HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Verseghy Ferenc művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Áldunk téged, ’s imádunk Istenség...*
Aldunk [em.]

Falle doch auf Doris Augenlieder*
[A dallamutalásként megadott német sorkezdet aláhúzva az ének sorszáma mellett (18.) olvasható.]

[Steffan 1779, No. 7: An den Schlaf]
Áldunk*
Aldunk [em.]
téged, ’s imádunk Istenség
Ki itt az oltáron el-rejtve vagy
ʼs Ámbár*
Ambár [em.]
mást mond az érzékenység
hiszük, hogy valóban jelen vagy.

2.
Nem volt hozzánk vége kegyelmednek*
Nem volt hozzánk <régi> vége kegyelmednek
midön a keresztfán meg-váltottál
Testedet rendelted ételnek
mellynél nagyobb kintst nem adhattál.

3.
Tápláld örök örömre lelkünket
segits inségünkben kegyelmeddel
Engedd meg, hogy e nagy Szentséget
mindig vegyük tiszta lélekkel.