HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

HU EN
55. Újesztendei Gondolatok
[Óh Idő, futós Idő]

A dallam lelőhelye

a) Tóth István: Áriák és Dallok*
MTAKK RUI 8r. 63. (Stoll 786.)
(1832–1843) – I/146. sz. 131. o.
– F-dúrban, 2/4-ben, „Largho” jelzéssel lejegyzett dallam, a vers első strófájával a kottában.

Műfaj- és dallamtörténet

A bölcselő vers Vajda Juliannához szóló újesztendei köszöntés, 1797-ben keletkezett. Az 1802-es CsÚk.–n „Ujj Esztendei Gondolat. – Oda.” műfajjelzéssel szerepel, a CsLilla-ban jelent meg.
Dallamát csak Tóth István énekeskönyve őrizte meg, amit a CsKölt, 4 (416. o.) is közölt.

Szerkezet és verselés

Csokonai autográf kéziratán a vers fejszövegében ez áll: „Ad Schema Horatianum”, majd idézve vannak Horatius azonos formájú versének kezdősorai (Non ebur, nec aureum…). A vers tehát Horatius nyomán hipponacteum vel trochaicum formában íródott, ami tulajdonképpen a trocheusi és jambusi sorok egymásba átfolyó váltakozásából származik. A jambusi sorok ilyenkor ritmikailag közvetlen folytatásai a trocheusiaknak.
A strófák első és harmadik sorai negyedfeles trocheusokból, második és negyedik sorai pedig hatodfeles jambusokból állnak. Szöveg és dallam metrikája csak a trocheusi sorokban esik egybe. A dal második és negyedik sorainak ritmusa a jambikus lejtésű sorok ütemhangsúlyos értelmezhetőségét domborítja ki, és a súlyviszonyoknak megfelelően 4+4+3-ra osztja a 11-es jambusi sorokat. A jambust ebben az esetben nemcsak a fősúlyra eső hangindítás, de a trocheust imitáló kis nyújtott ritmus is megszűnteti, a dal mégsem válik erőltetetté. Inkább a magyar nyelvben rejlő prozódiai játékosságot emeli ki, és az éneklés a szimultaneitást hallhatóbbá téve megmutatja a különböző verselési rendszerek egymással való kapcsolatát, egymásba való átjátszhatóságát. Mivel a szöveg a verslábak kiemelését tekintve nem szorosan dallamkövető, eldönthetetlen, hogy Csokonai maga párosította-e ezzel a dallammal, vagy mások tették ezt utólagosan, ám, miként az a [Midőn iszom borotskát] esetében nyilvánvalóvá vált, Csokonai nemcsak szorosan dallamkövető verseket írt, hanem más verselési rendszerbe helyezve a költeményeket, egy utólagosan választott dallammal akár át is ritmizálta őket.
Szöveg Dallam
7a A
11b B
7a C
11b D