HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

A Ráday-család levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Kazinczy Ferenc – Ráday III. Pálnak
Széphalom, 1807. november 15.
Gróf Ráday Pálnak Kazinczy Ferencz
szíves tiszteletét ’s barátságát.
Tisztelt, kedves barátom! Ha meg nem csalt ismét szavával játszani szerető nyomtatóm, már Pesten vagyon Fordított egyveleg írásimnak első Kötete. Azon idő tájban dolgozgatván azt, midőn szerencsém vala Ludányban házadnál lenni, ’s a’ te képed, szeretett férj, atya és barát! ’s annak a’ szép és jó Asszonynak képe, a’ kit a’ Gondviselés a’ te megbecsűlhetetlen szívednek jutalmáúl Néked rendelt, egészen elfogván, azon regém’ scénáját, melly a’ második Könyvben a’ Kétség titulusa alatt áll, Ludányba ’s Ludánynak tájékára tettem-által, ’s a’ Consiliáriust Deregnyeinek, a’ másik szerencsétlent Pilínyinek neveztem-el, hogy a’ darab’ olvasása alatt Te és a’ Tiéid, nevezetesen az a’ szent Öreg, a’ kit, Te tudod, mint tisztelek, érezzétek, lelkem melly igen szeret, becsűl, tisztel! Olvassd-meg azt; Pesten már kapható lesz, ’s szeress értte is, mint szoktál. Nem felejtem-el soha azon Complimentet, mellyet Darvashoz intézél, hogy engem Ludány és Dolyán közzé kellene vonnotok. Az nem sűle-el, ’s nem is volt soha egyéb gondolatnál: de lelkem azért ott lakik, ha a’ Te hallgatásod miatt meg nem szóllalok is.
Báró Wesselényi Miklós írja, hogy munkámnak negyedik része Erny Színjátszónál van. Kérlek, kedves barátom, szóllítsd-meg őtet, hogy a’ MStumot lepecsételve és nevemre adresszálva, adja által Eggenberger Könyvárosnak azon kéréssel, hogy azt ő küldje-fel hozzám, mikor könyveket küld. Nem akarnám hogy elveszne. Nincs-meg párban nálam a’ munka, ’s újra kellene dolgoznom: az pedig nehéz dolog, mert a’ Metastasió szépségei mindenben vannak egyébben csak a’ férjfias*
csak< ..> [.] férjfias [Törlés és átírás.]
kidolgozásban nem.
Élj szerencsésen! Grófnéd kezeit hív tisztelettel csókolom. Jelentsd mély tiszteletemet Ő Excellentziájánál, tisztelt Ipadnál is, és Sógorodnál, Mélt. Báró Prónay Sándor Úrnál, kinek szeretetével magamnak még mindég hízelkedem. Csak olly bírákat óhajtván írásomnak, mint ő és Te, óhajtanám tudni mint vettétek Szívképző regéimet, a’ kidolgozás oldaláról tekintvén. Ajánlom magamat nagy becsű barátságodba! –
Széphalom, Novbr. 15d. 1807.