HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

A Ráday-család levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Gróf Forgách Franciska – Szentpéteri Katalinnak
Nagyszombat, 1758. január 5.
Ides Drága Radaÿnÿ Aszonyom
valamely nagy ohajtassal vartam levelit az Aszon[n]ag oly kÿ mondhatatlan szivem fajdalmaval Irtvén bedeg valo litit az azon[n]ag de ligyen Isteneg Hálá hogy Joban vagyon az*
Utána áthúzva: „Azony”
Azony az ur Isten Dinícsise s- Hozabicsa Iletineg arany fonalat s- algya Meg minden űrm[m]el vigastalasal ha az Isten ugy akarna mind én soha szemÿ nimő baja nem volna az Azon[n]ag hanem Egis Életit tista őremel s- vigastalasal tűltene az mÿ csekil szem[m]elyem[m]et Ilet szolgalatgyara az Azon[n]ag frisen vagyok s- tutara adom az Azon[n]ag hogy az ur Isten 10 9berbe ujra egy fiu Magzatal Meg aldott melyet velem egyűtt s- az uram[m]al az kÿ s- Iten vagyon s- szolgalatgyat ajanlya urÿ vavoriban s-szeretetiben ajalvan én akar hogy tezem szerit ha az Isten Iltet csuban csak hogy az azont lathasam vagy pécselre vagy ludanyba megyeg ezen az Jövő nyaron s- akarom az kÿs fiaskamott s-magam[m]al hozom, mert Isten latgya zivem ugy ohajtom az Aszony*
Utána áthúzva: „Dráag”
Drága szemilÿit latnÿ mert az zidog az Miast az aldalog őrmest Egen zipen közenem hogy még ekoraig s- zeretem hörpentenÿ nem Dagathatom főkib mivel Iten olyost nem kaphadnÿ de azt s- meg kell valanom hogy még az rigÿ Jo akaratgyat az Aszon[n]ag meg nem zolgalhatam s- pediglen megint ujra adosa tizen az Aszony de valamint mindig ugy most s- csak azt mondom az kÿt én meg nem Hálálhátog fizese meg az Jesus Kristus az el kűldisben magam s- gondoltam hogy nograd varmegyiben Job mod volna s- Mivel Szent: Ivanÿ Carlog uram oda valo fű esperes ha Mas*
Utána áthúzva: „b”
alkalmatosag elű*
Utána áthúzva: „ne”
nem adna magat csak miltoztason az Azony Mondanÿ hogy az Szent: Ivanÿ uram zamara vagyon azok az papog mingyart talalnag alkalmatosagott ezen tanacsott maga atta nikem zent: Ivanÿ uram vagy pediglen most Miglos őcsim Zicsinbe vagyon ő s- talalot az el kűldesibe Modott zent: Ivanÿ uram ajanlya zolgalatgyatt az uragnag s- maga s- zivessen szajnalya hogy nem volt zerencsÿ az uragal zenbe lenÿ én pediglen az ura[t] Radaÿ*
A szó „a”-ja „g”-ből javítva.
uram[m]at s- az én Draga Gedeonkatt zivessen tistelvin magamat alhatatos zeretetiben ajalvan míg Ileg s- benem az lileg vagyok s- maradnÿ kivanog
az én Drágá kincsem
Radaÿnÿ Aszonyomnag
egy Igazan zerető
zolgaloja s- zives
Jo*
Utána áthúzva: „Akal”
Akarója
G[róf] Forgács Francisca
N: szombat Die*
Utána áthúzva: „5…”

5dig Januarÿ 1758