Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Énekelt költészet, elektronikus kritikai kiadás

a) Csokonai autográf^*

OSZK Oct. Hung. 512.

8b–10b

I. Ének: Múzsák! kik a' zőld Tempében… – 8b–9b

– „Magyar”, c-mollban, 2/4-ben lejegyzett dallam, az Ének szövege a kotta alatt olvasható.

II. Ének: Nohát hárfátok’ / Ha leraktátok… – 9b–10b

– „Menuetto”, C-dúrban, 3/4-ben lejegyzett dallam, az Ének szövege a kotta alatt olvasható.

III. Ének: Rekesszük mindnyájunkat NAGYSÁGOK’ kegyes Szívébe… – 10b-11a

– „Lengyel”, c-mollban, 3/4-ben lejegyzett dallam, ami eredendően az Ott, hol a’ Patakotska… szövegével és nótautalásával terjedt el, az Ének szövege a kotta alatt olvasható.

Csokonai 1794. július 5-re, a Szatmár megyei főispán beiktatására írta a verses bevezetőből, „az élő nyelven tett köszöntésből” és „Énekekből” álló kantátát. Cím nélküli kalligrafikus tisztázatú autográf kézirata a dallamokat is tartalmazza. Egy sárospataki másolat szerint nyomtatvány helyett idő hiányában készült csak kalligrafikus tisztázat: „Ezen hátúlsó Magyar Verseket és Énekeket mind Csokonay készítette, de minthogy későn készültek el, ki nem nyomtathattattak. A méltóságos Grófoknak is csak írásban adhatott ilyeneket.”^* A kantátát később átdolgozva – lerövidítve és átszerkesztve – az CsAV.-ben adta ki Csokonai. Ebből a kézirathoz képest hiányzik az élő nyelven tett köszöntés, az énekek egymástól elválasztva fogják közre az elmondott beszédet (I–II. Ének, Beszéd, III. Ének), illetve Csokonai elhagyta az Énekek utolsó sorainak ismétlését, melyek a kéziraton a dallamismétlések miatt még jelezve voltak. Az "élő nyelven tett köszöntés"-t valószínűleg azért hagyta ki, mert azt kicsit átdolgozva A’ fő tiszteletű, méltóságú, és tekintetű rendekhez a’ Diétai Múzsa címen korábban a DMM-ban már megjelentette.

Az énekeket az CsAV.-beli fejszöveg szerint Zichy Károly köszöntésekor elő is adták a diákok: „Elmondták, és elénekelték N. Mélt. Vázsonkövi Gróf Zitsy Károly Ő Excellentziája, és Mélt. Nagy-Károlyi Gróf Károlyi Jó’sef Ő Nagysága ’s a’ többi jelenlévő Uraságok előtt a’ Debretzeni Poéták 1794. eszt. Július 5dik napján; midőn Ő Excellentziája Gróf Károlyinak a’ Szathmári Fő-Ispánságba lejendő béiktatására Debretzenen keresztűl útazván véle s több Uraságokkal a’ Ref. Collegiumot meglátogatni méltóztatta.” Abban, hogy Csokonai a gróf Zichy és Károly tiszteletére szerzett kantát dallamra írta, s annak kottáját kalligrafikus lejegyzéssel át is adta Zichynek, nyilvánvalóan a gróf közismert muzsikaszeretete is szerepet játszott. Erről, illetve a Zichy-házban folyó házimuzsikálásról így emlékezett meg gróf Hofmannsegg 1793–1794-es útleírásában: „Ez egy szép, igen okos, élénk férfiú [ti. Zichy], körülbelül 40 éves, tehát még igen fiatal az ország első állására. A legfontosabb ügyek az ő vállain nyugosznak, de ezt észre sem lehet venni, oly jókedvű és gondtalan a társaságokban. Igen szereti a zenét is, maga is szépen énekel, s minden szép operának a partitúrája megvan nála. Ezek közűl énekelnek, ha nála társaság van, mivel a szalonban egy szép zongora is van, mint majd minden jobb háznál. [...] Hét órakor szoktam odamenni, nyolczkor mindnyájan együtt vagyunk, a legtöbben játékhoz ülnek, a hölgyek kézimunkával foglalkoznak, néhányan a zongorához is ülnek s játszanak kiki a hogy tud. Leginkább kiválik egy fiatal ember, mesterien játszik a zongorán, alaposan érti a zenét és egész operákat megtanúl, pl. a Varázsfuvolát könyv nélkül tudja. Míg a játék folyik, leginkább én énekelek s velem még egy pár nő is. Ha a játéknak féltiz óra tájban vége van, többen is csatlakoznak hozzánk, még az országbíró is velünk énekel s ekkor egyes jó operákból egész részleteket adunk elő."^*

Az első éneket verbunkos dallamra, a másodikat menüettre, a harmadikat pedig a felirat szerint lengyelre írta Csokonai. A 3/4-es lengyelt később az Ott, hol a’ Patakotska… slágerdallamaként – a szöveg határozatlan metrumát kihasználva – 2/4-be értelmezték át a korabeli befogadók-előadók (pl. Tóth István, Arany János), mintegy tipikus verbunkossá változtatva az eredetileg páratlan lüktetésű lengyel dallamot.

A CsKölt, 3-ben (357–358. o.) Gróf Károly Jó’sef Úrnak címmel a kantáta első, kéziratos változata szerepel. A dallamok hibás szövegelhelyezéssel, és más hangnembe transzponálva vannak közreadva. Kiadásunkban ezt javítva, a kézirat szerinti ismétlésekkel szólalnak meg az énekek.

Az Énekek alapvetően ütemhangsúlyos osztású sorai a dallam ritmusától és súlyviszonyaitól függően kapnak mértékes, általában trocheusi lejtést. Az I. Ének alapvetően 4+4-es ütemhangsúlyos osztású soraiba trocheusokon kívül daktilusok („Lanttal elő”) is keverednek, a II. Ének sorai az ütemhangsúlyos tagoláson kívül általában trocheusi lejtést kapnak, a III. Ének váltakozó hosszúságú sorainak ritmusa pedig ütemhangsúly szempontjából is lebegő, szabadon váltakozó cezúrájú.

III. Lengyel:

Szöveg	Dallam
15a	A
15a	A
14b	A 5v
5b	b
6c	c
12c	D