Tekintetes Aszszony,
Tellyes bizodalommal való Drága Nagy Aszszonyom
Magam szegyenlem, hogy még Martius 4dik napján hozzám botsajtani meltoztatott Uri Levelére a Tekintetes Aszszonynak tsak most lehet szerentsem valaszolnom: de okozta ezen nagy késest a sok baj és dolgok miatt való elfoglaltatassom.
Alazatossan kőszönnyűk mind én, mind Kedves Felesegem, a Te[kin]t[e]tes Aszszonynak azon nagy szives indulattyat, melly szerént nagy Nyavalyájan olly szivessen meltoztatott szanakozni: adja az Ur Isten hogy ezen Kegyesseget őrvendetes dolgokban való szives szolgalatunkkal lehessen szerentsénk meghálalni a Te[kin]t[e]tes Aszszonynak vagy Uri hozzá tartozoinak. Az Ur Isten ugyan nagy Kesertetett botsajtott vala reánk; de a maga nagy Kegyelmessege szerént, hatalmas kezzel el is vette rolunk s’ az által a maga vigasztalasát annal edessebbé tette.
Fáy Károly Uramnak mi megirtuk, még előre, hogy a maga bejövetelevel ne siessen, mivel a mi nagy confusionk miatt az ő Kegyelme kivansaginak olly punctualiter a napra s’ orára eleget nem tehetűnk, hanem fogjuk tudosittani, mikor jőjjőn; és igy maga az
*a szó utólag kihúzva
vólt oka, hogy tőbbet kellett varakozni. Már, amint remenllem, maga is meltoztatik a Te[kin]t[e]tes Aszszony tudni, kivansaginak egeszszen eleget tettűnk; hanem nem tudom, azon 18 fl. 36 Xrbol alló tzipok Arát, mellyet a Te[kin]t[e]tes Aszszony alazatos kőszőnetűnkre, szuksegebe kezehez adni meltoztatott, a tőlünk felvett Summassabb penzből viszsza fizette é, vagy az Iffju Ur annak levételekre bele tudta e? mivel, sem magatól, sem az Iffju Urtól, sem Bernath Uramtol semmit eranta nem ertettűnk, sőt az utobb nevezett Ur azt irja, hogy nem hozván elől Fay Cároly Uram, nem tud rola, hanem, remenli, hogy az Iffju Ur igazitotta el, amint hogy magam is ugy gondolván, az Iffju Urnak emlekeztem rola. Ha meg talalta fizetni, meltoztassek a Te[kin]t[e]tes Aszszony tsak az Iffju Ur kezébe adni, mert tsak ott assignalom bizonyos penznek kipotolasára. Kedves Feleségem a Te[kin]t[e]tes Aszszonyt s’ velem edgyűtt a Te[kin]t[e]tes Nagy Urat is alazatos tisztelettel revereálja, en pedig Uri gratiájaba alazatossan ajánlott maradok
A Te[kin]t[e]tes Aszszonynak
alázatos szolgája
Nagy Samuel m[anu] p[ropria]
Béts 29. Apr.
1777.
P.S. Kedves Feleségem Pűnkőst után a Doctorok javallasabol Budán fürdeni kívánván, kit magam is lefogok keserni, de keves napok mulván tsak oda le hagnám, ugy szandekozik, hogy ha lehet Pünköstre, ha pedig nem, tsak hamar utannam le mehessen: azért, ha mibe vele parantsolni meltoztatik a’ Te[kin]t[e]tes Aszszony, ínnét szolgalni szerentsejenek fogja tartani, tsak Uri parantsolattyát jókor vehesse.