HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

A Ráday-család levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Ráday I. Gedeon – Kazinczy Ferencnek
Pécel, 1789. december 12.
Péczel die 12.a Decemb. 789.

Egész bizodalommal való Jó Uram!
Kassárul még eddig sem küldötték meg az utolsó Negyed darabjait; mit gondol iránta Bacsányi*
Bacsány [Emendálva.]
Uram nem tudhatom, és az halladást Tratner se tudgya mire véllye; holott Pesten azt mondotta Bacsányi Uram hogy már az ahoz szánt darabok bőven kezénél vannak. Említette itt ugyan ő Kegyelme, hogy talám Tratner helyett más Typographust választ; de tsak ugyan illendő lett vólna, ha tsak az első Tomustis egy Typographussal ki nyomtattatni, mert ezen változással a Titulusánakis változni kell, ha egyébben nemis, avagy tsak egy szóban, ugymint: Uj Magyar Museum. Ez az változtatás pedig nem fog illeni az Első Tomus utolsó darabjához; annyival inkább nem fog illeni, hogy a’ Museumnak első Tomusa csonkán maradgyon; mert igy a’ Darabokat nem Negyednek, hanem Harmadnak kellett vólna nevezni.
Hogy az Ur uj Gyüjteményeket, új titulus és Czél alatt akar kezdeni, azt annyival inkább helyben hagyom, hogy ez iránt éppen egy gondolatban vagyok Tiszt. Péczeli Urammal, aki azt tartya, hogy mentül több illyen forma Gyűjteményeink lesznek, annyival hasznossabb leszsz az, a’ Nemzetnek: Ugyanis igy, nem tsak azoknak, akik munkaikat, az illyen Gyüjtemenyben be adgyák lészen egy más között æmulatiojok, hanem a’ Gyüjtemény szerző Társaságokis fognak egymás között æmulálódni, hogy tsak a’ leg jobb darabokat vegyék bé. Minthogy azomban az Ur, az én tanatsomatis akarta tudni, mitsoda titulus illenék leg jobban az illyen forma Gyüjteményhez, mellynek czellya valamivel meszebb terjed ki, az mostani Kassai Magyar Museum czellyánál. Ez iránt való opiniómat levelemhez adnectalt Postscriptumban fogom ki adni. Ha még ezenkivűl, ezen czéllyában az Urnak meg nem fog vetődni tanátsom, ez abban állana, hogy az Ur magának ne keressen ebben sok Segéd társokat, akik gyakran az igaz szándekot inkább meg zavarják mint segittik. Ezen nem azt értem, hogy az Ur ez által meg gátollya az Gyüjtemenyében küldendő darabokat, mert azokat éppen be nem akarni venni, az Gyüjteménynek karával esne, mind bé venni*
menni [Emendálva.]
pedig nagyobb kárával; azért itt senki sem veheti azt roszsz végre, ha szoros meg valogatás fog meg tartódni a’ bé vételben. Nevezetessen Horváth Adám Uram munkáiba hármat igen nagyon meg szerettem. Edgyet azon nevezetes Prosáját, mellyet valosággal Joung lelkével és Enthusiasmusával irt; Másikát a’ hol Andrád Samuel Baráttyának, Füred és Balaton vidékét, Kleist*
Kl[..]st [Átírás.]
festő pennájával irja le. Harmadikát, mellyben Istenéhöz való fohászkodásai ugy emelődnek fel, hogy a’ szivet, mentül tovább olvasodnak, nagyobb erzékenységre viszik, és azt az Istenhez*
az Istenhez [Beszúrás a szó végén és a sor felett: „t az”.]
mintegy fel ragadgyák. Ez mind a’ három meg fogja érdemleni, hogy valaha az Ur Gyüjteményébe bé mennyen. Ezenkivül közlötte vélem Horváth Adám Uram Nyári Ejtzakáját, mellyet nagy gyönyörüséggel olvastam által, ’s tsudáltam abban mind versének könnyüségét és elevenségét, mind Astronomiai tudománnyát. Ezis meg érdemlené, hogy szakaszonként az Ur Gyüjteményébe bé menne; mert tsak Egyben*
mert egyben [Beszúrás a sor felett; átírás.]
talám bé nem mehet, minthogy magais egy könyvetskét teszen. Már hogy helyet hagyjak az igért Postscriptumnak, bé zárom levelemet, és álhatatossan maradok
Az Urnak
Igaz*
[Innentől Ráday kézírása, beleértve az utóiratot is.]
köteles Szolgája
B. Id. Ráday Gedeon m. p.

P. S. Gondolkoztam az Úr Uj Gyűjteménnyének legg illendőbb Titulussárúl, melly az Tzélt magában foglalná, és ki meritené. Azután eszemben jutott, az Németeknél az az kedves Titulus Magazin, Almanach, de mint hogy ezek nem magyar nevek fel hagytam rajtok: hanem mégis az elsőt Magyar nyelven akartam vólna ki tenni,*
akartam ki tenni, [Beszúrás a sor felett.]
úgymint: Magyar Tárház; de eztis nagyon Generalénak, és igy az Szándékkal meg nem eggyezőnek tartottam. Azután végre ebben állapodtam meg: Magyar Gyűjtemények Tárháza, leg inkáb az Nyelv nagyobb elő menetelét, es az Haza allapottyat illetők. Már ezen Titulusban, nem tsak az Kies Tudományok, úgy mint Versek és szép Prosák, hanem Magyar Ország Historiai Történetei*
Története[.]<.> [Átírás és törlés.]
s Naturalis Historiájais*
Historiá[…] [Átírás.]
bé vólna foglalva. Melly czélt bővebben lehetne elő adni, az Előljáró beszédben.
NB.*
[Ezt a megjegyzést az utóirat melletti margóra 90o-kal elforgatva írta Ráday, mivel elfogyott a hely.]
Mai napon irtam Batsanyi Uramnakis az Museum Negyedik darabja iránt és emlekeztem (talám nem vétettem benne) az Ur szándékairulis, az Uj Gyujtemeny iránt, és hogy az tzélt hellyben hagyván magamis adok belé darabokat.