Nekem írni meltoztatot levelet kedves Edes NeNem Asszonynak igaz atyafisagos szeretetel vetem a melybül értetem, hogy kedves Edes NéNém Asszony nem ment a hegyalyaji szüretre, azért remenylem hogy ezen levelem talám pesten ot fogja talalni kedves Edes NeNem Asszonyt; Edes NeNem Asszony én egy keves lent küldök kedves Edes NeNem Asszonynak örömest tőbet kűldőtem volna; de a gesztenyét is nem őrőmest hagytam el, tudvan hogy otan nem igen kaphatni, elenben pal janos nak is Nagy terhe volt, hanem a lenbül a mi el marat Edes NeNem Asszony, ha Isten eltet, Szengyörgy napkor el kűldőm Edes NeNem Asszony. A Zámbo Mátyásnak irtam volt hogy vigyen 12 forintot kedves Edes NeNem Asszony kezehez, ha vit Edes NeNem Asszony Nagy alazatosan kérem, kedves Edes NeNem Asszonyt meltoztasek a' 8. forintyan keskeny arany es ezüst tsipketsket vetetni, tsak anyit Edes NeNem Asszony a' menyit lehet rajta veni tsak olyan keskenyt Edes NeNem Asszony mint a kit fejkőtő szelire szokot kedves Edes NeNem Asszony veni; három forinton pedig ha valami nyakra valo szőr selyem tsipkét méltoztatnek kedves Edes NeNem Asszony veni, tsak oly széleset a mitsodast gondol kedves Edes NeNem Asszony jonak leni, az egy forinton pedig ha egy keves tzitromot vetetne kedves Edes NeNem Asszony, de mind ezekert nagy alázatosan kerem kedves Edes NeNem Asszonyt meltoztasek meg engedni, hogy merem fárasztani kedves Edes NeNem Asszonyt; de vagyon telyes bizodalmam kedves Edes NeNem Asszony hozam valo igaz atyafisagaban; Edes NeNem Asszony Nagy alazatosan kerem kedves NeNem Asszonyt ha meltoztatnek ezen Batiszt oly forman meg varatni kőtőnek ezen szőt tsipkevel mint a’ mitsodast forgats kis Asszony szolgaloja vart volt kedves Edes NeNem Asszonynak olyan bodorgatásal magam meg vartam volna de mint hogy le nem formaltam nem jut eszembe forma nelkűl, a mibe telik Edes NeNem Asszony a varasa, nagy alazatos kőszönetel meg fogom küldeni, Szengyörgy napkor Edes NeNem Asszony Vataji janosne Asszonyom is tsak hamar ferhez agya az lejanyit hijaba buslakottak nemelyek rajta hogy kart tesz nekik lám az Isten meg mutatya hogy az arvaknak gond viselő atya, én ugy tartom hogy eleg jo szerentse, jo ember, jo familija is, nem tudom mert nem akrja [!] Vataji pal Uram hogy hoza menyen, Édes NeNem Asszony egy fűzőnek való Rohontzi pantlikát küldök kedves Edes NeNem Asszonynak, nem igen szép s tudom hogy kedves NeNem Asszony enel szebet is talal otan; az Uram ő keme kedves Edes NeNem Asszonyt velem együt az Edes kedves sogor
*nyilvánvalóan kimaradt: sogor uramat
igaz atyafisagos szeretetel tiszteli az Edes őtsem Uramnak is kivanok az en Istenemtűl fris jo egeseget Kristina es Eszter a kis gyurival egyűt tsokolyak kezejit kedves Edes NeNem Asszonynak a gyuri mindenkor mongya hogy kedves NeNem Asszonynak is fija nem tsak nekem ezek utan en magamat kedves NeNem Asszony mindenkor tapasztalt igaz atyafisagan ajanlvan maradok
Edes NeNem Asszony a tzitrom vetetesevel nem is terhelnem kedves NeNem Asszonyt de it epen nem kaphatni most az előt meg is untuk Edes NeNem Asszony; a kőtőnek a’ hoszat tsak ugy hagya kedves NeNem Asszony a mint szokta a magajet, most varatni, kedves Edes NeNem Asszony az Edes őtsem Uramnak semivel nem tutam kedveskedni hanem egy rosz orara valot kűldök Edes NeNem Asszony.