5. A’ Magánossághoz
[Áldott Magánosság, jövel! ragadj el]
[Áldott Magánosság, jövel! ragadj el]
A dallam lelőhelyei
a) Tóth István Kótáskönyve*
Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára Kz. 1668. (Stoll 780.)
(1831–1832) – 19. sz. 123. o.
– F-dúrban, 2/4-ben, „Aria” felirattal, zongorakísérettel, szöveg nélkül lejegyzett dallam. A kotta fölött A’ Magánosság cím olvasható.
b) Tóth István: Áriák és Dallok*
MTAKK RUI 8r.63. (Stoll 786.)
(1832–1843) – I/31. sz. 18. o.
– Ugynaz a darab, mint a Kótáskönyvben, csak „Aria” felirat helyett „Érzékenyen” utasítás szerepel. A kotta alatt a vers első strófája olvasható.
Műfaj- és dallamtörténet
Az 1802-i CsÚk.-n „A’ Magánossághoz. – Oda.”, a CsÓdák második könyvében jelent meg.
Ugyanezt a dallamot Tóth István mellett (szintén F-dúrban, 2/4-ben, „Moderato” tempójelzéssel) Madass Sándor is lejegyezte (34. sz., 36b), de nem Csokonai szövegével, hanem a Boldogság távol van én tőllem… kezdetű verssel.
A CsKölt, 4 (508. o.) zongorakíséret nélkül közölte a dalt.
Szerkezet és verselés
Csokonai saját kezű tisztázatán*
OSZK Fol. Hung. 893, 24b
a cím után a „Német Jámbusokban” megjegyzés olvasható. A költemény tehát nyugat-európai újmértékes verselési nemben íródott. A dallam szerkezete és ritmusa a formát és verselést tekintve ellentmond egymásnak, mert míg a dallamsorok felépítése egybeesik a szöveg rím- és szótagszám-képletével, addig a verselés korántsem követi a zene ritmusát (a dallamritmus a strófák 11 és 8 szótagú jambusi sorait nagyrészt hangsúlyossá ütemezi át). Ritmusát tekintve tehát a dallam valószínűleg utólagos párosítás, azaz szorosan véve nem dallamkövető a vers, de hogy ennek a melódiának az utólagos párosítása a verssel Csokonai szándéka szerint történt-e, vagy sem, az eldönthetetlen.
| Szöveg | Dallam |
| 11a | A |
| 8b | B |
| 11a | A |
| 8b | B |
| 11c | C |
| 11c | C |
| 8d | D |
| 8d | D |