HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

A Ráday-család levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Ráday I. Gedeon – Kazinczy Ferencnek
Pest, 1791. december 9.
Pest die 9a Xbr. 791.
Egész bizodalommal való Jó Uram!
Az Ur levelét már régen nem vévén, szeretném tudni, ha az Orpheusnak második köttettyének második darabja ki jötté*
jotté [Emendálva.]
már, vagyis kezdetétől számlálván annak 6dik darabja, melly ha ki jött vólna, ebbülis tiz darabot szeretnék magam számára meg tartani, és azokért a pénzt vagy igenessen Kassára küldeném, vagy akihez ide Pestre fognak netalám küldodni annak keziben adnám. Nem álhatom meg, hogy az irántis az Urtol ne tudakozodjam, hogy talám*
hogy <az> talám
vagy le tette az Iskolák igazgatásához való hivatalát, vagy talám más környül állások változtatták annak folytatását: minthogy az Novellákban tsudálkozással olvastam, hogy ehez hasonlo Iskolák igazgatásabeli kötelessegre bizonyos Jablonszky[a] Ur neveztetett vólna, és így nem tudhattam ez az Ur M. Grof Török Lajos Urnak hivataljában következetté? vagy az Uréban?: mellyet annyival inkább nem tudtam elmémben eligazittani, hogy annak fizetese eppen 1200. ft. irattatott lenni; tuttomra pedig az elött az első Directoroknak sem vólt töb, mint Grof Teleky Josefis Directorságában tsak annyit percipiált, kedvessen veszem azért ha ezen Scrupulussaim irántis az Ur engemet tudositt, minthogy mindazok engemet, valamellyek az Ur személyét illetik interessálnak. Az levelem elején irottak szerént, ha már az Orpheusnak hatodik darabja ki jőtt, és abban az én meg küldött kevés munkátskáim ne talám ugy mentenek vólna már mind belé, hogy az Urnál már semmi darab azokbol nem maradott vólna, ezen esetben ujabb*
ujabb<..>
munkátskáimat fogom küldeni.
Wéber Uramtul meg vettem az Urnak azon ujabb Gyüjteményét, mellyet Helicon virágjainak nevez. Ebben igen ditsirem azon Selectust, és jó ki választást, mellyet az Ur az bele iktatott darabotskákba tett, ’s továbbis tanátslanám, hogy ebbe ezen tulis a leg válogatottabb munkák mennyenek, és a’ követésre idővel Példák és Mustrák lehessenek.
Ezen alkalmatosság ád okot reá énnékem, hogy az Urnak ki jelentsem sub rosa, hogy most leg közelebb meg vettem Póts András Ur verseitis,*
[A kéziratban e sorok mellett a lap szélén Kazinczy bejegyzése: „NB.”]
de ha igazán meg kell vallanom, énnékem bizony azok között tsak edgyetlen egy darabis nem tettzik, sőtt nem győzök eléggé tsudálkozni rajta hogy hogy lehetett ezen embernek, minek előtte Versei ki jöttek vólna ollyan nagy hire. Azt látom belöle, hogy az mostani Auctorok, és a’ mostani gustus egeszlen ösmeretlenek nála: egyedül az edgy Gyöngyösit láttatik követni, de aztis tsak hibáiba, az az szükségtelen ki terjeszkedéseibe, elevenségeiben ellenben, és nyájasságaiban, ugy Verseinek hármoniájában koránt sem. Ezeket tsak az Urnak magának in confidentia irtam, mert senkivelis öszve veszni, annyival inkább senkit rágalmazni*
inkább rágalmazni [A „senkit” elmosódott tintájú beszúrás a sor felett.]
nem kivánok. Ezzel álhatatossan maradok
Az Urnak
Le kötelezet*
[Innentől Ráday kézírása.]
Igaz Szolgája
G. Id. Ráday Gedeon m. p.

[A téves „Jablonszky” nevet Kazinczy kiigazította, a helyes nevet az oldal aljára írta és egy vonallal a levél névalakjával összekötötte:]

[a] Jábroczky Gábor.