Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

a) Muzsikális Gyűjtemény(Bécs, 1803)

– Mathias Stípa szerzeménye. C-dúr, 6/8, „Frissetskén” (eredetileg „Vontatva” lett volna)^* tempójelzéssel, zongorakísérettel együtt, a költemény összes strófájával közreadva.

b) Farkas Sámuel-melodiárium^*

Bp., magántulajdon; MTAK Mf: 260/III. (Stoll 565.)

(1802–1816) – 151. o.

– Ötvonalas rendszerben előjegyzés, ritmus és kulcs nélkül lejegyzett basszus szólam (finalis a 3. vonalon), amiben néha egy kísérőszólam is megjelenik. A kotta alatt a vers összes strófája olvasható.

c) Melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 601. (Stoll 598.)

(1808 k.) – 171. o.

– Ötvonalas rendszerben kulcs, előjegyzés és ritmusjelzés nélkül, a concantus kísérőszólammal együtt lejegyzett tenor dallam, finalis a 4. vonalközben, a költemény sorkezdetével a kotta fölött.

d) Csokonai Vitéz Mihály Poétai Munkái^*

(I. kötet: Békaegérhartz. Dorottya. II. kötet: Anakreoni Dalok. A’ Tavasz. III. kötet: Lilla. Ódák. IV. kötet: Diétai Magyar Múzsa. Alkalmatosságokra írt versek. Közreadta Márton József, Bécs, 1813)

(1813, 3. kötet függeléke )

– A Muzsikális Gyűjteményben megjelent dalt adta újra közre Márton József a szerző (Stípa Úr) nevének elhagyásával.

e) Pozsonyi Révay Levéltár (1810/20-as évek körül) – 10b

– A Muzsikális Gyűjteményből másolt kotta (C-dúr, 6/8, zongorakíséret) szöveg nélkül, címmel a kotta fölött. A kéziratot Domokos Mária jegyzeteiből ismerem, akinek a segítségét ezúton is köszönöm.

f) Nagykaposi melodiárium^*

Sp. Nkt. Kt. 1316. (Stoll 605.)

(1809–1848) – 337. o.

– Külön szólamkottában előjegyzés, ritmus és kulcs nélkül lejegyzett tenor, basszus, discant és alt szólam, a vers teljes szövegével a kotta alatt.

g) Külömbféle Muzsikai Darabok Fortepiánóra készitve^*

LFZE Magyar Zenetörténeti Kutatókönyvtár Ms. Mus. 359.

(1828) – 52–53. o.

– A darabot a Muzsikális Gyűjteményből másolta a lejegyző (C-dúr, 6/8, zongorakíséret), a kotta fölött a vers sorkezdete olvasható.

h) Tóth István Kótáskönyve^*

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára 1668. (Stoll 780.)

(1831–1832) – 15. sz. 119. o.

– A Muzsikális Gyűjteménybeli kotta másolata (6/8, C-dúr, „Frissetskén”, zongorakísérettel), de szöveg nélkül lejegyezve, sorkezdettel a kotta fölött.

i) Tóth István: Áriák és Dallok^*

MTAKK RUI 8r. 63. (Stoll 786.)

(1832–1843) – I/8. sz. 5–6. o.

– Ugyanaz, mint a Kótáskönyvben.

j) Pataki dallamtár^*

Sp. Nkt. Kt. 1761. (Stoll 821.)

(1837) – 12a

– Kilencvonalas rendszerben lejegyzett, ötszólamú, ritmizálatlan kóruspartitúra, a tenor finalisa a 6. vonalközben, sorkezdettel a kotta fölött.

k) Madass Sándor: Dalgyűjtemény^*

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára Kz 1531.

(1850 k.) – 96. sz. 172–173. o.

– A hangeltérések és a transzponálás (C helyett D-dúr) alapján Madass a dallamot valószínűleg már folklorizálódott változatban ismerte, a zongorakíséret utójátékát is leírta. A kotta alatt a vers összes strófája olvasható.

l) Bartalus István: Magyar Orpheus (Pest, 1869) – 67–68. o.

– Bartalus a Muzsikális Gyűjteménybeli kottát adta ismét közre (C-dúr, 6/8, „Frissetskén”, zongorakísérettel) „Csokonaitól. Zenéje névtelentől. Márton József kiadványa. Bécs.” megjegyzéssel a kotta fölött, a vers összes strófájával a kotta alatt.

m) Almási Sámuel: Magyar Dalnok I.^*

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871.

(1870 k.) – 25. sz. 34–35. o.

– Almási Sámuel (szokása szerint) néhány hangeltéréssel jegyezte le a dallamot. Bár a szöveget Lilla kezdettel hozza, lejegyzése ingadozik a CsLilla-beli és a Muzsikális Gyűjteményben lévő szöveg között.

1798-ban keletkezhetett. A vers kezdősora fokozatosan alakult át. A CsKcsj.-n még „Laura míg ingó kegyelmed”, a CsÚk.-n és aCsLilla első és második tervezetén „Lyánka! – míg ingó kegyelmed” szerepel. Végleges változata, a „Lilla! Míg ingó kegyelmed” csak a CsLilla harmadik tervezetén alakult ki. A Muzsikális Gyűjtemény, 1803-ben még a Lyánka... kezdetű változat olvasható. Bár az 1802-es CsÚk. szerint a vers műfaja „Oda: Jányka, míg ingó Szerelmed”, a Muzsikális Gyűjteményben „dalként” jelent meg.

Az 1803-as Muzsikális Gyűjtemény második darabja, mely később Lilla nevére átdolgozva a CsLilla III. könyvében jelent meg. A Muzsikális Gyűjteményben ez áll: „II. A’ Szemrehányás, Egy Dal. (Lásd LILLA, vagy, Az érzékeny dalok. IIIdik Könyv. XLdik Dal.) A’ Muzsikáját készítette STÍPA Ur.” Csokonai tehát a verset egy bizonyos (Mathias) Stípa dallamára írta. Minden forrás ezt a dallamot, illetve ennek folklorizálódott változatát hozza. A kéziratokban az éneklés, illetve a forrás miatt a költemény szövege a Muzsikális Gyűjteményben lévő korábbi változattal terjedt.

A CsKölt, 5 (894. o.) a Muzsikális Gyűjtemény felső szólamát közölte (a 8. ütem záróhangja elírva) a CsLilla szövegváltozatával. Kiadásunkban az 1803-as nyomtatvány szövegével szólal meg a dal.

Kétszeres verselésű. A 6/8-os dallam ritmusa tökéletesen egybevág a sorok trocheusi lejtésével, amelyek a zene hangsúlyviszonyaiból adódóan 4+4-es illetve 4+3-as ütemhangsúlyos osztást is kapnak. A dallam- és szövegszerkezet egységét figyelmen kívül hagyva a Muzsikális Gyűjteményben nyolc soros strófákat a CsLilla-ban négy sorosra tördelte a költő.

Szöveg	Dallam
8a	a	A
7b	b
8a	av	Av
7b	c
8c	d	B
7d	dv
8c	a	Avv
7d	e