HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

A Ráday-család levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Kossuth Ferenc – Szentpéteri Katalinnak
Pécel, 1760. március 4.
Címzés: Tekintetes Nemzetes Szent Peteri Katalin Aszonynak, Nékem kivált képpen való Nagy Jó Patrona Aszszonyomnak az Aszonynak, Nagy alázatossággal irám.
Lossontz.
Tekintetes Aszszony!
Kiváltképpen való Nagy Jó Patrona Aszonyom.
Imé én a’ Tekintetes Aszony parantsolattya szerint el kűldettem egy negyedfüre menő Bikat, ’s egy szelid Tehénnel edgyőt, engedgye az Úr Isten, hogy nagy hasznára lehessen az Urak[na]k.
Értetem Fatavics Ur Levelébül, hogy száz mérő Búzát parantsolnak ki vitetni az Urak Josef napi vásárra, de nem irja ők[egye]lme, hogy Tisztáté, vagy Rost? azért kérem alázatossan az Aszonyt méltoztassek ez iránt ujonta parantsolni.
Az Ikladi négy ako pálinkát, én meg kináltam Berenyiek[ne]k, Jakó Halmaiak[na]k, és ottan körül belyül azokon a’ Jáságb[an] lévö Falukon, de egy Akójáért, senki sem ígért többöt ötödfél forintnal, én peniglen azon az áron bizony edgyikinek sem adtam: hanem a’ jővő Pénteken meg indúlok vele Ketskeméthi Gergőly vásárra, ottan tudom, hogy ha tsak 8. forintonis el kél. A német Fitzkóra Ikladon, és a’ Lovászra lészen gondom, mert ha valamelyik rea adgya magát, azzonnal mindgyárt fel kűldem őket.
A szegény Sofka Aszony, múlt Csötörtöken délbe meg betegedvén, Szombathon tizenegy oratajb[an] meg hólt, a’ kit mingyárt múlt vasárnap tiszteségessen Praedicatioval el temetünk: Az Úrfinak kivált mindenkor minden jókat kivánta, etzersmind egy öreg Tehenet is testalta ő k[egye]lmének.
Hogy ezen Halászi embert enyi ideig itten tartóztattam, a’ vólt az oka, hogy Lazár Ur[am] Tehene utan várakoztam, de épen most meg borjazván a’ Tehene ök[egye]lmének Baratson, tehát tsak tegnap üzent Halász Imre Uram, hogy lehetetlen azzal a’ kis Borjuval ötet fel hajtani.
Azon Gróff Rédej Ur Transportya, még ekkoráig sem érkezet. Ezel tapasztalt Uri kegyes Gratiajáb[an] alazatossan ajánlva maradok
Tekintetes Aszony[na]k
Pétzel 4. Mar[tii] 1760.
alázatos szegény szolgája
Kossutth Ferentz m[anu] p[ro]p[ria]
P.S. Vetni valo Lentse iránt az ellöbeni Levelemb[en]is irtam az Aszonynak, de semi valaszát nem vehetem, azért ebbe a’ levelembenis mérészlettem attingálni, mert itten bizony vetni való Lentse egy szem sints.