HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

HU EN
50a. Szegény Zsuzsi, a’ táborozáskor
[Estve jött a’ parantsolat / Viola-szín petsét alatt]

A dallam lelőhelyei

a) Tóth István: Áriák és Dallok*
MTAKK RUI 8r. 63.(Stoll 786.)
(1832–1843) – II/109. sz. 125. o.
– g-mollban, 2/4-ben lejegyzett dallam. Csokonai költeményének első strófája meg van toldva egy idegen versszakkal.
b) Pannonhalmi Énekeskönyv*
Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár BK 2064/2.
(19. század első fele) – 4a–4b
– A-dúrban, 2/4-ben, „Aria” felirattal lejegyzett új stílusú dallam, a vers összes strófájával a kotta alatt.
c) Almási Sámuel: Magyar Dalnok I.*
Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871.
(1870 k.) – 66. sz. 87–88. o.
– A-dúrban, 2/4-ben, „Mérsékelve” tempójelzéssel, „Nép Dal” felirattal lejegyzett új stílusú dallam, a vers összes strófájával a kotta alatt.
d) Bartalus István: Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye III. (Bp., 1883 k., III. kötet) – 21. sz. 26–27. o.
– Az Almásinál lévő dallam „Léptetve” tempójelzéssel, zongorakísérettel közreadva, „Egy erdélyi gyűjteményből” megjegyzéssel a szöveg alatt.
e) Limbay Elemér: Magyar Dal-Album – Magyar Daltár (1883) – 255. sz.
– Az Almásinál lévő dallam „Léptetve” tempójelzéssel, zongorakísérettel közreadva, „Egy erdélyi gyűjteményből” megjegyzéssel a szöveg alatt.

Műfaj- és dallamtörténet

1796 előttre datálható, a CsÓdák I. könyvében jelent meg.
Az énekeskönyvekben mindenütt „nota” jelzéssel szerepel. Jellegéből adódóan számos fattyúszöveggel megtoldott folklorizálódott változata keletkezett. Már első irodalomtörténeteinkben, illetve a Csokonairól szóló első monográfiákban megemlékeztek arról, hogy a „nép ajkán ma is szállinkózó éneket”,*
Haraszti, 1880, 203.
az Estve jött a parancsolatot „az ország majd minden vidékein éneklik”,*
Jámbor, 1864, 135.
illetve, hogy „a nép is kitüntette azzal, hogy széltében énekelte”.*
Galamb, 1907, 19.
A rendkívül népszerű katonabúcsúztató éneket egyszerű, népdalokat utánzó strófaszerkezete miatt általában az adott vidéken egy négysoros páros rímű felező 8-asnak megfelelő közismert, ha lehetett, akkor katonabúcsúztató-nóta dallamra énekelték. Mivel az öt dallamforrás három különböző dallamot ad, az, hogy Csokonai melyikre, illetve hogy egyáltalán ezek valamelyikére írta-e, eldönthetetlen.
Tóth István hangszeres, verbunkos jellegű moll dallama [a) forrás] különbözik leginkább a többitől. A második dallamcsoportba a b) c) és d) forrás tartozik. A b) és c) egymással közeli rokondallamot tartalmaz, a d) pedig a c) variánsát adta közre. A harmadik dallamtípus Limbay Elemérnél található [e) forrás], ami viszonylag közel áll a második forráscsoport dallamaihoz.
A CsKölt, 2 (335. o.) Tóth István dallamát közölte. Kiadásunkban két dallam szólal meg. A Tóth István által feljegyzett dallam, a másik típusból pedig a Pannonhalmi Énekeskönyvben található új stílusú népi melódia.

Szerkezet és verselés

A páros rímű felező nyolcasok hangsúlyai egybeesnek a dallam fősúlyaival.
Szöveg Dallam
8a a
8a b
8b c
8b d