HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A’ rózsa
[Olaszból Lemene után]
*
A lapok bal hasábján az olasz eredeti kimásolva La Rosa címmel, mellette, jobb oldalon a fordítás.
Ah, szép szűzek, mit*
<szűz Lá nézzétek> szép szűzek, mit Az áth. rész fölé írva.
mutatok!
Melly édesenn ragad most el
A’ született Róza reggel
’S szépek*
szép<ség...>ek
lenni tanúljatok.

Szépséget, melly*
<az>
szált az Égből
Tövis*
<nyilt fog>
nyillal rakja meg ő
Rejti magát, ’s még*
Utólag, más tintával a sor fölött beszúrva.
inkább nő
Betse e’ Szemérmességből.

E’ virágos táblázatok
Mint kezdenek örűlni már!
Így kezd szólni:*
Eredetileg Szólni látszik: halljátok bár. A látszik törölve, az Igy kezd a sor fölé beszúrva.
halljátok bár,
’S Bőltsek*
Jav. ebből: Bőltsességet
lenni tanúljatok.

Mint örűlök e’ pompának,
Látván azt hogy minden imád,
’S Minden Virág koronát ád
Hogy tégyen Királynéjának.

Nékem méllyenn meghajola,
*
<Elsö>
Bár a’ több Virágok között
Ő légyen is első szülött,
A’ kellemes kis Viola.

Nem vetélkedik én velem
A’ Liliom, Fagyal,*
Az F f-ből jav.
Jázmín,
Mert hószínjek nints olly szép szín
Mint az én piros kebelem.

Piros Ortzámra Clítzia
Gondolván a’ Nap’ Fényjének
Május első Reggelének*
Reggélenek em.
Szerelmesenn katsintott*
<nézett> katsintott Az áth. szó fölé írva.
ma.

Országom’ minden virági
A’*
Jav. ebből: E’
Szerelmest*
Jav. ebből: ?Szerelmet
észre vették
’S Megtévedtt*
<?tévelygő> Megtévedtt Az áth. szó fölé írva.
tüzét nevették,
Nevettem, ’s mind nevettünk mi.

Ekkor víg nevetésünkkel
A’ mosolygó Tavasz szebbenn
Pompásabbann díszesebbenn
Emelte víg Ortzáját fel.

Reggel engem minden Madár*
<a’ szárnyas Nép> minden Madár Az áth. szavak fölé írva.
Köszönt édes énekekkel;
’S*
<A’ friss Patak> <Magasztal> Az áth. szavak fölé írva, ez elé: ’S
Hajnalba*
A sor fölött beszúrva.
víg tsergésekkel
A’ friss Patak magasztal már.

A’ szerelmes Zefir sereg
Sóhajtozik*
<szellőjével>
fuvásával
’S*
<És>’S Az áth. szó fölé írva.
Én, szám’ kedves illatjával
*
<Fuvás>
Magam édesítem azt meg

De mit hányom, balgatag Ész!
Illy tündér kellemességem’?
Az én gyönyörű szépségem
Eggy villám, melly fénylik, ’s el-[…]*
Az utolsó szó a kötés miatt nem látszik.

A’ nappal eggyűtt ez el száll
Ha a’ nappal születtete;*
születtete<m>
És az ő egész élete
A’ nap’*
Jav. ebből: ?nap<o>
eggy fordúltába áll.

Jól*
A sor elé beszúrva.
Tudom én melly*
<hogy> melly Az áth. szó fölé írva.
tartatlan
Ez az én pompás szépségem
De van eggy szebb Betsem nékem
Melly ditső és halhatatlan.

Már nékem nem reménylhetni*
<Ritkább szebb sorsot nem kívánhatni reménylhetni> Az áth. rész fölé írva: <Ritkább> Már nékem n[em] reménylhetni
’S*
A sor elé írva.
Várhatni é szebb örömet?
Szűz Mária engem*
engem<et>
szeret,
’S rólam kíván neveztetni.

’S ha a’ Világ több névvel is
Szolítja meg Szűz Máriát
Kérvén az ő grátziáját
Szolítja*
A szó eleje jav. ebből: A
az enyimmelis.

És ő ki alázatosann
Regnál olly nagy Ditsőségbe,
Örűl hogy Rózsa az Égbe
’S nevemmel*
A szó vége olvhtl. betűkből jav.
ditsekszik ottann.

Ha hát eggy déli Hévségbenn*
A H h-ból jav.
Elvész múlandó szépségem
Máriáért az én nevem
Mind örökké tart az Égbenn.

Ah Szűz Lyánkák*
<az>
a’ rózsa Szép
Tanátsát*
Az á olvhtl. betűből jav.
szabjátok*
<Tan...ságot nyújt szóltt hozt> rátok Az áth. rész fölé írva: Tanátsát szabjátok
rátok,
És*
Jav. ebből: ’S
ha*
<hát>
hasonlít hozzátok,
Légyen*
A sor fölött beszúrva: <hát>
néktek Tűkör és*
Jav. ebből: ’s
Kép.

És te kegyes Szűz! ne vesd el
A’ Halandókról szemedet:
’S vígasztald meg, ki tégedet
Kér a’ Rózsa’ szép nevével.