Ajánlom mindenkori igaz alázatossaggal valo hiv szolgállatomat. Noha már kedves Sogor Uramnak irott levelemben az Ujj Esztendöi idvezletett veghez vittem, de talam /: Minthogy akkor az Aszszonynak a sok bajajim miatt nem irhattam, mert Isten tudgya annyira bajoskottam Dánts Laszló Urammal, hogy azon ejjel allig aluttam két Orat :/ nem vetek vele ha ezen udvárlo Levelembenis azon kötelességemet bizonyitom. Amintis szivem szerint kivánom Isten eö Szent Felsége e’ be allott Újj Esztendött Ujj Lelki és Testi áldasokkal álgya az Aszszonynak S Uri Szerélmesinek, és sokakat egész contentumaval érhessen az Aszszony Uri Hazával edgyütt. Minapi Levelemben hibasan tettem fel az Borok Szamát kedves Sógor Urám[na]k
*Utána áthúzva: „levelében”
amellyet irtam erántok, Mert akkor ugy Emlekézem hogy tsak tizenegy Hordot irtam, holott tizenkettött kellett volna irnom az Ó. Borok eránt mellyeket Kotsmának ell attam,
*Az „írnom” után egészen idáig: kereszttel beszúrva a margóról
azért az edes kedves Sogor Urám ugy méltoztassek a penzt számlálni, Szomoruan értettük az Aszszonynak kedves Aszszonyunk Anyánknak változasat, és ha mostan irott attyafiusághos levelébül vigasztalassal nem értettem volna jobban letet
*Utóbbi két szó a sor fölé beszúrva
, Magam is alázatos kötelességem szerint meg látogattam volna, A Feleségem szegeny tsak valtozo egességgel vagyon. Klaramotis már most minden ejjel leli az Hideg. Joli itten koborol fel s’ ala, Már én ugyan az hova kivántatott ell mentem, felis biztattak, tsak attul tartok hogy a penz szerélme az parolajokat meg szegi Azért tovább mi tévő légyek azok eránt méltoztassek az edes kedves Sógor Ur[am] tudositani Az edes kedves Sógor Ur[ama]t alázatosan tisztelem, A kiss Gedeonkának Névekedést kivánok. Magamat az Aszszonynak velem tapasztaltattni méltoztatott gratiajában ajánlom es Maradok