Drága kedves Aszszonyom Anyám
Az utolsóbb Postával mindenekrül böven tudosittottam kedves Aszszonyom Anyámat alazatos levelemben, most egyebet nem irhatok hanem hogy mi minyájan Istené az ditsösseg frissek és egessegesek vagyúnk. Az kedves Aszszonyom Anyam fel fedelü kotsijan küldőttük vólna el örömest az Babat, de itt az kotsin menni eppen telyes lehetetlenség, mert az ho az embernek az terden sokal felyül vagyon, és tsupa szán ut vagyon az mely pedig sokkal keskenyebb mint az szeker nyom. Hanem mihelyest az út valamenyire meg törödik, azonnal le fogom küldeni. Azon kotsi ugyan miolta
*a „miolta” kapart, pacás, erősen átírt
Petzelrűl el erkeztünk még tsak egy szer sem volt ki az Pajta alul, mert mi itt szüntelen szankon és tsak kétt lovon jarunk.
Szemere Josef Ötsem Uram le ment vólna az Catlival,
*Utána áthúzva: „de”
hanemha Motsari István Uram igérte volna meg, hogy az jövő kedden leviszi Pestre, inkabb akart azért az Tarsasag kedveért vele menni, mint az Babaval.
Mi tegnap estve ide jöttünk és itt haltunk,
*Utána áthúzva: „hol[nap]”
ma pedig ebedre Lapujtöre megyünk Motsari Istvan Uramhoz, de etzakara viszsza jövünk Ludányban. kedves Felesegem kedves Aszszonyom Anyamnak ugy velem edgyütt kedves Uram Atyamnak kezeit alazatossan tsokolya, kedves gyermekeinket pedig ezerszer tsokolyuk mind ketten. Batyam Darvas Ferentz Uram pedig, ugy kedves Nenem Aszszony, nem külömben Fay Abraham Batyam Uram és az kett Szemere alazatossan tsokolyak kedves Aszszonyom Anyam kezeit, es
*az „es” utólag beszúrva a két szó közé
kedves Uram Atyamat alazatossan tisztelik. En pedig tapasztalt kegyes gratziajaban ajanlott alazatossan maradok
Drága kedves Aszszonyom
Anyamnak
alazatos szolgaja
engedelmes fia
Ráday Gedeon m[anu] p[ropria]
Dolyan 28va Januar 1775
Boríték: a Madame Madame Caterine de Raday née de Szentpeteri a p[re]s[ent] a Pétzel
P.S. Meltoztasson kedves Aszszonyom Anyam meg parantsolni az kotsisoknak, hogy azon viszsza küldött lovat Fay Abraham Uramnak ezen Darvas Uram kotsisa kezeben adgyak hogy fel vezethesse.
Csoma Uram ez ellőtt mint egy tiz nappal vólt nalam, és egyenessen Tornalyara igyekezett hogy azon tudva levö dologban szolhasson Szent Miklosi Uraimekal, de meg mind eddig is
*Utána áthúzva: „semmit”
viszsza nem erkezett.
[A lap alján: ] 28a Jan[uarii] 1775.