Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

a) Tóth István: Áriák és Dallok^*

MTAKK RUI 8r. 63.(Stoll 786.)

(1832–1843) – II/109. sz. 125. o.

– g-mollban, 2/4-ben lejegyzett dallam. Csokonai költeményének első strófája meg van toldva egy idegen versszakkal.

b) Pannonhalmi Énekeskönyv^*

Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár BK 2064/2.

(19. század első fele) – 4a–4b

– A-dúrban, 2/4-ben, „Aria” felirattal lejegyzett új stílusú dallam, a vers összes strófájával a kotta alatt.

c) Almási Sámuel: Magyar Dalnok I.^*

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Seprődi Hagyaték Ms. 3871.

(1870 k.) – 66. sz. 87–88. o.

– A-dúrban, 2/4-ben, „Mérsékelve” tempójelzéssel, „Nép Dal” felirattal lejegyzett új stílusú dallam, a vers összes strófájával a kotta alatt.

d) Bartalus István: Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye III. (Bp., 1883 k., III. kötet) – 21. sz. 26–27. o.

– Az Almásinál lévő dallam „Léptetve” tempójelzéssel, zongorakísérettel közreadva, „Egy erdélyi gyűjteményből” megjegyzéssel a szöveg alatt.

e) Limbay Elemér: Magyar Dal-Album – Magyar Daltár (1883) – 255. sz.

– Az Almásinál lévő dallam „Léptetve” tempójelzéssel, zongorakísérettel közreadva, „Egy erdélyi gyűjteményből” megjegyzéssel a szöveg alatt.

1796 előttre datálható, a CsÓdák I. könyvében jelent meg.

Az énekeskönyvekben mindenütt „nota” jelzéssel szerepel. Jellegéből adódóan számos fattyúszöveggel megtoldott folklorizálódott változata keletkezett. Már első irodalomtörténeteinkben, illetve a Csokonairól szóló első monográfiákban megemlékeztek arról, hogy a „nép ajkán ma is szállinkózó éneket”,^* az Estve jött a parancsolatot „az ország majd minden vidékein éneklik”,^* illetve, hogy „a nép is kitüntette azzal, hogy széltében énekelte”.^*

A rendkívül népszerű katonabúcsúztató éneket egyszerű, népdalokat utánzó strófaszerkezete miatt általában az adott vidéken egy négysoros páros rímű felező 8-asnak megfelelő közismert, ha lehetett, akkor katonabúcsúztató-nóta dallamra énekelték. Mivel az öt dallamforrás három különböző dallamot ad, az, hogy Csokonai melyikre, illetve hogy egyáltalán ezek valamelyikére írta-e, eldönthetetlen.

Tóth István hangszeres, verbunkos jellegű moll dallama [a) forrás] különbözik leginkább a többitől. A második dallamcsoportba a b) c) és d) forrás tartozik. A b) és c) egymással közeli rokondallamot tartalmaz, a d) pedig a c) variánsát adta közre. A harmadik dallamtípus Limbay Elemérnél található [e) forrás], ami viszonylag közel áll a második forráscsoport dallamaihoz.

A CsKölt, 2 (335. o.) Tóth István dallamát közölte. Kiadásunkban két dallam szólal meg. A Tóth István által feljegyzett dallam, a másik típusból pedig a Pannonhalmi Énekeskönyvben található új stílusú népi melódia.

A páros rímű felező nyolcasok hangsúlyai egybeesnek a dallam fősúlyaival.

Szöveg	Dallam
8a	a
8a	b
8b	c
8b	d