Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

a) Melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 601. (Stoll 598.)

(1808 k.) – 141. o.

– Ötsoros vonalrendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett tenor dallam, néhol másodszólammal (concantus), a tenor finalisa a 2. vonalon, a vers kezdősorával a dallam fölött.

b) Nagykaposi melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 1316. (Stoll 605.)

(1809–1848) – 304–305. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélküli tenor, basszus, discant és alt szólam külön szólamkottába lejegyezve, a tenor finalisa a 2. vonalon van, a versnek a később megjelenteknél valószínűleg két korábbi szövegállapotú strófájával a kotta alatt.

c) Pataki dallamtár^*

Sp. Nkt. Kt. 1761. (Stoll 821.)

(1837) – 2a

– Kilenvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett ötszólamú kóruspartitúra, a tenor finalisaa az 5. vonalon, a költemény első strófájával (a nyomtatásban nem jelzett sorismétlésekkel együtt) a kotta fölött.

d) Somogyi László-melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 1691. (Stoll 655.)

(1815–1825) – 30. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett basszus szólam, a finalis az 1. vonalon, a vers kezdősorával a kotta fölött.

e) Farkas Sámuel-melodiárium^*

Bp., magántulajdon; MTAK Mf: 260/III. (Stoll 565.)

(1802–1816) – 166. o.

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett basszus szólam, amely megegyezik a Somogyi László-melodiáriumbelivel. A dallam fölött csak a vers kezdősora olvasható.

1794-ből, autográf. A költemény első formája A’ Méz’ méze című vers utolsó három strófája. Az Urániában ennek A’ legédesebb Méz címmel csak az utolsó három strófája jelent meg, azaz A’ Méhekhez későbbi alakja. A költő a CsLilla-ba is így, rövidítve vette át A’ Méhekhez címmel. A különböző című költeményekben különböző névváltozatok szerepelnek. A’ Méz mézében még Rozika, az Urániában Laura, a Lilla Dalokban pedig már a Lilla név szerepel. Az 1795-i CsEK.-n „A’ Méz’ méze. Dal. Nota.”, az 1802-i CsÚk.-n viszont már „A’ Méhekhez. – Epigr.” műfajjelzés olvasható.

Számtalan melodiáriumban szerepel, de általában nem a Csokonai lejegyezte formában, hanem egy úgynevezett ősszöveggel, melyet „ilyen alakban sárospataki deák korában írhatott vagy mondhatott el deáktársai előtt Csokonai s később alakította át a már ismeretes szövegűvé.”^* Mivel a dallam hangjegyszámát tekintve erre az ősszövegre illik, kiadásunkban ezzel a Nagykaposi-melodiáriumban található szöveggel hangzik el a költemény. Kezdő sora gyakori nótautalássá vált.

CsKölt, 2 (571. o.) Sonkoly István átiratát közölte^*, amit a fentebb vázolt újabb kutatások alapján javítottunk. Sonkoly ugyanis a megjelent szöveghez, és nem a melodiáriumokban lévő változatokhoz alkalmazta a dallamot. A melodiáriumokban egyrészt ismétlődik a 3. és 6. sor első fele („mit futtok”, „repkedvén”), másrészt a 4–5. sor 6 szótag helyett mindenütt 5 szótagból áll („A’ friss forrásokra, /Az új virágokra” helyett „A’ forrásokra / A’ virágokra”). Sonkoly ennek kiküszöbölésére hangot ismételt, illetve a szóismétlések elhagyása miatt a szövegelhelyezése erősen elcsúszott. Kiadásunkban az a) b) c) források együttes értelmezése alapján, a fentebb látható átirat szerint szólal meg az ének.

A 6 és 7 szótagos ütemhangsúlyos sorok hármas szótag-csoportonkénti osztását (3+3) valószínűleg itt is a dallam 3/4-es lüktetése inspirálta. A mintaadó dallam miatt alább a jelen kiadás alapjául szolgáló, melodiáriumokban található szövegváltozat szerkezete szerepel, és nem a költő által hitelesített versforma.

Szöveg	Dallam
6a	A
6a
10b (7b)	A
5c (6c)	b
5c (6c)	b
10b (7b)	C