Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

a) Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz Énekek^*

MTAKK RUI 8r. 46. (Stoll 639.)

(1813) – 139/a–139/b

– Ötvonalas rendszerben ritmus, kulcs és előjegyzés nélkül lejegyzett dallam, finalis az 1. vonalközben. A vers első és egyetlen lejegyzett strófája felett a Gerliceként sat. nótautalás olvasható.

b) Kottás énekeskönyv^*

MTAKK RUI 4r. 406. (Stoll 862.)

(19. század első fele) – 6. sz.

– B-dúrban, 2/4-ben lejegyzett dallam. A költeménynek 12 erősen folklorizólódott strófája olvasható a kotta alatt, melyek közül az 5–6. nem Csokonai-szöveg változata, hanem témába illő, de idegen betoldás.

c) Mindszenty Dániel: Nemzeti Dalgyűjtemény^*

MTAKK Irod. 4r. 324.

(1832) – 15. sz.

– a-frígben, 2/4-ben, klavír- és gitárkísérettel lejegyzett dallam „Andante” tempójelzéssel, a vers összes strófájával a kotta alatt.

d) Tóth István: Áriák és Dallok^*

MTAKK RUI 8r. 63. (Stoll 786.)

(1832–1843) – I/100. sz. 56. o.

– C-dúrba, 2/4–es ütemmutatóval, „Amoroso” előadói utasítással lejegyzett dallam, a vers első strófájával a kottában.

e) Kiss Dénes: Népdalok 1.^*

OSZK Ms. Mus. 1097.

(1844) – 194. sz. 13b

– d-frígben, 2/4-ben lejegyzett dallam, Édes kincsem galambocskám, Csikóbőrös Kulacsocskám… sorkezdettel a kotta alatt.

f) Almási Sámuel: Énekes Gyűjtemény V.^*

Magántulajdon; MTAK Mf: 2810/1.

(1860–1870 k.) – 145. sz. 118. o.

– d-frígben, 2/4-ben lejegyzett dallam, a (gitár)kíséretnek kihagyott, de ki nem töltött hellyel, a költemény első strófájával a kottában.

g) Almási Sámuel: Magyar Dalnok I.^*

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871.

(1870 k.) – 77. sz.

– F-dúrban, 2/4-ben, „Csendesen” felirattal lejegyzett dallam, a vers összes strófájával a kotta alatt.

h) Színi Károly: A magyar nép dalai és dallamai (Pest, 1865) – 67. sz. 86–87. o.

– d–frígben, 2/4-ben „Csendes” jelzéssel közreadott dallam, a vers összes strófájával a kotta alatt.

i) Limbay Elemér: Magyar Dal –Album – Magyar Daltár (1883–1886) – 1050. sz.

– d-frígben, 2/4-ben, „Andantino” tempójelzéssel közreadott zongoradarab. A kotta fölött a Drága kincsem, galambocskám… sorkezdet olvasható, a vers teljes szövegét külön, a Dal-Albumban adta közre Limbay.

j) Bartalus István: 101 magyar népdal (Pest, 1861 k.) – 89. sz.

– e-frígben, 4/8-ban, "Andantino" tempójelzéssel közreadott zongoradarab. A kotta fölött a Drága kincsem, galambocskám… sorkezdet olvasható, alatta a vers első három strófáját közölte Bartalus.

k) Bartalus István: Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye VII. (Bp., 1869, VII. kötet) – 170–171. o.

– Bartalus itt az Almásinál is meglévő dallamot adta közre F-dúrban, 2/4-ben, zongorakísérettel, „Sétálva” tempójelzéssel, a vers összes strófájával a kotta alatt. A darab után a „Kolozsvár. Bothos után.” megjegyzés olvasható.

1802 előtt keletkezett, a CsÓdák-ban jelent meg. A kéziratos másolatokon szinte mindenütt ott a „nota” utalás. Rendkívül népszerű bordal volt, olyannyira, hogy „a’ Magyar Dallba szeretett Francziák” még Párizsban is énekelték.^*

A forrásokban háromféle dallammal találkozunk, de a népi emlékezet^* és a dallam korabeli elterjedése alapján valószínűsíthetjük, hogy Csokonai a Csikóbőrös kulacsot ugyanarra a dallamra írta, mint a Siralmat. Ezt hozza az a) b) [ez erősen variálódott formaja az a)-nak] c) e) f) h) i) forrás. A másik dallam Almási Magyar Dalnokjában, illetve az ő nyomán Bartalusnál található [g) j) k) források], a harmadikat pedig Tóth István adja [d)]. Tóth István a I/119. szám alatt az első forráscsoport dallamát is lejegyezte, de nem a Csikóbőrös kulacs, hanem a Gerliceként nyögdécselek... szövegével, Almási pedig kétféle dallammal is megörökítette az éneket.

A CsKölt, 5 (796. o.) azt írja, hogy az ÖÉ alapján közli, de az ÖÉ jegyzetéből a Mindszenty Dánielnél található dallamot hozza. Kiadásunkban egy ettől kissé eltérő variáns szólal meg Kiss Dénes-énekeskönyvéből.

A páros rímű felező 8-asok ütemhangsúlyai egybeesnek a dallam fő hangsúlyaival.

Szöveg	Dallam
8a	a
8a	b
8b	c
8b	d