A dallam lelőhelyei
a) Csokonai Vitéz Mihály Poétai Munkái*(I. kötet: Békaegérhartz. Dorottya. II. kötet: Anakreoni Dalok. A’ Tavasz. III. kötet: Lilla. Ódák. IV. kötet: Diétai Magyar Múzsa. Alkalmatosságokra írt versek. Közreadta Márton József, Bécs, 1813)
(Márton József, 1813, 3. kötet függeléke )
– D-dúrban, 2/4-ben, „Halkal ’s megindúlva”” jelzéssel, zongorakísérettel közreadott bécsi-klasszikus dallam, a strófák második részének ismétlésével.
b) Félegyházi Lajos-énekeskönyv*OSZK Oct. Hung. 1729. (Stoll 1274.)
(1827) – 72a
– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett dallam (a Márton Józsefnél lévő folklorizálódott variánsa), az utolsó két sor ismétlése nélkül, a vers kezdősorával a dallam fölött.
c) Tóth István Kótáskönyve*Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára 1668. (Stoll 780.)
(1831–1832) – 5. sz. 115. o.
– Zongorakísérettel együtt, Márton József Csokonai kiadásából van másolva a darab, a kotta alatt a vers első strófája olvasható.
d) Tóth István: Áriák és Dallok*MTAKK RUI 8r. 63.(Stoll 786.)
(1832–1843) – I/2. sz. 2. o.
– Ugyanaz, mint a Kótáskönyvben.
e) Nagy Sándor: Guitárra való énekes darabok*OSZK Ms. Mus. 973. (Stoll 1334.)
(1835) – 54b – 55a, 110. sz.
– A dallamot a Márton József-féle Csokonai kiadásból másolhatta Nagy Sándot (D-dúr, 4/4), de az eredetihez képest kicsit egyszerűbb formában jegyezte le. A kottában a vers első strófája olvasható.
f) Almási Sámuel: Énekes Gyűjtemény II.*MTAKK Ms. 10. 002. (Stoll 765.)
(1834) – 135. sz. 98b – 99a
– A Márton Józsefnél lévő dallam (D-dúr, 2/4), gitárkísérettel lejegyezve, a költemény összes strófájával a kotta alatt.
g) Almási Sámuel: Magyar Dalnok I.*Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871. (Stoll 780.)
(1870 k.) – 139. sz. 187. 188. 189. o.
– Zongorakísérettel együtt, Márton József Csokonai-kiadásából van másolva a darab, a kotta alatt a vers első strófája olvasható.
h) Bartalus István: Magyar Orpheus (Pest, 1869) – 66 – 67. o.
– Bartalus a Márton József kiadásából ismert dallamot adta ismét közre (D-dúr, 2/4, „Halkal s megindúlva”). „Csokonaitól. Zenéje névtelentől. Márton József kiadványa. Bécs.” megjegyzéssel a kotta fölött, a vers összes strófájával a kotta alatt.
Műfaj- és dallamtörténet
A Festetics Györgyhöz szóló udvarló verset 1801-ben írta Csokonai. 1801-ben a Magyar Hírmondóban, majd 1805-ben a CsÓdák jelent meg. A költő a CsMfj.-n az Ódák közé sorolta. A kéziratos másolatokon gyakran „nota” jelzéssel szerepel.
A források mind Márton József 1813-as Csokonai kiadásából másolták a dallamot.
A CsKölt, 5 (476. o.) az előjegyzés [2#] elhagyásával Tóth Istvántól adta közre a dallamot, de a Tóth által több helyre beírt felső tercek miatt nem a Márton-féle eredeti szerint, hanem több helyen annak felső tercmenetével. Kiadásunkban a Márton Józsefnél található eredeti dallam hallható.