született Katona
A Szerentse ’s öröm annak a Rokona
Kinek fejére száll zöld mirtus Korona
Mellyet a Gratziak! leg szebbike fona.
Nevét hordja Ámor aranyos szárnyainn
Eneklik*
Éneklik
a Nimfák Cziprusnak partjain
A szépség Angyala vezetvén Karjainn
Úrrá teszi kedves főldi Angyalainn
Oh ha rám kerűlne az Angyalabbika
Akinél még könnyen hasad a pántlika
Fö Kapitanysagot adna a’ Taktika
Tudom bár ha meg most lennék is köz Fika.
Szabályos hivatkozás a megnyitott szövegre
Felhasználási feltételek: [Tovább...] Hivatkozás: Csokonai Vitéz Mihály, Minden szerelmes katona, Csokonai Vitéz Mihály összes művei, Elektronikus kritikai kiadás, DOI: 10.5484/Csokonai_Vitez_Mihaly_osszes_muvei, id:
csokonai_vers_0512_k, s.a.r.: Orosz Beáta, transzmed.: Tóth Barna Hozzáférés: 2024.04.26, https://deba.unideb.hu/deba/csokonai_muvei/text.php?id=csokonai_vers_0512_k