Bizodalmas jo akaro
Aszonyom
En még is tsak nagy nehezen Szabo Ur[am] engedelmiből: aki negytől fogva biztatott nyolczik. ugyan tsak ebben a nyolczadik orában szerentsissen egisz az loczi szurdokik jöttem a’ hol a rudam eltörvén kintelenitettem masért Szécsénb[e] köldenem, onan pedig jöttem nem kölomben szerentsissen az Etsegi szurdokik, a’ hol a’ kotsis latvan az alomra valo kölönös hajlandosagomat, Kotsimal edgyöt lefektet[et]t szerentsissen, ugy anyira hogy az alom egiszlen kiment szememböl nem is tudom mikor jött bele. Szivem fajdalmaval kintelenitettem jelentene[m] hogy az lovak itt vartak, talan ugy agya a’ szerentse hogy a ’mitől ezek meg fosztottak a’ másik Statzion lévok here hozak ha ezen levelet el nem fogja olvashatni az Aszony hoza hozam el olvasom. En ez oraban innit indulok s mégyek egisz itczaka. Ezel Az Urat tisztelvén maradok. az
Aszonynak
kötöles szolg[ája]
G[róf] Forgách Sigmond m[anu] p[ro]p[ria]
iram Etsegen 11 Feb[ruarii]
[17]75ba[n]
ugyan tsak igaz Sietsigel
P.S.
Remelem el fogja mar most hinni az Asszony hogy embere vagyok szavam[nak]